A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

S. Perémi Ágota: A Lesencetomaj–Piroskereszt Keszthely-kultúrás temető övveretes sírjai

9.2. Lemezből préselt övveretek A legnagyobb számban a lemezből préselt övveretek kerültek elő. (96., 122., 222., 223., 342., 388. sírok) Közülük díszítési módját tekintve a 223. és a 342. sí­rok veretei hasonlóak. A 222. és a 388. sírokban a rab­lás miatt a véretekből csupán egy-egy töredékes darab maradt meg. Valamivel jobb a helyzet a szintén rabolt 122. sír esetében, ahol a veretek közül, erősen töredé­kes állapotuk ellenére néhány rekonstruálható volt. A 96. sírban négyszögletes, szélén dudormintás, kö­zépen négyszögletesen kiemelkedő mintával díszített veretek és 1 db téglalap alakú lyukvédő maradt meg. Az övet vas csat fogta össze. A négyszögletes veretek közül négy elől, kettő pedig hátul díszítette az övet. Valószínűleg két mellékszíja is volt az övnek, leg­alábbis a jobb és a bal combcsont mellet előkerült 2, il­letve 1 darab, szintén négyszögletes veret elhelyezke­dése alapján erre gondolhatunk. 52 Kisszíjvég nem volt. A véreteket valószínűleg ólomba vagy valamilyen lágy fémbe erősített ácskapocsszerű bronz pántok se­gítségével erősítették fel. A veretes övre lehetett fel­függesztve vas karika segítségével a késtartó tok. Az övveretek a hasonló, középen ékkővel díszített veretek utánzatai lehetnek. Hasonló ismert Boly 19. sírjából", távolabbi párhuzamként említhető Sommerein 61. sír­jának 7 db vereté (3 kis- és 1 nagyszíjvéggel), amelyek előzményét szintén az üvegbetétes véretekben látják a közlők 54 ; Pilismarót 4. sír 55 , Tiszafüred 533. sír 56 . Sajnos csak töredékesen maradtak meg a 122. sír ve­retei: 2 db, rekonstruálható és 2 db teljesen töredékes, téglalap alakú övveret. Szélén dudoros minta, belsejé­ben oválisán kiemelkedő dísz van. Hasonló, lemezből préselt darabokat nem ismerek, de némi hasonlóságot mutatnak a középen ékkőberakással díszített zamárdi 10. sírból 57 vagy szintén a zamárdi 187. sírból előke­rült darabokkal. 58 A 122. sír darabjai ezek későbbi má­solatai lehetnek, amelyek esetében az eredeti kőbera­kást csak oválisán kiemelkedő minta jelzi. Úgyszintén itt került elő két épebb és egy teljesen töredékes kisszíjvég is. Előlapja középen kis négyszö­gekből és apró háromszögekből szerkesztett minta dí­szíti. A kisszíjvégek egyikében a préselt előlapot meg­erősítő fa alátét is előkerült. Hasonló volt az alább tár­gyalandó 223. sír kisszíj végeinek elő- és hátlapja kö­zött is. Ez a megerősítési mód a préselt veretek eseté­ben nem ritka. Hasonlót említenek Rákóczifalva 23. sírjának kettős lemezű övveretei esetében 54 Tiszavasvári-Petőfi u. 24. sírjából. 60 Az ösküi és jutási temető szerves anyagainak vizsgálata során Füzes F. M. is foglalkozott az ösküi 48. sír szíj végének fabetét­jével. Vizsgálata során megállapította, hogy ez gyer­tyánból készült, de ennek alapján a korabeli lakókör­nyezetre, a növényzetre, a fa helyi származására csak akkor következtethetünk, ha maga a szíj vég is helyi készítmény volt. 61 Falapocska alátétet volt a Gerjen­Váradpuszta 6. sír vereteinél. 62 A fa alátét érdekes ese­te az öcsödi 3. sírban fordult elő, ahol az öntött, kétol­dalas nagy szíj végbe a készítő fa lapocskát helyezett. A feltáró szerint ebben az esetben a mester, végered­ményben szükségtelenül alkalmazta az alátétet, való­színűleg csupán régi reflexei működtek, mivel előző­leg több lemezes veretet készített. 61 A kisszíjvégekhez hasonló darabot nem találtam. Némileg hasonló a dí­szítése, bár itt gyöngyözött keretelésű, az ártándi sír három kisszíjvégének. 64 A lesencetomaji sírban a vere­tek közül eredeti helyén csak a bolygatatlan medence­csontok alatt volt két téglalap alakú veret és egy kisszíjvég. A többi veret helye bizonytalan. A sírban talált két vas csat közül az egyik a veretes, a másik a ruhát összefogó övet zárta. Bolygatottsága miatt a veretes övnek csupán töredé­kei maradtak meg a 222. és 388. sírban. Előbbiben egy bronz lemezből préselt kisszíjvég elő és hátlapja, vas bujtató és négyszögletes vas csat volt. A kisszíjvég egy vas és textil csomóhoz volt hozzátapadva, sajnos ép­pen a díszített előlap oldalán. A restaurálás során levá­lasztott veret díszítéséből, ha volt, ma már semmi sem látszik. Hasonló a helyzet a 388. sír kis lemezes töredékénél is. Díszítése, a középen téglalap alakú mezőben közé­pen rombusz, két szélén befelé fordított apró három­szögek, a veret szélén félköríves, karéjos bemélyedé­sekkel díszített lemezhez hasonló került elő Dormánd­Hanyipuszta 1957. évi szórvány anyagában. 65 А В te­metőt, így a környékén előkerült szórvány anyagot a leletközlő, a hasonló dunapentelei darab alapján, a VII. század második felére keletezi. Sajnos ebben az esetben is a lemez nagyon töredékes állapotban volt. Szabó kisszíjvégként rekonstruálta. A lesencetomaji darab az előzőnél még kisebb töredék volt és inkább övveretként értelmezhető. Úgyszintén hasonló díszíté­sű töredékes két kisszíjvég került el Regöly 18. sírjá­ban szögletes szalagkompozicíóval díszített négyszög­letes övverettel együtt. 66 A két lesencetomaji sír a te­mető késő avar kori periódusára keltezhető részén lá­tott napvilágot. Négyszögletes alakú, vésett szalagfonatos minta dí­szítette a 223. és 342. sírban talált öv véreteket. A 223. sírban az ónozott bronz lemezbe vésett fonatminta szögletes volt, belül beütögetett pontokkal díszített. A veretek oldala kissé behajló. Az övveretek elhelyezke­dését, a sírfeltátáskor rögzített adatok szerint, a 14. áb­ra mutatja be. Valószínűleg a késtartó tok vas karikán keresztül volt az övre erősítve, legalább is a mellette 88

Next

/
Thumbnails
Contents