A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

Mészáros Veronika: Család- és háztörténet egy Veszprém, Temető-hegyi régi német família tagjának emlékei alapján

Bár 1982 óta Teri néni egyedül lakik a Szikra utcai házban, azért még sincsen egyedül, gyermekei, unokái szeretete, melegsége veszi őt körül. Egy átlagos napi, heti tevékenységét így írhatjuk le: Felkelés után rögtön iszik egy kávét, s bekapcsolja a rádiót, meghallgatja az 5 órás híreket. A rádió különben egész nap szól, hogy ne legyen olyan egyedül. Megmosakszik, felöltözik, s ellátja a kutyáját. Reggel mindig átgondolja, mit is kell tennie aznap, s ezt meg is teszi. Amennyiben szükséges, elmegy vásárolni, de erre nem kerül sor minden nap. Később vagy főz valamit ebédre, vagy melegít. Kézimunkázik, varr egy kis babaruhát, vagy nézi a televíziót, de tévénézés közben is csinál valamit. A sorozatokat nézi, de csak a jókat, az akciófilmeket nem szereti. Mostanában érdekli a politika. „Úgyhogy nem unatkozom, életemben sose unatkoztam. Nagyon szeretek olvasni. A történelmet nagyon szeretem. Nagyon szeretem a könyveket, még mindig vásárolok ám. Most is megrendeltem pl. az Ady-nak a verseskötetét, mert nincs meg, szeretem Adyt is." Délutánonként soha nem fekszik le, esetleg csak a szobai fotelbe pihen el. Hat hetente mos, ilyenkor az egész napját erre szánja. Minden csütörRÖVIDÍTÉSEK HUNGLER 1988 = HUNGLER .).: Veszprém településtörténete. Veszprém 1988 ILA-KOVACSICS 1964 = ILA В. - KOVACS1CS J.: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Budapest 1964 HORNIG 1912 = Báró HORNIG K.: Veszprém múltja és jelene. Veszprém 1912 LACKOVITS 1984 = S. LACKOVITS E.: A városlődi Noéház, in.: Veszprém megyei honismereti tanulmányok 10. (Veszprém) 1984. 141-146. KISS 1984 = KISS A-né: A lakáskultúra változása Németbányán a századfordulótól napjainkig, in.: Veszprém megyei honismereti tanulmányok 10. (Veszprém) 1984.29-38. tökön megy a postára, hetilapokat vásárol, valamint lottót, mert bár soha nem nyert, de azt mindig meg kell vennie. A családja rendszeresen keresi, látogatja. Fia szinte naponta, a lánya minden szombaton. Ekkor bevásárolnak számára, hogy a nagyobb, nehéz dolgokat ne kelljen cipelnie. A családi ünnepekkor, húsvétkor, karácsonykor együtt ünnepelnek, hol nála, hol a fiánál, hol a lányánál találkoznak. A virágokat, növényeket nagyon szereti, mostanra már csak a teraszon lévő virágokat gondozza, a fia pedig a kertre ügyel. Sokat hívják a barátnői, és a Deutsch Klubból is gyakran keresik. A rendezvényekre ereje szerint eljár, bár ha későn kezdődnek, nem megy el. A német nyelvű misén is részt vesz a László-templomban. Német család sarjának tartja magát, azonban alapjában véve a nagymamája érték - és életszemléletét őrzi. „Amikor 1936-ban, a népszámláláskor jöttek az öszszeírók, a nagymama mindig mondta, hogy mi magyarok vagyunk, azt kell bevallani, ez a föld fogadott minket be. És milyen okos volt. Aki németnek vallotta magát, azt elővették, amikor a kitelepítések voltak. Ez az ország nekünk otthont adott, úgyhogy ide tartozunk." HUNGLER 1988.151. HUNGLER 1988.151. ILA-KOVACSICS 1964. 379. HORNIG 1912.66. LACKOVITS 1984. 141. KISS 1984.32. Debreczenyi Jánosné Keller Terézia, Debreczenyi János, Ujj Józsefné Arnhoffer Terézia, Ujj József adatközlőimnek köszönöm szíves türelmüket és segítségüket. A családfát Kővári Lászlóné készítette. Köszönöm S. Lackovits Emőke kritikai észrevételeit, tanácsait és segítségét. JEGYZETEK 183