A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

S. Lackovits Emőke: „Ó, áldandó Szentháromság ...” Szentháromság tisztelete és ábrázolásai a Bakonyi és a Balaton-felvidéki vallásos népéletben

Ide tartozik az a XVIII. századi metszet, amelyen Szűz Mária egy haldoklót vígasztal, miközben fölöttük a fel­hőkön túl a Szentháromság jelenik meg. 34 Ugyancsak ebbe a csoportba sorolhatjuk az Istenanyának azokat az ábrázolásait, ahol a gyermek Jézust ölében tartja, míg fölötte az Atya és a Szentlélek, vagy a teljes Szenthá­romság látható. Az Atya és a Szentlélek figyelhető meg az Istengyermeket ölében tartó Máriával Martin Schon­gauer híres, XV. századi alkotásán Colmarban (Domon­kos templom) a Rózsalugasban trónoló Madonnán (die Madonna im Rosenhag), amelynek érdekessége, hogy két angyal koronát is tart a Szűz feje fölé. Ezzel csak­nem megegyező Stefan Lockner 1450-ben készült képe (Muttergottes in der Rosenlaube), amelyet Kölnben, a Wallraf-Richartz Múzeum gyűjteményében őriznek. 3 ' Különösen megkapó ábrázolása a Gyermeket tartó Is­tenanyának és a Szentháromságnak az arezzoi Dómban egy, Andrea della Robbia iskolájához tartozó mesternek 1495-ből származó alkotása. Ilyen Znióváralja XVII. századi oltárképe, valamint tizenkét szlovéniai ábrázo­lás (Prihove, Zagorje, Sempeter, Kamnik, Sladka gora, Sveta gora, Ljubicsno, Homec, Blace­Vorderberg, Prin­skovo na Dolejskem, Kalobje). Közülük kettő (Kalobje és Sladka gora) öltöztetős Mária szobor. Valamennyi XVII. és XVIII. századi alkotás. 36 A holdsarlón taposó, a gonoszt legyőző (Gen. 3, 15 és Jel. 12, 1.), az Isten­gyermeket karján tartó Szent Szűz, a magasságból vi­gyázó Szentháromsággal ugyancsak ebbe a gondolat­körbe sorolható (Maribor, Skocjan, Petrovce, Dobro­va). 37 Egy másik megfogalmazásban a fájdalmas Anya tartja a halott Megváltót, fölöttük az Atyával (Úrmutató Körmöcbánya), ill. a fájdalmas Anya fölött az Atya és a Szentlélek őrködik (Mokronog). 38 Elmondható, hogy nemcsak Európában, hanem a magyar nyelvterületen is alig van olyan XVIII. században épült templom, amely­nek valamelyik oltárképén vagy freskóján ne lenne jelen valamilyen megfogalmazásban a Szentháromság. Eddig a teljesség igényét nélkülözve, 33 ilyen templom ismert, közülük tíz éppen a Veszprémi Római Katolikus Egyházmegye területéről. Közöttük egyik a sümegi templom, ahol Maulbertschnek 1757-ben készült fres­kója látható, a másik pedig a türjei, ahol Dorffmeis­ternek 1761-ben készített alkotása található. 39 A felsora­koztatott és majd később megnevezett esetekből világo­san kitűnik, hogy a Felvidék különösen gazdag Szent­háromság ábrázolásokban (Hont, Liptó, Sáros, Szepes, Trencsén és Túróc megyék). Divald Kornél 1900-1919 között készült felméréséből kiderül, hogy húsz olyan templomot vett számba, ahol a teljes Trinitast ábrázol­ták két XV századi, két XVI. századi, kilenc XVII. szá­zadi és hét XVIII. századi alkotáson. Meglepően nagy számú Szentháromság ábrázolás található Szlovéniá­ban, amint azt megnevezett és majd az alább következő példáink egyaránt tanúsítják. Közöttük megfigyelhetők egészen sajátos megfogalmazások is. így Jézus Szíve a Szentháromsággal Drczsnyicán vagy a diadalmas Krisztus az Atyával és Szentlélekkel Krka templomá­ban. 40 Franci Petric négy kötetben foglalta össze az or­szág templomaiban található szakrális emlékeket. 168 esetből 57 alkalommal ezek a Szentháromságot jelení­tették meg, két templomban kétféle összefüggésben is (Skocjan, Vrhnika). A megfogalmazások különösen változatosnak mondhatók, sok tekintetben rokonságot mutatnak a nyugat-és dél-európai ábrázolás típusok­kal. A XV századból három, a XVII. századból öt, a XIX. századból négy, a XX. századból két alkotás ma­radt fenn. Legtöbbjük, szám szerint negyvenkettő a XVIII. században született. Ezek az adatok mind azt jelzik, hogy a Szentháromság ábrázolások virágkorá­nak idejét a barokk jelentette, ez kedvezett igazán ezen alkotásoknak. 1725-ben Budán megalakult a Szentháromság ma­gyar Congregátiója. E jeles esemény ünnepi szónoka az akkor még Bicskén plébánoskodó Bíró Márton, a „Szentháromság kiváló tisztelője" lehetett. 41 Valamivel több, mint másfél évtized elmúltával azután, veszprémi püspökként, 1746-tól egész egyházmegyéjében létreho­zatta a Szentháromság Társulatokat, amelyek jelentős szerepet játszottak az egyházmegye szegénygondozásá­ban is. A Szentháromság kultuszának terjesztésében egyébként Európa-szerte különösen sokat tett a spanyol eredetű Trinitárius rend. Tagjai alapították a Szenthá­romság Társulatokat saját olvasóájtatossággal. A társu­lati tagok skapulárét is viseltek. 42 Ez minden bizonnyal példaként állhatott a veszprémi püspök előtt is. A ma­gyar Szentháromság Társulatok szabályait és áhítat gya­korlatait „Lelket őriző látogatás, még inkább az Angya­li Társaságnak Szövetsége, Szent Háromság Hármas di­csérete" címmel maga a püspök írta meg. A reggeli mi­sék keretében a Társulat tagjai naponta elmondták az Angyali Olvasót, a "Szentest" és a 17 helyett 32 fohászt magába foglaló Szentháromság-litániát. Amikor csak tehette, ezeken az alkalmakon a püspök maga is részt vett, együtt imádkozva híveivel. 43 A „Szentes" népsze­rűségét növelte a hozzá kapcsolódó, XIV Benedek pá­pától Bíró Márton által kieszközölt búcsúkiváltság. 44 A „Szentes" 1948-ig élő maradt az egyházmegye területé­nek római katolikus közösségeiben. Töredékeire még napjainkban is rábukkantam Szentgálon és Magyar­polányban. Az 1880-as években és ezt követően is Szentgálon a búcsúvezetők irányításával rendszeresen mondták a Szentháromság Rózsafüzért. Zarándokúira menve, ennek hangos imádkozása közben hagyták el a falut. Elmondható, hogy imaéletük elmaradhatatlan ré­161

Next

/
Thumbnails
Contents