A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

Gopcsa Katalin: Veszprémi városképek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményében

FLEISCHER 1951.31. NAGY MAGYAR LEXIKON 1994. III., és MŰV 17801830.229. PATAKY 1951. 78. KEMPELEN 1911. 143. szerint az 1754/55-ös összeíráskor Berkeny Ádám fordul elő a kétségtelen nemesek között, de a Veszprém Megyei Levéltár 1791-es Nemesség vizsgálati iratai (B III. Nr.34.) alapján bizonyítottnak vehető, hogy a család 1493-tól joggal viseli a nemesi jelzőt. III. Ulászlótól kapták a nemesi levelet. Ezt Mátyás király oklevele is bizonyította. Van 1733-as adat Berken Jánosról, aki a szászországi ottendorfi előnevet is használta. Az ő fia volt Ádám, akinek fia volt a veszprémi lakos Berken Mihály, aki 1791-ben, fia (János) részére kért bizonyságlevelet a nemességről, amelyet meg is kapott. Berken János Sámuel ekkor már Bécsben dolgozik és tanul. OSZK TT 6 374 Hasonló egyszerű vonalas barokk, kéttornyú székesegyház-templomrajz látható a Pálóczy Horváth Ádám (1760 - 1820) költő és földmérő által 1784-ben készített rajzon, amelyet a Veszprém Megyei Levéltár őriz. MŰV 1780-1830, 229. és ÉBER 1935 szerint Berkeny művei közül kiválik a pozsonyi Szent Háromság templom és a trinitárius kolostor képe, valamint a "II. Lipót leteszi a koronázási esküt", a THIEME-BECKER a Decsy Sámuel: "A magyar szent koronának és az ahhoz tartozó tárgyaknak históriájá"-hoz készített ábrázoló rajzait emeli ki, de ismertek az Eszterházy kastélyról készített rajzai is. (PATAKY 1951.78.) Tisztázandó Berkeny rézmetsző és rajzoló kapcsolata a püspöki incolatus gyűjteményben fellelhető dokumentuThe Veszprém Dezső Laczkó Museum has a rich collection of city pictures. Veszprém city is unusually situated: the castle hill is surrounded by the Séd stream, and it rises above the plateau with its buildings like a bas-relief. The earliest Veszprém vedutas attempt to present this special situation, depiction of the castle from the eastern angle being the most frequent and the favourite, as this provides the best effect. There are a few early depictions of Veszprém, which were later taken over by several others, most likely with small modifications. One of these early archetypes is an illustration in Wilhelm Dillich's "Ungarische Chronica" published in 1600 in Kassel, which depicts the castle from the east, behind trees in the foreground, beyond a water mill indicative of the stream in the middle ground. Another renowned archetype, which also presents Veszprém castle from a similar angle, is a copperplate by Johann Siebmacher. A Zimmermann copperplate from the 16"

1 century, on the other hand, shows the siege by the Turks in 1593. Although the characteristic buildings of Veszprém can easily be recognised, the primary purpose of Zimmermann 's picture was as a pictorial illustration of old-time war correspondence. mokban szereplő Nemes Berkeny Sámuel céhmesterrel (HUNGLER 1988. 204.), valamint a városi jegyzőkönyvekben szereplő Berkeny József asztalossal (HUNGLER 1988. 208.). Igen érdekes az az 1794-ből Kővágóőrsről származó megbízási szerződés is, ami a Kővágóőrsi Evangélikus Gyülekezet Adattárában található. A dokumentum az evangélikus templom padjainak 1987 és 1988 közötti restaurálása során került elő, és az áll benne, hogy a gyülekezet elöljárói a "Veszprémben lakozó Nemes Berken Sámuelt mint értelmes tanult Tislér meistert fogadják meg" a Tislér munka elvégzésére. A restaurálás során az egyik padoldalról napfényre került, krétával írt Berkeny Sámuel kézírás is megerősítette az irat hitelességét. SZABÓ 1988. 12. M CSATKAI 1963.21. 56 A Veszprém megyei közgyűlés 1822-ben és 1823-ban kelt jegyzőkönyvei foglalkoznak Berkeny balesetből eredő halálának körülményeivel, illetve Bécsben élő özvegyének, Schulman Magdolnának kérelmével, aki - hogy gyermekeiről gondoskodni tudjon - hozzá szeremé jutni meghalt férje tőkéjéhez. 37 BEUDANT, F. S.: Voyage minéralogique et géologique en Hongrie ... I-IV Paris 1822. A szöveg ismertetései magyar nyelven a következők: BIRKÁS Gy.: Egy francia tudós dunántúli utazása 1818-ban. Győri Szemle 1931. 151-169.; FALLER J.: Beudant francia geológus 1818. évi tanulmányútja Veszprémvármegyében. Vv. 1933. január 22.5.; HUNGLER 1988. 197. Ezúton köszönöm Boros László, Hudi József, Somfai Balázs és Szabó István figyelemreméltó tanácsait és segítségét. On the depictions of the city from the 1700s, the results of construction indicating development of the city and expansion to the south of the castle appear in order. Besides the sacral centre in the castle, a secular centre was also being established. One of the most significant of these is a woodcut by F. B. Werner, which he produced based on his own survey work. A particular place is occupied in the collection by certain duplicated graphics, on which details other than the most usual aspect of the city appear: for example on Slowikovsky's lithography, or on another woodcut produced from a viewpoint in the Betekints valley. Among the most valuable items in the museum collection are unique, coloured, large-scale pen drawings of Veszprém produced by Sámuel János Berkeny (1765-1822), a map maker-illustrator, and a son of the city who also worked for a long time in Vienna. The drawings produced in 1817 and 1818 show the city from the east, the south, and from Tizenháromváros. The 19* and 20

th century vedutas, as well as the corpus of city pictures still to be found in other collections, are to be the subjects of further articles. VESZPRÉM CITY PICTURES IN THE COLLECTION OF MUSEUM „LACZKÓ DEZSÓ" (VESZPRÉM) 142