A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

Gopcsa Katalin: Veszprémi városképek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményében

rézmetszete kivétel ez alól.

12 A XVII. század második felében dolgozó antwerpeni rézmetsző az ismert keleti nézetből láttatja a várat, a kép középterében a szinte folyammá dagadó Séd patakkal, partján erődítményszerű épületekkel, és a kép előterében a centrumban álló lombos fa mellett, a kép jobb sarkában - ellensúlyozandó a baloldali, hangsúlyos várat - lovas bajvívók az őket nézők gyűrűjében, egy kis magaslaton. A XVII. századi Veszprém-ábrázolások egyedi darabja a karlsruhei gyűjtemény tusrajza 1667-ből.'

3 Ritkán látható a várnak és falainak nyugat felőli képe, helyszínrajzzal kiegészítve. Jól felismerhető az erődítmény védelméül szolgáló palánk-kerítés is a rajzon. Változó városképek az 1700-as évekből A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének Veszprémet ábrázoló metszete is a vár nyugat felőli képét mutatja. Túl a város történetének zivataros XVII. századán - amikor is tízszer cserélt gazdát Veszprém - az ostromok után Lipót 1702-es rendelete és Heister seregének rombolása fejezi be a város pusztulását. A város XVIII. századi fejlődésének jelentős eseménye a temetőhegyi városrész szepességi szász városokról elnevezett, „Tizenháromváros" névvel illetett részének kiépülése amelynek érzékletes ábrázolásával a Berken-féle rajzokon találkozunk, - és a város fejlődésében szerepet játszó, a vártól délre eső terjeszkedés. Legalább ilyen jelentősek a barokk kori újjáépítések: a vár szakrális központjának létrejötte is, a Püspöki Palota, a Nagypréposti ház, a kanonok-házak megépülésével, a vár topográfiai lag meghatározó terének és utcájának kialakításával. Mindezek közül a már említett, Werner-féle legjelesebb metszeten elsősorban az újjáépítés és a dél felé való terjedés észlelhető, valamint a várban lévő épületek rendezettsége. A várost viszonylag ritka, nyugati nézetből bemutató ábrázoláson

14 az Eszterházy Imre által barokk stílusban felújított székesegyház, a ferences templom, az előtérben a Szent Anna templom és a kép jobboldalán az elővárosnak számító piactér és Cserhát látható. Egy megújult, felépült, bővülő város. A képen, a kartus két oldalán az angyalok tartotta szószalagon tájékoztató helymegjelölések, a kép alján, az üres címertartó kartus két oldalán pedig két hasábon a városra vonatkozó történeti magyarázat. A művész, Friedrich Bernhard Werner azon rajzolók közé tartozott, akik nem másod-, vagy sokadkézből vették át az ábrázolt és felhasznált városképeket. Több ízben is járt Magyarországon, és utazásának során felkereste Veszprémet is. A város történetére vonatkozó korrekt információi feltehetően Bél Mátyással való kapcsolatából származnak.

15 A város centrumának kialakulásában a keleti nézetben a látványt uraló Püspöki palota impozánsan jelenik meg az 1700-as évek végén a tollrajz alapján készült céhlevél-nyomtatványon.

16 A város földrajzi fekvéséből következő jellegzetes keleti nézetet meghatározzák a székesegyház és a Vigyázó torony karcsú tornyai, de meglepő gondossággal és pontossággal tölti ki a kép előterét a Sárszeg és Szent Iván szeg, vagyis a Cserhát - Buhim - Aranyosvölgy megmunkált kertjeinek rendezett körvonalai. Válogatás a XIX. századi Veszprém-ábrázolásokból Mindezidáig nem ismert nézőpontot jelenít meg az 1860 és 1870 között működött Slowikovsky Ádám festő, litográfus kromo-litográfiája a veszprémi Kálvária-dombról (10. ábra). Az életkép-szerűén elhelyezett álló, illetve virágot szedő alakok a Szent Miklós szeg dombjáról láttatják a veszprémi székesegyház barokk tornyait, a tűztornyot, a jeruzsálemhegyi református templom tornyát, és a püspöki jószágkormányzósági épület helyén még egy furcsa falrészt. A magaslatról készült városképen ez a falrész takarja a belső püspökkertet.

17 Ugyancsak a XIX. század hatvanas éveiben készült az a várost ábrázoló látkép, amelyen a korábbi nézőpontoktól eltérő helyszínről láthatjuk a vár öt tornyát és a református templom kiemelkedő toronysisakját. A veduta a régi Szent László kápolna előterében mutatja a várhegyet, a kép jobb sarkában pedig többalakos kiránduló, beszélgető társaság tölti ki az előteret.

18 A veszprémi vár dél felőli nézete látható a ferencesek templomának tornyával és a vigyázó toronnyal, valamint a kép jobb szélén a református templom tornyával azon az előbbi kompozícióhoz hasonló olajfestményen

19

, amely a XIX. század második felében készült, alapul véve az Berndt és Engelnél megjelent színes litográfiát, előtérben a régi Szent László templommal. A kép napsütötte kék égbolt előtt mutatja be a veszprémi várat, a Szent László templom hátsó falán egy zománcozott óralappal - amely óra működőképes - és a kép jobb alsó sarkában egy nyílással, amely a zenélő szerkezet működését segítette elő. Az egyszerű eszközökkel megfestett képecske azoknak a populáris, különböző technikákkal készített, másolt városképek rokona, mint például a Veszprémet ábrázoló XIX. századi szalmaképek, amelyek elsősorban keleti nézetből ábrázolják a várat. Ezek a többnyire anonim műalkotások a konkrét megfigyelést sokszor másolás útján érvényre juttató megjelenítéssel tesznek eleget a közönségigénynek és az általános városképről kialakított vizuális közhely-képet elégítik ki, ezekkel a sokszor határeseteket képviselő technikákkal. Művé138