A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

Gopcsa Katalin: Veszprémi városképek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményében

réből. A krónikák szerint ugyan a hadtest Veszprém alá vonulása október első napjaira tehető, de ez az eltérés mit sem von le az illusztráció értékéből. Ez az érzékletes képes hadi tudósítás a korábbi előképeknél erőteljesebben torzítja a várat, hosszában zsugorítva az erődítményt, és így lehetőséget teremt a sokalakos előtér segítségével a mozgalmas hadművelet bemutatására. A kép balján hosszú sorokban, a palánksor mellett és a Benedekhegy irányában masíroznak a fegyveres harcosok. A kép jobboldalán a törökök sátortengere és az apró alakok sokasága Szinán pasa 50 000 főnyi hadseregét jelképezi. Az előtér apró jelenetei, a szemből és oldalt ábrázolt lövészek figurái, a lovas-dárdás turbános cirkáló alakok, a pasa harminc ágyújából előtérbe állított példány életszerűvé, teljessé teszik az ostrom képét. Zimmermann ábrázolásának érdekessége a mozgalmasság. A képfelületet benépesítette harcba induló gyalogosokkal és lovas harcosokkal. A pár vonással jellemzett hadak, a turbános figurák kiválóan érzékeltetik a hadsereg tömegét. A hangsúly nem az ostromlott erősségen, hanem a figurális részen, a hadi tudósításon van. A kép középpontjában maga az ágyúzás áll. A Benedekhegyen működésben lévő ágyúállás látható, az ágyútüzet nagy gomolygó folt jelzi. Ennél még hangsúlyosabb a kép bal oldali felső részén az épületek fölött látható két óriás robbanás-felhő, bennük a felrobbant katonákat levegőben bukfencező pálcika-emberkék jelzik. A vár kapitánya, Speciacasai Samaria Ferdinánd által a piacon elásatott 70 mázsa, kanóccal ellátott puskapor felrobbanása volt a vár elestének a záróakkordja. Az ostrom képe tájékoztat az eseményről, amelyet a korabeli források és későbbi kutatások is hitelesítenek. Az ostrom, és az azt követő öt évig tartó török uralom érthetővé teszi, hogy a későbbi városképek átvéve a karakterisztikus keleti nézetet -, a vár állapotát, a környező település épületeit romos állapotban mutatják.

7 A Sibmacher-féle rézkarc jelenik meg egy másik rajzon is, a kép bal felső sarkában, szögletes fél-kartusban; a képfelületet uraló téma pedig Palota ostroma (Felirata: WAHRE CONTFRACTUR DER BELEGERUNG PALOTTA, UND VESPERIN IN UNGERN. ANNO CHRI 1593 Menseoctob.) A nagy hadmozdulatokat, az ágyúvédő kasokkal felállított ágyúállásokat, a törökök szálláshelyéül szolgáló sátor-elrendezéseket felvonultató képnek a palotai történeti kutatás szempontjából van jelentősége, a veszprémi veduta semmi említésre érdemes változást nem mutat a korábbi, önállóan is megjelent ábrázoláshoz képest. Ugyanennek a Sibmacher-féle 1593-ból származó képnek van egy 1837-ből származó kőnyomatos reprodukciója,

8 az ábrázolás kettős vonalas kerete alatti bal alsó sarokban jelölve Me. Tóth János 1837es évszámmal (5. ábra). A kép a korábbi rajz magyarázó szövegeit magyarította: 1. A Vár, 2. Székes Templom, 3. Úr kút, 4. Török temető, 5. Város (A Szent Katalin-szeg értendő alatta), 6. Séd. A XVII. századi városképek között a fent, felhők között elhelyezett, VESPRIN címmel ellátott, aprólékos gonddal elkészített városkép madártávlatból mutat egy épületegyüttest. A kép megerősített bástyaszerű várfalat és helyrehozott nyeregtetős emeletes épületeket mutat. A várat keletről ábrázolja, de valamelyest délibb nézőpontból, mint a korábbi előképek. Ennek következtében egy földrajzilag nem azonosítható hegy, illetve domb áll körülbelül a székesegyház és a vigyázó torony közötti terület felénél. Az ábrázolás valószínűleg nem a helyszínen készült.

9 Álló téglalap formátumú keretben van elhelyezve az a Vesprin szószalagos városkép Veszprémről, melynek az alján helyezkedik el a magasabb nézőpontból megfogalmazott várhegy kelet felőli nézete, a székesegyház előtt álló dombon őrtoronnyal, a kép bal oldalán helyrehozott várfallal, kapuval és vigyázó toronnyal. A nagy ívet leíró Séd patak mindkét partján apróbb települések vannak (Sárszeg és Szent Katalin-szeg), a patak hídja mellett pedig az úrkuti malom épülete. A kép jobb sarkában a kép középpontja felé ökröt hajtó botos, kalapos figura fokozza a térbeliség érzetét.

10 A képmező felső kétharmadában bojttal ellátott farúdon fejét jobbra fordító sas-madár papírtekercset tart. A tekercs lelógó felületén, középen két koncentrikus kör, bennük feltehetően mérést segítő kör-sugarak, részben meghosszabbítva, betűjelekkel ellátva. Szintén XVII. századi az a várról keletről Lucas Schnitzer által készített metszet, amelyre a jeles rézmetsző a kép jobb oldalának előterében repoussoir figuraként egy alakot állított, aki a fején és két felemelt karján három madarat tart (4. ábra). Az 1638-as metszet szójátékot is magában foglaló latin és német közmondásainak magyar megfelelője az „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra"". A képen a várhegy erődítménye nem tér el lényegesen az előképekétől, a Séd partján fekvő kis létesítmények viszont miniatürizált bástya-szerű apró modell-képeket mutatnak a kis települések házacskái helyett. Kivétel a hitelesnek ható úrkuti malom nyeregtetős épülete. A múzeum gyűjteményében több, az előző kelet felőli városképekre visszavezethető metszet is található. Ezeken sem hitelességet jobban érvényre juttató elemek nem szerepelnek, sem kvalitásban nem mutatnak különbséget maguk a képek a korábbiaktól. Ugyanez vonatkozik némely XVII. századi metszet után készült XIX. századi acélmetszet-másolatra is. Talán Gaspare Bouttats 1864-ből származó 137