A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

V. Fodor Zsuzsa: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1999. és 2000. évi,valamint 2001. évi tevékenységéről

A múzeum és a közönség kapcsolatának erősítését a rendezvények mellett sok új kiadvány megjelentetésével segítettük elő. Kiállítóhelyeink mindegyikét többnyelvű ismertetővel láttuk el, s elkészítettük a megye kiállítóhelyeit bemutató háromnyelvű múzeumi térképet. Új képeslapokat nyomtattunk, s háromnyelvű szórólapokon rendszeresen informáltuk a megye — nyáron a Balaton-partot kiemelve — hazai és külföldi közönségét, igénybe véve az utazási irodák és a szállodák nyújtotta lehetőségeket. A tudományos és ismeretterjesztő kiadványainkat a már meglévő újonnan nyitott múzeumi boltjainkban (Nagyvázsony: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Badacsony: Szegedy Róza Ház; Tihany: Szabadtéri Néprajzi Múzeum) értékesítettük a műtárgymásolatokkal, népi játékokkal együtt. 4. EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL, A MÚZEUM KAPCSOLATRENDSZERE Múzeumunk szakmai és közművelődési feladatainak magas színvonalú ellátásához széleskörű, kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszert alakított ki. Nemcsak fenntartói és felügyeleti szerveinkkel, központi intézményekkel, önkormányzatokkal, kulturális társintézményekkel (könyvtárak, levéltárak, múzeumok, közművelődési intézetek), egyetemekkel állunk napi munkakapcsolatban, hanem közönségünkkel és a médiumokkal is. Szakmai kapcsolatrendszerünket közös kiállítások, műtárgykölcsönzések, nemzetközi könyvcserék, kutatócserék, konferenciákon szervezőként és előadóként való részvételünk jellemezték. Több egyetemen (Pécsi Tudományegyetem, Veszprémi Egyetem) kollégáink is oktattak. Múzeumi munkánk elfogadásának és értékelésének tekintettük, hogy a múzeumismeret, múzeumi marketing és kulturális menedzsment 2001-től tananyag lett a Veszprémi Egyetemen, ahol ebben a témakörben 3 kollégánk tartott előadásokat és gyakorlati foglalkozásokat a hallgatóknak. Társadalmi bázisunkat a húsz éve működő Múzeumbaráti Kör talaján jó ütemben tudtuk szélesíteni. Mindezt a hatékony PR-munkán keresztül valósítottuk meg. A mintegy 1500 nevet és címet tartalmazó protokoll-listánkon a velünk kapcsolatban álló hazai és nemzetközi tudományos és kulturális intézmények munkatársai, politikai, gazdasági és művészeti életünk prominens személyiségei, az egyetemek, általános és középiskolák, óvodák, üdülők, szállodák, kempingek, Tourinform irodák, idegenfogalmi hivatalok, utazási irodák és a múzeumi rendezvényeket rendszeresen látogató múzeumbaráti köri tagok, megyei művészek szerepeltek. Rendezvényeink megvalósításához a települések többségi és kisebbségi önkormányzatai, intézményei és civil szervezetei hathatós támogatást nyújtottak a minisztériumiak mellett. Az országos jelentőségű eseményt a (Bakony, Balaton-felvidék tájegység felavatását a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban) a Veszprém Megyei Közművelődési Intézettel közösen bonyolítottuk le a főszervező szentendrei kollégák segítségével. A nyomtatott tömegtájékoztatási eszközökön keresztül cikkeket jelentettünk meg (országos, regionális folyóiratok, napilapok), az elektronikus sajtóban tudósítások, beszélgetések, helyszíni riportok formájában jelentkeztünk készülő programjainkkal. Jól beváltak az érintettekkel folytatott összegző-értékelő stúdióbeszélgetések egy-egy esemény befejezését követően. Honlapunkon szolgáltatásainkról, az időszerű eseményekről három nyelven lehetett tájékozódni, EWO-portálunkon pedig a régi és új kiadványainkról adtunk rendszeres tájékoztatást. Működött az e-business, a világhálón lehetett kiadványainkról rendelni és vásárolni, akárcsak megyénk és Budapest több könyvesboltjában. A Könyvtárellátó Vállalattal kialakított jó kapcsolatunk révén a vállalaton keresztül is megvásárolhatók voltak könyveink. Ezen túlmenően természetesen felhasználtuk hagyományos marketingeszközeinket (meghívókat, szórólapokat, plakátokat, leporellókat, képeslapokat), megjelenítve intézményünk sajátos egyéni arculatát. 5. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA Gazdálkodásunkat hosszú ideje megszabta, hogy a megyei önkormányzat által kért szakmai munkatervek ellenére fedezet hiánya miatt az eredeti költségvetéseinkben nem tudtunk szakmai feladatokat tervezni. Az inflációs hatás miatt a rezsikiadásaink évről évre növekedtek. Mivel erre fedezetet nem kaptunk — és ugyanúgy, mint a szakmai feladatok fedezetét —, a rezsikiadások fedezetét is saját erőből kellett megteremtenünk. 12