A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

S. Lackovits Emőke: A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményének türelemüvegei – üvegbe zárt jellegzetes szakrális ábrázolástípusok

Egeralján a helytörténeti gyűjteményben Szalóky Károly 1967-ben (Ltsz.: 82. 2. 250 és 19,8 cm magas). (16. ábra) 18. Ltsz.: 91.44.1. A devecseri Somogyi István (szül. 1910.) 1930-ban festetlen puhafa darabokból ragasztotta össze a keresztet és Krisztus kínzatási jelvényeit, amelyet egy 13,5 cm magas gyógyszeres üvegbe zárt be, de az üveg dugóját nem rögzítette. A tü­relemüveget 1991-ben Rieger Péter (Devecser, Csaplár u. 27. ) ajándékozta a veszprémi múze­um Néprajzi Gyűjteményének. (17. ábra) 19. Ltsz.: 93.6.1. Hengeres, 15,6 cm magas gyári üvegpalack, amelybe fehér fa keresztet és barnára festett kín­zatási jelvényeket helyezett el az alkotó, aki be­tegsége, kórházi ápolása idején készítette a türe­lemüveget 1936-ban. A korpuszt papírból vágta ki és a keresztre ragasztotta. Feliratot is elhelye­zett az üvegben: "Emlék korházból. 1936. XII. H. 29. H. L. " A munkát Veszprémben, Mészáros Gyulától vásárolta a Néprajzi Gyűjteménynek e sorok írója 1992-ben 1.000 Ft-ért. (18. ábra) 20. Ltsz.: 94.6.7. A Néprajzi Gyűjtemény legnagyobb méretű és legzsúfoltabb türelemüvege, amelyet Veszprém­ben Major Jánosnétól 10.000 Ft-ért vásárolt jelen sorok írója 1994-ben. A hutapalack 37,2 cm ma­gas, s benne színesre festett fadarabokból össze­rótt és papírképekkel kiegészített kálvária látható. A fából készített feszület tövében áll a papírképen ábrázolt köpenyes Mária. A feszület bal oldalán elhelyezett képen Mária látható a gyermek Jézus­sal, a jobb oldalon pedig Jézus a gyermekekkel. A kereszt tövében térdel Bűnbánó Magdolna. Az egész kompozíciót zöldre mázolt lándzsás kerí­téssel vette körül alkotója, Szabadkai József. О készítette Nagykanizsa környékén, ahol 1930-40 körül juhászkodott. Minden bizonnyal ajándék­nak szánta, ugyanis Pápán használták ezt a türe­lempalackot, amit ajándékképpen kaptak, s nem elképzelhetetlen, hogy közvetlenül az alkotótól. Előfordult olyan eset is, hogy valaki elkészíttetett egy ilyen ajándékot és tovább adta. Ez az alkotás Pápán került elő. Érdekes ezen üveg lezárásának megoldása: pirosra festett széles fadugót alkalma­zott a készítő, amelynek széleit ékrovással díszí­tette. (19. ábra) Hasonló megoldás látható a veszprémi Gizella Királyné Egyházművészeti Múzeum egyik türelempalackján is. 21. Ltsz.: 94.7.1. Hengeres, hosszú nyakú, fadugóval lezárt, 28,5 cm magas gyári üvegpalackba helyezte el felsőszentmártoni Kovacsevics Pál juhász az apró, gyertyákkal és feszülettel ellátott, fadarabokból elkészített oltárt, amely előtt imára emelt kézzel egy kazulás pap térdel két ministránssal. 1942-ben Pápateszéren volt juhász az alkotó, itt készítette a türelemüveget ajándékba Döbröntére, Kemenczky József molnármesternek (1896-1969.), aki maga is pápateszéri volt. О és felesége Wolf Anna (Bakonyszentlászló 1896-Döbrönte 1979.), majd pedig gyermekeik az 1980-as évekig használták e tárgyat döbröntei házukban. Veszprémben, ifj. Kemenczky Józseftől vásárolta meg a Néprajzi Gyűjteménynek e sorok írója 1990-ben 3.000 Ft­ért. (20. ábra) A türelemüvegek elterjedtsége, eredete Tekintettel arra, hogy az ábrázolások döntő többsége vallásos témájú és önálló csoportot al­kot a türelemmunkák egészében, figyelmünk csak e sajátos együttesre irányul. Párhuzamaikat mind a hazai, mind az európai emlékanyagban megtaláljuk. A szakrális ábrázolásokat őrző palackok még további csoportokat alkotnak. Az egyik a kálvá­riát vagy Golgotát jeleníti meg, míg a másik en­nek a liturgiái megfelelőjét, az áldozatot az oltár előtt bemutató papot. A Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjte­ményének húsz türelemüvegéből kálváriát ábrá­zol 16 db, közülük öt esetben a feszületből és az Arma Christiből álló kompozíciót a Golgota­ábrázolások alakjaival (Mária, János, Bűnbánó Magdolna,) vagy jelképes ábrázolású színes pa­pírképekkel is kiegészítették, míg három esetben templombelsőt ábrázolnak oltárral és az Úrfel­mutatás jelenetével. Egyetlen esetben viszont egyedülálló módon a hívek seregét helyezték el a templomban. Ezekkel az ábrázolásokkal legközelebbi rokon­ságot a veszprémi Gizella Királyné Egyházművé­szeti Múzeum türelempalackjai mutatják, szám szerint négy darab. Az egyik (Ltsz.: 74.787) templombelsőt ábrázol, bolthajtásos szentéjjel, aprólékosan kiképzett oltárral, rajta lévő feszü­lettel, gyertyákkal és oltárképként egy Mária-Hilf képpel. Az oltár előtt az Úrfelmutatást végző pap és két ministráns helyezkedik el. Ez a leggazda­92

Next

/
Thumbnails
Contents