A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

Előszó

ELŐSZÓ A kereszténység 2000. és a magyar államiság 1000. évében megkülönböztetett figyelemmel fordulunk történelmi múltunk felé. Nagyobb gonddal vesszük számba azokat az értékeket, amelyeket szűkebb pátriánk, Veszprém megye területén évezredek alatt élt különböző népcsoportok, az itt tartósan megtelepült népek és a magyarság életét, kultúráját jellemezték. Az ünnep jelentőségét, méltóságát számunkra annak a helyzeti sajátosságunknak a megléte emeli, hogy mindezen értékek gyűjtésének, őrzésének, közkinccsé tételének az intézménye a múzeum, az a sokszínű és a megye kulturális életében meghatározó szerepet játszó szervezet, amely a munkahelyünk, ahol a múlttal való találkozás összes öröme és gondja napi élményünk. Alig van a múzeológiának olyan területe, ahol ne lenne feladatunk, alig van a tudománynak olyan ága, ahol ne öregbítenénk szakmai hírünket itthon és külföldön. Az esetek többségében nem egyszerűen ásatást végzünk, történeti, néprajzi, irodalomtörténeti és képzőművészeti anyagot gyűjtünk, hanem a kor és a szakma kihívásának megfelelően nagyobb dimenzióban gondolkodunk, hazai és nemzetközi programokban dolgozunk. A Millennium esztendejében is folytatódnak a már évtizedekkel vagy évekkel ezelőtt elindított, kiemelt kutatások. így a balácai római kori villagazdaság feltárása, s ennek részeként a falfestménykutatások, valamint a római kori halomsírok összehasonlító vizsgálata. A lesencetomaji Keszthely-kultúrás temető feltárása átmenetileg szünetel, de folyamatosan történik az eddig előkerült anyag feldolgozása. A Tihany-Óvár területén megkezdett ásatás a terület régészeti jelentőségét új alapokra helyezte, mivel a lelőhelyen a korábbi ismereteket jóval meghaladó kiterjedésű őskori település nyomai kerültek a felszínre. A néprajz területén a vallástörténeti kutatások nemzetközi jelentőségű programja mellé a Bakony és Balaton-felvidék paraszti társadalmának, valamint a jeles napok és az emberélet fordulóinak szokáskincs vizsgálata társult. A hétköznapi és ünnepi táplálkozás, továbbá a térség népművészetének és népi iparművészetének kutatása figyelemreméltó eredménnyel valósul meg. A megye polgárságának dualizmus kori vizsgálata gazdaság-társadalom- és művelődéstörténeti Veszprém, 2000 szinten történik, s része a nemzetközi Habsburgmonarchia történeti kutatásoknak. A magyarországi boszorkányság forrásai kataszterének összeállítása egy évek óta tartó, nagyívű program befejezése, amelynek végreredménye a legkorszerűbb publikációs forma, az internetes kiadvány. Az irodalomtörténeti múzeológiában a megyéhez kötődő írók, költők munkásságának feldolgozását az évfordulók kiemelt jelentőségűvé teszik. Jókai Mór születésének 175. évfordulója a millennium évében ezt a munkát országos rangra emelte: Badacsonyban az 1999-ben megindult reformkori konferenciasorozattal hagyomány született, amelynek központjába a XIX. század elején élt alkotók irodalomtörténeti jelentőségének és életének vizsgálata került. A művészettörténeti kutatások területén a figyelem elsősorban a Veszprém megyében élt mesterek és kismesterek, valamint a kortárs művészek adatainak összegyűjtésére irányult. A feldolgozás Csikasz Imre életművének bemutatásával ez évben fontos állomásához érkezett. A múzeumi könyvtár állománya nagy értékű, s ezáltal gazdag forrása a különféle témájú feldolgozásoknak. Hosszú évekre szóló munka a, meghatározó helytörténeti jelentőséggel bíró, XVIII-XIX. századi írók publikációinak orvostörténeti és művelődéstörténeti szempontú vizsgálata. Munkánknak elengedhetetlen része a felbecsülhetetlen értékű tárgy, fotó és dokumentumgyűjtemény állagának megóvása, restaurálása, amelyet a felsőfokú képzésben mind nagyobb számban résztvevő restaurátorok végeznek. Ezen gyűjteményeink különleges darabjainak, tárgyegyütteseinknek a bemutatását választottuk múzeumunk millenniumi évkönyvének témájául, hiszen ezek leghitelesebb bizonyítékai annak a kornak, amelyben készültek és a legtöbb leolvasható róluk, ami a keletkezésük körülményeit, használatuk módját illeti. A tanulmányokat az a múzeumi kutatógárda írta, amelynek minden tagja a szakterületét, s ezáltal az egész múzeumügyet, a legmagasabb szinten képviseli. Ez a garanciája annak, hogy a szakmabéli elődeink által megkezdett áldozatos és kiemelkedő jelentőségű munka ma is folyamatos és hisszük, hogy az is marad az újabb ezredévben is. V. Fodor Zsuzsa megyei múzeumigazgató 7