A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

Előszó

ELŐSZÓ A kereszténység 2000. és a magyar államiság 1000. évében megkülönböztetett figyelemmel for­dulunk történelmi múltunk felé. Nagyobb gonddal vesszük számba azokat az értékeket, amelyeket szűkebb pátriánk, Veszprém megye területén évez­redek alatt élt különböző népcsoportok, az itt tar­tósan megtelepült népek és a magyarság életét, kultúráját jellemezték. Az ünnep jelentőségét, méltóságát számunkra annak a helyzeti sajátosságunknak a megléte eme­li, hogy mindezen értékek gyűjtésének, őrzésének, közkinccsé tételének az intézménye a múzeum, az a sokszínű és a megye kulturális életében megha­tározó szerepet játszó szervezet, amely a munka­helyünk, ahol a múlttal való találkozás összes öröme és gondja napi élményünk. Alig van a múzeológiának olyan területe, ahol ne lenne feladatunk, alig van a tudománynak olyan ága, ahol ne öregbítenénk szakmai hírünket itthon és külföldön. Az esetek többségében nem egysze­rűen ásatást végzünk, történeti, néprajzi, iroda­lomtörténeti és képzőművészeti anyagot gyűjtünk, hanem a kor és a szakma kihívásának megfelelően nagyobb dimenzióban gondolkodunk, hazai és nemzetközi programokban dolgozunk. A Millennium esztendejében is folytatódnak a már évtizedekkel vagy évekkel ezelőtt elindított, kiemelt kutatások. így a balácai római kori villa­gazdaság feltárása, s ennek részeként a falfest­ménykutatások, valamint a római kori halomsírok összehasonlító vizsgálata. A lesencetomaji Keszt­hely-kultúrás temető feltárása átmenetileg szüne­tel, de folyamatosan történik az eddig előkerült anyag feldolgozása. A Tihany-Óvár területén megkezdett ásatás a terület régészeti jelentőségét új alapokra helyezte, mivel a lelőhelyen a korábbi ismereteket jóval meghaladó kiterjedésű őskori település nyomai kerültek a felszínre. A néprajz területén a vallástörténeti kutatások nemzetközi jelentőségű programja mellé a Bakony és Balaton-felvidék paraszti társadalmának, vala­mint a jeles napok és az emberélet fordulóinak szokáskincs vizsgálata társult. A hétköznapi és ünnepi táplálkozás, továbbá a térség népművésze­tének és népi iparművészetének kutatása figyelem­reméltó eredménnyel valósul meg. A megye polgárságának dualizmus kori vizs­gálata gazdaság-társadalom- és művelődéstörténeti Veszprém, 2000 szinten történik, s része a nemzetközi Habsburg­monarchia történeti kutatásoknak. A magyarországi boszorkányság forrásai ka­taszterének összeállítása egy évek óta tartó, nagyívű program befejezése, amelynek végrered­ménye a legkorszerűbb publikációs forma, az internetes kiadvány. Az irodalomtörténeti múzeológiában a megyé­hez kötődő írók, költők munkásságának feldolgo­zását az évfordulók kiemelt jelentőségűvé teszik. Jókai Mór születésének 175. évfordulója a millen­nium évében ezt a munkát országos rangra emelte: Badacsonyban az 1999-ben megindult reformkori konferenciasorozattal hagyomány született, amely­nek központjába a XIX. század elején élt alkotók irodalomtörténeti jelentőségének és életének vizs­gálata került. A művészettörténeti kutatások területén a fi­gyelem elsősorban a Veszprém megyében élt mesterek és kismesterek, valamint a kortárs művé­szek adatainak összegyűjtésére irányult. A feldol­gozás Csikasz Imre életművének bemutatásával ez évben fontos állomásához érkezett. A múzeumi könyvtár állománya nagy értékű, s ezáltal gazdag forrása a különféle témájú feldolgo­zásoknak. Hosszú évekre szóló munka a, meghatá­rozó helytörténeti jelentőséggel bíró, XVIII-XIX. századi írók publikációinak orvostörténeti és mű­velődéstörténeti szempontú vizsgálata. Munkánknak elengedhetetlen része a felbecsül­hetetlen értékű tárgy, fotó és dokumentumgyűjte­mény állagának megóvása, restaurálása, amelyet a felsőfokú képzésben mind nagyobb számban résztvevő restaurátorok végeznek. Ezen gyűjteményeink különleges darabjainak, tárgyegyütteseinknek a bemutatását választottuk múzeumunk millenniumi évkönyvének témájául, hiszen ezek leghitelesebb bizonyítékai annak a kornak, amelyben készültek és a legtöbb leolvas­ható róluk, ami a keletkezésük körülményeit, használatuk módját illeti. A tanulmányokat az a múzeumi kutatógárda ír­ta, amelynek minden tagja a szakterületét, s ezáltal az egész múzeumügyet, a legmagasabb szinten képviseli. Ez a garanciája annak, hogy a szakma­béli elődeink által megkezdett áldozatos és ki­emelkedő jelentőségű munka ma is folyamatos és hisszük, hogy az is marad az újabb ezredévben is. V. Fodor Zsuzsa megyei múzeumigazgató 7

Next

/
Thumbnails
Contents