A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

Perémi Ágota: A Lesencetomaj-Piroskereszt Keszthely-kultúrás temető fülbevalói

középen laposra kalapálták. A 16. sírban talált fülbevaló pár kiszélesedő részét beütögetett pont-kör mintával díszítették. A 88. sír példánya díszítetlen volt, párja vékony bronzhuzalból hajlított, hurkoskampós záródású karika. A két sír egymástól nem nagy távolságra helyezkedett el. Mindkét sírban szemes gyöngyök, a 88-ban tömör vas stílustü és vas karperec is előkerült. A 16. sír gyöngyei között vas gyürü, vas tü és vékony vas karika töredéke volt. Hasonló fülbevalókat említ Lipp Vilmos a keszthelyi temetők anyagából. Az általa feltárt 11 darab közül három változatot mutat be. Ezek közül a 274. számú, ezüstből készült darab áll közelebb a tomaji példányokhoz. Hasonló a 276. számú darab is, azzal a különbséggel, hogy a díszített, kiszélesedő rész két végén feltekercselt drótdísz van, valamint a karika egyik vége hegyesedik, másik „köpüs". Ez a változat már a kosaras fülbevalókhoz áll közel. Részben a kiszélesedő, részben a korábban tárgyalt hurkos fülbevalókkal mutat rokonságot a 275. számú darab. Ennek hurkos karikája kiszélesedik, „vonallal" díszített. Lipp szerint ezek a fülbevalók átmenetet képeznek a kosaras fülbevalók irányába, ezekből alakulnak ki a kosaras fülbevalók.

31 Utóbbi megállapítást azzal egészíthetjük ki, hogy inkább a kiszélesedő karikájú kosaras fülbevaló típusnak lehettek előzményei. Temetőnkben a két sír a hengerpalástos fülbevalók közelében helyezkedett el és nem tartozik a későbbi időszakban eltemetettek közé, ezért a 670es évek utáni időszakra keltezhetjük őket. Hurkos-kampós záródású fülbevaló (6. ábra, 2. táblázat 4.) Külön említjük a 88. sír vékony bronzhuzalból hajlított, hurkos-kampós záródású fülbevalóját. Ennek párja a fent említett kiszélesedő karikájú, díszítetlen fülbevaló volt. Hasonló, közölt darabokat nem ismerek, viszont a KBM gyűjteményében Alsópáhokról, Csák Árpád gyűjtéséből a fülbevaló több példánya is ismert. A fentiek alapján a fülbevalót a közép avar korra, a 670-es évek utáni időszakra keltezhetjük.

32 Két félgömbből összeállított, „csipkézett", kihajló szélű fülbevalók (6. ábra, 2. táblázat 5.) Temetőnkben két sírból (188. és 380.) került elő olyan két félgömbből összeállított fülbevaló, amelynek szélei az összeillesztésnél „csipkézettek", kissé kihajlanak.

33 A csüngőt kis hengeres tag segítségével erősítették a karikához. Mindkettő a temető középső részén, ugyanabban a sorban, egymás közelében helyezkedett el. A 188. sírban nő, míg a 380-ban gyerek nyugodott. Egyéb mellékletek: szemes gyöngyök, valamint a 188-ban díszített kígyófejes bronz karperec. A két félgömbből összeállított csüngőjü fülbevalók másik változata a 368. gyerek sírban talált pár (6. ábra, 2. táblázat 6.). Ebben az esetben a két félgömb összeillesztésénél, körben, kis granulátumokat forrasztottak fel. A sírban ezen kívül szemes gyöngyök és áttört, aranyozott ezüst korong volt. Ez a sír a fentiek közelében helyezkedett el. Hasonló díszítésű fülbevalókat sem Keszthelykultúrás, sem más hasonló korú temetőből nem ismerek. A sírokat, elhelyezkedésük alapján a VII. század végére, a VIII. század elejére keltezhetjük. Két félgömbből összeállított, díszített fülbevaló (7. ábra, 2. táblázat 7.) Temetőnkben két sírból került elő olyan bronz fülbevaló, amelynek kerek átmetszetű karikájára kis hengeres tag segítségével két félgömbből öszszeállított, kisebb drótszálakból ívesen hajlított (párizsi-kapocs alakú) és a két félgömbre forrasztott dísz található. A 212. sírban a fülbevaló mellett még egy granulátumokkal díszített, illetve egy díszítetlen bronz karika is volt. Mindkét sír a mellékletek alapján késői, bár a 24. a keleti, korai részen látott napvilágot. A 24. rabolt sírban felnőtt, a 212-ben gyerek nyugodott. A gyöngyök nagy része dinnyemag alakú volt, kevés szemes. A 24. sírban a gyöngyök között kis vas karika és tű töredéke került elő. Mindkét sírban volt vas kés. A 212. sírban geometrikus mintával díszített bronz korong, „fenyőfa mintás", kapcsos, szöggel záródó, bronz pántkarperec és vas karperec is volt. Minden bizonnyal, amennyire a leírásból megállapítható, a tomajihoz hasonló darabot említ Lipp.

34 A csüngő a Georgicon mezőn, a Keszthely-Városi temető egyik sírjából került elő. 47