A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

Perémi Ágota: A Lesencetomaj-Piroskereszt Keszthely-kultúrás temető fülbevalói

A nyugati rész jellemzői: a kosaras fülbevalók kizárólag bronzból készülnek, méretük jelentősen megnő, a rombusz vagy téglalap alakúra kikalapált karika díszítése is megváltozik. A nyakláncok általában dinnyemag alakú gyöngyökből állnak. A késői időszak sírjaiból gyakrabban kerülnek elő korongos fibulák. A stílustük egy részének szárát hasítják, amelynek mérete a kosaras fülbevalóval együtt a temető legkésőbbi fázisában jelentősen megnő. Megjelennek a poncolt díszítésű, bronz huzalkarperecek. Némileg leegyszerűsödött díszítéssel, de megmarad a kígyófejes karperecek divatja is. Gyakrabban helyeznek az elhunyt mellé vaspántos fa vödröt. A leletanyag alapján a nyugati részen feltárt sírok a temető későbbi periódusába sorolhatók. Természetesen a megfigyelt különbségek nem jelentenek merev határokat. Gyakran a korábban kedvelt viseleti tárgyak közül néhány később is használatban maradt. Az alábbiakban bemutatásra kerülő kosaras fülbevalók, valamint a különböző, más jellegű fülbevaló típusok ismertetésével a fenti megfigyeléseket szeretnénk igazolni, egyúttal szeretnénk hozzájárulni a kosaras fülbevalók keltezésének kérdéséhez is. Kosaras fülbevalók A Keszthely-kultúra legjellegzetesebb leleteivel, a kosaras fülbevalókkal, több kutató is foglalkozott. A kultúra első temetőinek feltárója, Lipp Vilmos, elsősorban a fülbevalók méreti alapján próbálta rendszerezni az anyagot. A korabeli feldolgozási módszer hiányosságai ellenére is több megfigyelése helytállónak bizonyult.

6 A kultúra emlékanyagának vizsgálatában előrelépést jelentettek Kovrig Hona kutatásai, aki részben Lipp leírásaira, részben ásatási megfigyeléseire támaszkodva elkülönítette a korai és a késői időszak sírjait, bár megjegyzi, hogy a két periódus közti átmenetet még nem sikerült megfigyelni.

7 A kutatók egyetértenek abban, hogy a fülbevaló típus késő római előzményekre visszamenő, bizánci eredetű viseleti tárgy, amely a Kárpátmedencében 568 után terjedt el. A Lesencetomajon előkerült kosaras fülbevalók vizsgálatakor, csoportosításakor elsősorban a díszítést, a formát, méretet és az anyagot, részben a sír többi, elsősorban keltező értékű leletét, valamint az adott sír temetőn belüli helyzetét vettük figyelembe. Egyszerűbb volt a helyzet a nem kosaras fülbevalók feldolgozásakor, mivel ezek nagy részénél jól keltezett, más avar kori temetők anyaga is rendelkezésre állt. Kiskosaras fülbevalók

8 Temetőnkben ez idáig 11 kiskosaras fülbevalót tartalmazó sír került elő.

9 A 358. és 334. sírt kivéve, mindegyik a temető keleti részében látott napvilágot. Az említett két sír fülbevalóinak mérete igen közel áll a koraiakhoz, karikájuk díszítetlen, viszont mindkettő bronzból készült. Egyéb leleteik az adott periódus jellegzetességeit mutatják. Mindkettő az I/b változat továbbéléséről tanúskodik. Hasonló fülbevalókat mutat be Kovrig Ilona a Keszthely-Városi temető VII. és XIII. sírjából, amelyek egyéb leleteikben is azonosságot mutatnak a tomaji darabokkal.

10 A kis méretű fülbevalókat a karika díszítése alapján két nagyobb csoportra osztottam. Az egyik karikája díszítetlen (7 esetben), a másik pedig kőberakásokkal díszített (4 esetben). /. csoport (1. ábra, 1. táblázat)" A díszítetlen kis kosaras fülbevalók csoportjában csak női sírok voltak.

12 A csüngő aljának kiképzése alapján a csoport fülbevalóit lapos- és kúpos záródású alcsoportra oszthatók. Az elsőbe így a 38.,

13 39., 44. sírok kerültek (l/a), míg a másodikba a 18., 26.. 128., 394., 358. és 334. sírok (I/b.). Összehasonlítva a két alcsoportot, kisebb eltéréseken kívül, lényeges különbségeket nem tapasztaltam. Az l/a. csoport fülbevalói aranyból, ezüstből és bronzból készültek, míg az I/b. csoportban ezüstből készült példányok szerepelnek. Mindegyik fülbevaló alját kis hengeres foglalatban kő díszítette. A nyakláncok kizárólag szemes gyöngyökből álltak. Eltérés abban mutatkozik, hogy az I/b. csoport gyöngyei között bronz gyürücske, kettéhajtott római fibula, bronz karika, borostyánból készült balta alakú csüngő stb. is előfordul, addig az elsőre ez nem jellemző. Kivételt jelenthet a 39. sír, ahol kis kereszt és talán kis balta lakú csüngő volt a gyöngyök között. Az l/a. csoportban csak a 39. sírban volt tömör bronz stílustű, az I/b. csoportban pedig egy sem.

14 42