A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

V. Fodor Zsuzsa: Adalékok a nemzettudat múzeumi dokumentumaihoz a két világháború közötti Magyarország iskolai oktatásában

26 Mt 1978. 871.; MÉSZÁROS 1996. 42-52. 27 KELEMEN-SETÉNYI, 1994. 45. 8 Sok füzetborító hátoldalára Trianon agresszív, harcos kritikáját nyomtatták: "1920. június 4. Ezen a napon mondották ki a francia Trianonban, a Versailles! park csodaszép palotájában a magyar nemzet halálos ítéletét a győztes hatalmak, amelyet tizennyolc különböző nemzet fiai írtak alá, azok, melyek a győztesekkel szövetségben állottak. Ezen a napon meg lön pecsételve az ezeréves Magyarhaza sorsa -: de ezen a napon egyszersmind égő üszköt dobtak bele az európai béke könnyen lobbanó irattárába! A felelőség azoknak a népeknek a lelkiismeretét terheli, kiknek fiai ezt a borzalmas katasztrófát fölidézték! A magyar nemzetnek 282870 négyzetkilométernyi kiterjedésű területéből csak 32,2 % marad meg a birtokában: azaz 91114 négyzetkilométer. Romániának egyedül több terület jut, mint a mekkora a nekünk hagyott csonka országrész. 73 vármegyéből maradt nekünk 14. Romániának 36,4 %, a Cseh-szlovák köztársaságnak 22,2 %, a jugoszláv népeknek 7,4 % és az osztrákoknak 1,8 % jut a földarabolt Magyarországból. Fiume és kerülete a maga 21 négyzetkilométernyi területével nem mint nagy terület, hanem mint kereskedelmileg és közgazdaságilag fontos és pótolhatatlan veszteség szerepel a szomorú számok listáján. A történelem legkegyetlenebb békéje elrabol a magyar nemzettől 10 millió és 783 ezer embert! Nekünk nem marad több, mint 7 millió 482 ezer, ilyen vérlázító esetre a világ teremtése óta nem volt példa." Osváth Lajos harmadik osztályos iparostanonc 1937ből származó Gyakorlat füzete, LDM A 91.353.3. " A Történelem, polgári jogok és kötelességek című, 1936-ban kiadott, tanítók számára írt vezérkönyvben (SZALATSY - FERENCZI 1936. 259-290., LDM A TD 2000.32.1.) az alábbi módszertani útmutatók találhatók arra, hogy miként kell tanítani a népiskolák 6. osztályaiban a trianoni békeszerződést és annak következményeit: "Március hó 1. hete, 2. óra. Szemléltetési eszközök: Gróf Apponyi Albert arcképe, az elszakított területek szobrai, térkép. Tárgyalás: Trianoni évfordulók. Ezen a napon minden évben egész csonka hazánk területén megkondulnak a harangok, hogy mindenkinek eszébe jusson e rettentő nap emléke. Ilyenkor a harangok bánatos zúgása az egész világnak hírül adja, hogy a magyar nép sohasem fog belenyugodni az igazságtalan s reákényszerített békeszerződésbe. Nem! Nem! Soha! Kiáltsátok velem együtt ti is: "Nem! Nem" Soha!" Országzászlók. Gyászunk jeléül s örök emlékeztetőül Budapesten, a Szabadság-téren, felállították az elszakított területek: Észak, Kelet, Dél és Nyugat szobrait, amelyet minden év június 4-én megkoszorúznak. (Szemléltetés és a szobrok jelentésének megfigyeltetése s megismertetése.) A négy szobor közti téren azóta felállították a félárbocra eresztett "Ország zászlót" is. Vájjon mit jelenthet ez? - A félárbocra eresztett zászló hazánk igazságtalan megcsonkítását jelképezi. - Vájjon mikor húzzák fel újra az árboc csúcsára a magyar lobogót? - Amikor visszaszerezzük ezeréves határainkat. - Ez a szomorúan lengő magyar országzászló, ma már az ország majdnem minden részében felállított társával egyetemben - mire figyelmeztet minket? - Arra, hogyha előtte elmegyünk, mindig gondoljunk szerencsétlen hazánkra s igyekezzünk minden erőnkkel a mielőbbi feltámadást előkészíteni. - Hol van a legközelebbi országzászló? Hogyan adjuk meg a tiszteletet az országzászló előtt? - Kalapunkat megemeljük, a nők pedig felé fordított fejüket meghajtják. - Az országzászló iránti tisztelet egyik megnyilvánulási formája az is, hogy vasár- és ünnepnapokon díszőrséget állanak előtte a cserkészek és a leventék. Begyakorlás vezérszavak alakjában. A trianoni békeszerződés. Gróf Apponyi Albert rámutatott a békeszerződés igazságtalan voltára. 1920. június 4. Trianon. Az elszakított területek szobrai. Országzászlók. I. törv.-cikk. Magyarország továbbra is királyság. II. törv.-cikk. Magyarország kormányzója Horthy Miklós. Feladat és előkészület. írd le a vezérszavakat és azt, hogy a mi községünkben évenkint hogyan gyászolják meg a békeszerződés aláírásának napját. Olvassátok el a "Mit vesztettünk" című olvasmányt. Érdeklődjetek, hogy tőlünk milyen messze van a trianoni határ?" A vezérkönyv 4 külön órában foglalkozik e témával, amely az összefoglaló órákon is megjelenik. A magyar állam, magyar nemzet témánál a "Begyakorlás" címszónál az alábbiak olvashatók: "A táblára írt vezérszavak alapján összefoglaljuk a tanultakat. A mi államunk most szegény, csonka, erőtlen. Pedig mindannyian újra erősnek, nagynak, hatalmasnak szeretnénk látni. Gondoljátok el, hogy idővel úgy megszaporodunk, hogy tízszer annyian leszünk, mint most. Mit fogunk akkor csinálni? - Visszavesszük hazánkat. - Azt még előbb is meg fogjuk tenni. Az állam ereje azonban nem a lakosok számától függ főképen, hanem attól, hogy lakói mennyire szeretik egymást és a hazát. Nekünk közös volt az ezeréves multunk, közös a mostani szenvedésünk s közösek a jövőben megvalósítandó terveink. Ha így valamenynyiünket összefűz, egységbe kovácsol a nemzeti érzés, akkor igazán nagyok és erősek leszünk s a revíziót elfogjuk érni. Most pedig olvassuk el Arany J.: Mi a haza? с olvasmányát." A 60699/1935. sz. VKM rendelet az iskolai év országzászló előtti megnyitójáról szól. Ennek alapján azon a településen, ahol országzászló van nyilvános helyen, az előtt lehet megtartani az évnyitót. (Tisztelgés az országzászló előtt, tanító, vagy tanár beszéde, tanuló alkalmi vers szavalata, az ifjúság hazafias éneke, tisztelgő elvonulás). "Velemjáró" A magyar ifjúság számára. 1941-42. Levente kézikönyv 38. 162