A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

V. Fodor Zsuzsa: Adalékok a nemzettudat múzeumi dokumentumaihoz a két világháború közötti Magyarország iskolai oktatásában

tosította a 108470/1938. VKM-rendelet, amely szerint a tanítás előtti imádságszöveg a buzgó és figyelmes tanulással, a hűséggel, a felebarátsággal, s természetesen az isteni segítség és áldás kérésével volt kapcsolatban. A tanítás utáni imádság hálaadó jellegű lett, s a tanulók áldást kértek szüleikre és tanítóikra. Istentisztelettel és iskolai ünnepéllyel kellett megemlékezniük a diákoknak október 6-ról, amelyet a 9964/1939. VKM sz. rendelet nemzeti gyásznappá nyilvánított. A szintén kiemelt helyen szereplő nemzetismeret gyűjtőfogalmába a magyar nyelv és irodalom, a művészet, a történelem, az újonnan bevezetett gazdasági és társadalmi ismeretek, a földes néprajz került.

26 A korszak hangsúlyozottan "nemzeti műveltséget" adó intézménytípusa a középiskola lett. 1935-ben a tanügyigazgatási törvény (VI. te.) bevezetésének az iskolai nevelő- és oktatómunka totális ellenőrzése volt a célja. A törvény által létrehozott szervezet Hóman szerint elsősorban a nevelésügyet és a nagy nemzetpolitikai eszmék (nemzeti egység gondolata, fajszeretet, nemzethüség) megvalósítását szolgálta. 7 A kor uralkodó eszméje, az állam, illetve a kultuszkormányzat által képviselt ideológiai felfogás mind nyíltabban és markánsabban öltött testet a harmincas évek iskolai dokumentumaiban

28

, tanterveiben

29

, s az iskolai nevelőmunkát is érintő mozgalmi tevékenységben. 1941-ben a népiskolák 7-8. osztályában az "állampolgári kötelezettségek" RÖVIDÍTÉSEK LDM = Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém LDM A = A Laczkó Dezső Múzeum Adattára BALOGH - IZSÁK - GERGELY - FÖGLEIN 1986 = BALOGH S. - IZSÁK L. - GERGELY J. FÖGLEIN G.: Magyarország története. 19181975. Budapest 1986 FODOR 1982 = V. FODOR Zs.: Adalékok Veszprém megye falusi elemi oktatásához a dualizmus és az ellenforradalmi korszak idejéből. VMMK 16. 1982. 245-270. GERGELY 1989 = GERGELY F.: A magyar cserkészet története 1910-1948. Budapest 1989 elnevezésű tantárgyat vezették be annak tudatosítására, hogy a "nemzeti eszmények" megvalósítása érdekében a jó állampolgár részéről fenntartás nélküli kötelességteljesítést várnak el. A totalitárius nevelési törekvések a politikaikatonai cél, a re vans érdekében igyekeztek mozgósítani. Az iskola militarizálása egyre nyíltabb formát öltött. Német példára hivatkozva gyarapították az iskolákban - az elemi népiskolától az egyetemekig - a tornaórák számát azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az iskolák katonai szolgálatra alkalmas fizikumú ifjúságot neveljenek. Megnőtt az iskolán kívüli diákmozgalmak, a cserkészet, mindenekelőtt a leventemozgalom állami támogatása. A leventeképzés célja az volt, hogy "az ifjúságot a hagyományos katonai erényekben való nevelés útján a haza védelmének magasztos feladatára testben és lélekben előkészítse." 30 Az ifjúság egységes, katonás szellemű nevelését a leventeintézmény hosszantartóan biztosította: a képzést a 1939. II. te. 12 éves kortól 23 éves korig évente 10 hónapra, heti négy órában mindenki számára kötelezően előírta. A Trianon utáni Magyarország sajátos bel- és külpolitikai viszonyaiból, gazdasági és társadalmi helyzetéből olyan kultúrpolitika formálódott a két évtized folyamán, amely a korszak végére egy eltorzult, antidemokratikus közoktatási rendszerben öltött testet, ahol az iskolai nevelés a politikai és ideológiai törekvéseket tükrözve a nemzettudat deformálódásának elősegítője lett. JÓBORÚ 1973 = JÓBORÚ M.: A köznevelés a Horthykorszakban. Alap- és középfokú oktatás. Budapest 1973. KELEMEN é.n. = KELEMEN E.: Ezeréves a magyar iskola. Lapok a neveléstörténetről. Pedagógusok kiskönyvtára. KELEMEN - SETÉNYI 1994 = KELEMEN E. - SETÉNYI J.: Az oktatási törvénykezés változásai. Hazai és nemzetközi áttekintés. Budapest 1994 KORNIS 1927 = KORNIS Gy.: Magyarország közoktatásügye a világháború óta. Budapest 1927 KORNIS 1928 = KORNIS Gy.: Nemzeti szellem a kultúrpolitikában. Kultúra és politika. Budapest 1928 KOVÁTS 1989 = KOVÁTS Gy-né: Kultúra és politika Kornis Gyula közoktatáspolitikai tevékenységében. Győr 1989 JEGYZETEK 160