A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

Tóth G. Péter: Otthon és külvilág. Magánélet és nyilvánosság egy veszprémi polgár szemével (Dokumentumok a Laczkó Dezső Múzeum Adattárábó)

Az otthon anyagi kultúrájának „inventáriuma" az 1860-1870. közötti évek naplórészleteiből állt össze. A naplószövegek pontos dátumára csak indokolt esetben hivatkoztam, elkerülendő a tanulmány szövegének leterhelését. MOL, VeML és LDM térképei és névjegyzékei alapján dolgoztam. A napló 1860 és 1870 közötti részleteit ezekre a térképekre vetítettem rá. MOL, Térképtár, S 79 Kataszteri gyűjtemény, térképek, 298. téka Veszprém térkép 1857. Térképtár, S 79 Kataszteri gyűjtemény, iratok, 1096. csomó. „Original Parzellen Protocol] der Gemeinde Veszprém 1857. Verfasst Eduard Schuffenhauer". V.o. még В. HORVÁTH é.n., LDM M 44. doboz, Ltsz.: 17.145-92, 17.146-92, 17.147-92; Veszprém bel- és külterületének kataszteri térképe, 1857. [fényképmásolat a MOL-ban őrzött eredetiről], LDM R 7. mappa Ltsz.: 15578, 15579; Veszprém város iparosainak megkezdett, de be nem fejezett összeírása, céhekre és ipari termelésre vonatkozó adatok, 1848. LDM С Ltsz.: 70.1175.1-3. adattári szám: 202.; Kézbesítési ív az 1857. évi 2k fertályra tartozásban maradt adó intőjegyzékről. VeML, 1857/48. szám.; Veszprém város lakóházainak összeírása, 1898. VeML, XXII/108. Veszprém Város Mérnöki Hivatalának iratai. III. Tárgyi rendbe csoportosított iratok. I. és II. negyed összeírása, 1898. Felhasznált szakirodalom: CSÉFALVAY 1990.; KAM On January 10'" 1860, a Tuesday, Károly Francsics awoke from an uneasy dream. „What a vile, nasty life" he thought - „I dreamt that I had to leave Veszprém as a journeyman barber, abandoning my fortune and my wife, but as soon as I came abandoned with nothing to the edge of the city, I wept so bitterly!" The description of this dream serves as the motto of my study. Why does a barber feel bad in the city of Veszprém in 1860? In my study, I have analysed the manuscripts of a master barber, who started the keeping a diary at the age of 42.1 have dealt with four important areas: the fields of the home, the outside world, private life and the public. With regard to these, I tried to find answers to the following questions: 1. Which conditions of life and what type of material culture of the bourgeois lifestyle characterised Francsics'

s life, and how do these influence the environment-changing behaviour of the individual? 2. How was the individual affected by the environment surrounding him? 3. From the point of view of the individual, which withdrawn attitudes and society banners determined the development of a system of personal relationships, and how did this affect the course of the individual's life? 4. How was the individual at home in KAM 1991.; GYÁNI 1983. 425-432.; GYÁNI 1990.; GYÁNI1998.; LEPETIT 1995. 157-185. 8 IMHOF 1992. Ehhez hasonló és követendő módszert használt TÓTH 1989.; V.o. még MAWDSLEY-MUNCK 1996.; LEACH 1996.; LACKÓ 1999. A két mutató közötti összefüggésre példa: a Francsicshoz közel álló rokon személyek száma kevés, de ugyanezen személyek naplóban történt említési gyakorisága nagy volt. 10 Az elemzésnél nagy hasznát vettem KAM 1991.; GERŐ 1992. 1 ' FIÁTH 1878. és Veszprém 1877 12 A „mindenki számára adott közös környezet", „rejtett nyilvánosság", „mindennapi környezetteremtés", „felértékelt tér", „mikrotér" fogalmakat a mentális környezetről szóló füzetből vettem át. KAM 1991 3 Itt szeretném megköszönni lektorom K. Horváth Zsolt építő kritikáját, amelyben arra buzdított, hogy Francsics álmainak elemzését is elvégezzem. Továbbá szeretném megköszönni Gyáni Gábor bíztatását, amelyben „tudatosította" korábbi „vélekedéseimet", hogy létezik egy „tudományág", a pszichohistória, amellyel esetleg érdemes lenne foglalkozni és felhívta a figyelmemet Lackó Mihály munkáira (LACKÓ 1986., 1997a., 1997b). Sajnos terjedelmi okokból az elemzésből most csak ennyire futotta. the various areas of society public life and in private life? Which means were available to the petty bourgeois, to guarantee his existence in the field of society public life? In the 1850s, Francsics began to write about the first four decades of his life, in the form of connected recollections. When he finished this, he produced a selection from his life history until 1873, based on diaries and notes recording everyday events. After I had introduced our hero in various fields, it turned out that not only the expansion of capitalism and spread of bourgeois customs can be blamed Francsics'

s failures. Naturally, larger scale economic influences are also an explanation why a household is more difficult to maintain in the 1860s than it was earlier, and the change in the fashion in beards, which Francsics constantly reproved, is a reason why the income of a barber's shop is reduced. Or the railway, which was built on the south shore of Lake Balaton and not the north, ruins the local corn market, and as a result, potential customers desert both the city and Francsics. It is also certain that in the 1860s, a vineyard was a losing concern, and as a result of bad credit-economy, the financial situation of numerous households worsened. As a sign of this, HOME AND THE OUTSIDE WORLD. PRIVATE AND PUBLIC LIFE THROUGH THE EYES OF A VESZPRÉM BARBER 149