A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Rainer Pál: Könyvismertetés: Kredics L.–Solymosi L.: A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma

KÖNYVISMERTETÉS RAINER PÁL Kredics László-Solymosi László: A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma - Urbárium episcopatus vesprimiensis anno MDXXIV. Fontes Minores ad Históriám Hungáriáé Spectantes. Új Történelmi tár 4. (Akadémiai Kiadó. Budapest 1993.) p. 142 A veszprémi levéltáros (K. L.) és Veszprém megye Árpád-korának jeles kutatója (S. L.) által most kiadott forrást - amely 46 lapból áll - a bécsi Haus-, Hofund Staatsarchiv őrzi, Hungarica, Faszikel 1. fol: 100-145. jelzet alatt. A Várdai Pál veszprémi püspök (1521-1524) egri püspökké való kinevezése után, a püspökséget utódjaként elfoglaló Szalaházi Tamás (1524-1526) 1524 nyarán - pontosan tájékozódni kívánván birtokairól - készíttette azt. Az urbárium korábban sem volt ismeretlen a szakma előtt - Holub József történész, pécsi egyetemi tanár „Egy dunántúli egyházi nagybirtok élete a középkor végén" címmel írt róla kitűnő tanulmányt (Pannónia 7. 1941-1942. p. 269-307., önállóan is: Pannónia könyvtár 62. Pécs 1943.) - teljes latin nyelvű szövege azonban most került először kiadásra. A középkorban 7 vármegyényi területre (Veszprém, Zala, Somogy, Tolna, Fejér, Esztergom, Pilis) kiterjedő püspöki birtokállomány - a Somogy és Tolna megyei határvidék néhány falvának kivételével sehol sem lépte át a Duna-kanyartól a Dráváig húzódó veszprémi egyházmegye határát. így a birtokok zömén a veszprémi püspök földesúri és püspöki joghatósága is egyaránt érvényesült. A két esztendővel a mohácsi országromlás előtt készült pillanatfelvétel idején a püspökség birtoka 2 várból (Veszprém és Sümeg), Veszprém püspöki székhely egy részéből (Szentmiklós utca, Szenttamásfalva), 3 mezővárosból (Sümeg, Zalaegerszeg, Nova), 71 faluból, illetve falurészből, 5 pusztából, valamint a Buda várának Mindszent (a mai Úri) utcájában lévő püspöki kúriából állt. Az összeírás tartalmazza: a két püspöki vár, az Ősi faluban lévő majorság, a Peremartonban (sokáig tévesen a Veszprém megyében ma is létező településsel azonosították, valójában azonban a mai Somogyacsa területének keleti részén volt, elpusztult helység) lévő udvarház és majorság ingóságainak leltárát, a két vár személyzetének eltartási költségeit, a székesegyház és papsága püspöki járandóságát, a katonatartás terheit (az 1498: XX. törvénycikk szerint 100 lovast kellett a püspökségnek kiállítania), a budai, zalai, fehérvári és veszprémi fóesperesség tizedjövedelmének bérbeadásából remélhető bevételek számbavételét, továbbá a püspöki birtokok részletes urbáriumát (ezen utóbbi rész teszi ki az öszszeírás mintegy 85%-át). Az urbárium birtokonként sorolja fel az adózók (jobbágyok, kisebb részben egyházi nemesek) neveit, közli gazdaságuk nagyságát, minőségét, a szőlők, a puszta telkek számát. Megszabja a földesúri terhek mennyiségét, s fizetésük határnapjait (ez néha egybeesett a helyi templom védőszentjének ünnepével) és módozatait. Nyilvántartja az adómentességet élvezőket, a malmokat, halastavakat, vámjövedelmeket, a települések bíráit. Rögzíti a várnagyok és uradalmi tisztek járandóságait, stb. Az 1524. évi 1097 adózó cenzusa összesen mintegy évi 795 forintra rúgott. Szinte felesleges hangsúlyoznunk, hogy e forráskiadványt egyaránt haszonnal forgathatják a történelem legkülönfélébb területeinek: a település-, a gazdaság-, a pénz-, a társadalom-, az egyház-, a helytörténet, valamint a személy- és a földrajzi nevek kutatói is. Az értékes kötetet a püspöki birtokok térképe - Palovicsné Tihanyi Éva munkája - egészíti ki. E forráskiadvány megjelenése kapcsán szeretnénk hangot adni ama meggyőződésünknek, hogy remélhetőleg már a múlté az a szocialista korszakban elterjedt bárgyú felfogás, amely a forráskiadásokat végző történészek munkáját valami huszadrangú tevékenységgé kívánta degradálni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az eredeti forrásszöveg gyakran önmagában is többet mond, mint esetleges oldalakra menő üres fejtegetések, erőltetett magyarázatok. RAINER PÁL Laczkó Dezső Múzeum H-8201 Veszprém Erzsébet sétány 1. 595