A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Tóth Sándor (Zirc): Egy természetrajzos muzeológus visszatekintése

24 ábra. Téli álmot alvó denevérek kolóniája egy bakonyi barlangban Abb. 24. Fledermauskolonie im Winterschlaf in einer Bakonyer Höhle ban. Néhány évvel ezelőtt jutottam el ismét Savanyú Józsi egykori rejtekhelyére, de ezúttal már egy hivatásos barlangász és egy denevérkutató társaságában. Denevérnek ugyan nem sikerült a nyomára akadni, de ezen különösebben nem csodálkozhattunk, hiszen e fokozottan veszélyeztetett apró emlősök népessége is alaposan megcsappant az elmúlt évtizedekben. Ezen az sem sokat segített, hogy időközben nem csak a denevérek kerültek fel a védett állatok listájára, hanem hazánk valamennyi barlangja (a méretétől függetlenül) törvényes védelem alatt áll. A Savanyú Józsi tanyáján tett első látogatásom óta eltelt évtizedek során nem csak itthoni hanem több határainkon túli (pl. Szlovákia, Jugoszlávia, Grúzia) nagy barlangban is megfordultam. Azonban ha az időm megengedi, ennek ellenére is szívesen keresem fel a bakonyi, de különösen a Zirc környéki barlangokat, főleg a téli időszakban, amikor bennük téli szállást találó számos kétszárnyú rovar mellett érdeklődéssel tanulmányozom az ott tanyázó denevéreket is. Ezeket a kirándulásokat egyébként jól össze lehet kötni a szabadban, fakéreg alatt, avarban és egyéb védett helyeken áttelelő rovarvilág vizsgálatával is (72). A muzeológus Már az eddigiek során is képet alkothattunk arról, hogy milyen változatos lehet a természetrajzos muzeológus munkája. Ugyanakkor örökösen visszatérő probléma és egyben sok vita forrása a szakmai és az ún. muzeológiai tevékenység elhatárolása, illetőleg a két, vitathatatlanul sok szállal összefonódó munkafolyamat közötti optimális arány kialakítása. Kétségtelen, hogy ez egy, az idők folyamán is változó, átalakuló szemléletbeli, olykor részben talán többé-kevésbé nemzedéki kérdés is. A nagymértékű keveredés miatt olykor szinte lehetetlen, de talán nem is szükséges az éles szétválasztás. A fentiek ellenére is indokoltnak tartom a leginkább talán a muzeológia körébe tartozó néhány részterülettel való foglalkozást. Ezek egyike mindenképpen a tudomány- vagy ha úgy tetszik a kutatásszervezés kategóriába sorolható „A Bakony természeti képe" program irányítása, ma úgy mondhatnánk menedzselése. A még 1962-ben életrehívott Bakony-kutatást Papp Jenőtől vettem át és az б útmutatása alapján a további aktív szervezését mindvégig egyik legfontosabb feladatomnak tartottam. Évente készült a programban résztvevők névsorát, vizsgált témájuk megnevezését és végzett munkájuk rövid kivonatát tartalmazó sokszorosított anyag, amelynek alapján időnként több év összefoglalását ismertető és elsősorban a szélesebb körű tájékoztatást szolgáló dolgozatok nyomtatásban is megjelentek (14,33,34,48,68,98). „A Bakony természeti képe" program működése során keletkezett különböző dokumentációs anyagok (levelezés, jelentkezési lapok, munkajelentések, szakvélemények, javaslatok stb.) gyűjtése már a tudománytörténet körébe tartozik. Az adattárban őrzött dokumentumok gazdag tárházát képezik a Bakonykutatás történetének. Tudománytörténeti adatokat szolgáltatnak a Bakony-kutató ankétok előadásait tartalmazó, nyomtatásban megjelent, vagy legalább egyszerűbb rotaprint úton sokszorosított formában közreadott kiadványok (15), valamint a kifejezetten a Bakony-kutatás, vagy a Bakonyi Természettudományi Múzeum történetét bemutató írások, megemlékezések stb. (10, 20, 25, 27, 30,45,46,47,49, 50, 51,56,59, 75). Talán leginkább a muzeológiai tevékenység részét képezi a sokféle célt szolgáló és különböző helyeken, gyakran iskolákban, de többnyire TIT keretben megtartott ismeretterjesztő előadás, továbbá folyóiratok, napilapok számára készített, de az esetek többségében tudományos információkat is tartalmazó, fényképekkel illusztrált ismeretterjesztő írás. Ezeknek e dolgozat keretében való felsorolásától már csak terjedelmi okok miatt is indokolt eltekinteni. Végezetül ide sorolható az ugyancsak sok időt igénybe vevő szerkesztői munka, ami sajnos gyakran párosult a kiadványok nyomdai előállításához szükséges költség külső forrásból történő előteremtésével. A múzeum által megjelentetett számos évkönyv jellegű közlemény közül a legjelentősebbnek a Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis 10 kötetének a kiadását tartom. A zömében a Bakony-kutatás során született eredményeket tartalmazó kiadványok a széleskörű nemzetközi csere útján a Föld számos orszá58