A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)
V. Fodor Zsuzsa: IV. Károly visszatérési kísérletei
mondatása is szerepelt, amelyet természetesen ezúttal sem fogadott el. 31 Károlynak és kíséretének sorsa ekkor és az utána következő napokban mindinkább kilátástalan lett. A visszavonulás útját elvágták, s már csak a Tatára való menekülés maradt, ahol is az Eszterházy kastélyban őrizetbe vették őket. A madeirái száműzetés felé Horthyéknak a kisantant mozgósítási fenyegetése miatt egyre terhesebbé vált az ex-uralkodó jelenléte. A nagyhatalmak segítségét kérték Károly őrzésére, s sürgették őket a száműzetés helyének kijelölésére. Miután a megfelelő hely megtalálása, majd az elszállítás megszervezése időt vett igénybe, s miután Beneséknek az ország megszállásával kapcsolatos fenyegetése egyre drasztikusabbá vált, a kormány a tihanyi apátságot jelölte ki Károly és kísérete megfelelőbb őrzésére. Tatáról október 26-án kora reggel indult a vonat a Pestről küldött meleg szalonkocsival felszerelve, amelyben az uralkodópár, Eszterházy Ferenc és felesége, Andrássy Gyula és felesége, Boroviczény Aladár és felesége, Gratz Gusztáv, Rakovszky István, az Ostenburg-zászlóalj hat tisztje, Palotay uradalmi titkár, Strauss Mici komorna, valamint öt szolga foglalt helyet. Csurgón, miközben néhány percig állt a vonat, Károlyi József gróf és neje, valamint Wenckheim Antalné grófné ágyneműt, fehérneműket és meleg ruhákat adtak át a királyi párnak, mivel tudták, hogy csak a legszükségesebb útipoggyászt tudják magukkal vinni. 32 Polgárdinál a királyné palotahölgyének, Andrássynénak el kellett hagynia a társaságot, mert a továbbutazást megtagadták tőle. A vonat délután egy órakor érkezett az aszófői állomásra. A foglyokat az apátság kocsijain szállították fel erős katonai kordon övezetében. A falut mindenfelé katonák szállták meg. A feleségeket a kapuban felállított katonai őrség az előírásos katonai tiszteletadással fogadta, majd Halbik Ciprián apát a konventet is beleértve mondott üdvözlő szavakat. 33 Ezután elfoglalták helyüket a számukra előkészített lakosztályban. A sarokszobát viszonylag egyszerű bútorral szalonnak rendezték be, a mellette lévő két szoba hálóhelyiségül szolgált. A lakosztály előtt fegyveres őrök álltak, s a folyosók is tele voltak katonákkal. Eszterházyékat és Boroviczényéket is az emeleten szállásolták el, Andrássy, Rakovszky és Gratz a földszinten laktak. 34 Ahogyan a kisantant fenyegetése, s a kormány pánikja fokozódott, úgy szigorodtak a fogvatartás feltételei az apátságban. Másnap Eszterházyéknak és a velük jött szolgaszemélyzetnek el kellett hagynia Tihanyt, s tovább korlátozták a királyi pár mozgásszabadságát is. Az épület melletti kis kertben csak katonai kísérettel sétálhattak, a lakosztályukban - amely étkezőfülkéül is szolgált - csak Siménfalvy ezredes kíséretében, engedéllyel lehetett felkeresni őket. Andrássyt, Gratzot és Rakovszkyt az apátságból a néhány száz méterre lévő Hevesi-villába szállították. 35 A könyvekkel és a szükséges házi felszereléssel megérkezett Eszterházy Tamást és Antalt is letartóztatták. A katonákon kívül detektívek őrizték a királyi pár lakosztályát, ahol fontos tárgyalások folytak. A kormány elsősorban Gratz Gusztáv közvetítésétől várta az uralkodó trónról való önkéntes lemondását, s ennek próbált személyes véleményét hangoztatva nyomatékot adni Csernoch János hercegprímás, aki Soós tábornok társaságában október 28-án kereste fel a királyt. Károlyt azonban semmiképp sem lehetett lemondásra bírni, így a hercegprímás útjához fűzött remények is szertefoszlottak. 36 Az elhúzódó tihanyi tartózkodás alatt a diplomácia terén viszont jelentős eredményekre jutottak, mivel a Nagykövetek Tanácsa hivatalosan felkérte Portugáliát, hogy bocsássa rendelkezésre Madeirát a királyi család internálása számára. Közben az elszállítás részletei is tisztázódtak, s a belgrádi és a bukaresti kormány beleegyezésének birtokában a jugoszláv dunai vizeken tartózkodó Glowworm nevű angol cirkáló megkapta a parancsot a felvonulásra. 37 Október 31-én délután már lázasan pakoltak, amikor megérkezett Apponyi Albert és Szécheny Miklós gróf, hogy az uralkodópárnál hódoljanak. Tőlük és az apáttól csak rövid búcsúra és gyónásra, majd az útiáldás felvételére volt lehetőség, mert este 7 órakor elhangzott az indulásra felszólító parancs, amely még a vacsora elköltését sem tette lehetővé. A kisantant országok, mindenekelőtt a csehszlovák kormány ultimátumszerű fenyegetése nem tűrt haladékot, emiatt a királynak a legsürgősebben el kellett hagynia az országot Sötétben, ismét katonai kordontól övezve ezúttal Aszófőre indult a menet, ahol az állomáson egy hat kocsiból álló vonat állt indulásra készen. A királyi pár egy szalonkocsiban kapott helyet, a többit pedig katonák, antant és magyar tisztek, illetve magasrangú kísérők töltötték meg. A vonat Bajáig vitte utasait, ahonnan a Glawworm monitor Sulináig, majd onnan a Cardiff nevű hadihajó Madeiráig vitte a fogoly uralkodópárt. Galacig a kíséretükben maradhatott Boroviczény báróné, valamint a királyné főudvarmestere gróf Eszterházy Sándor. Innen gróf Hunyady József, a király volt főudvarmestere és felesége, a királyné volt udvarhölgye kísérte őket Madeiráig. 38 Károly és Zita már útközben tudomást szerzett arról, hogy a Nemzetgyűlés november 6-án megszavazta a „IV. Károly Őfelsége uralkodói jogainak és a Habsburgház trónörökösödésének megszűnéséről" szóló törvényjavaslatot. Az 1921. évi XLVII. törvénycikk, amely a pragmatica sanctio rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, Károly királyt, valamint az egész királyi családot detronizálta. 39 A sok megpróbáltatás és a szigeten lévő egészségtelen körülmények végzetessé tették Károly további sorsát. 1922. április 1-én Quinta di Montában Magyarország utolsó koronás királya visszaadta lelkét az úrnak. 564