A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

V. Fodor Zsuzsa: IV. Károly visszatérési kísérletei

a Habsburg dinasztia uralma alatt létesítendő középeurópai konföderáció tervét. Sem ez, sem a restauráció miatt közbenjáró küldöttek érvei nem voltak elég hatásosak. Még azáltal sem, hogy felhívták a figyelmet a dinasztia alkalmasságára a bolsevizmus és az Anschluss elhárításában. 1920. február 2-án a Nagykövetek Tanácsa állásfoglalást fogadott el a Habsburg dinasztia magyar trónigénye ellen.

9 A körülmények a restaurációra Ausztriában egyáltalában nem kedveztek, s Károlynak nem állott módjában, hogy akár egy megfelelő pártra, akár egy számottevő társadalmi rétegre támaszkodjon e tekintetben. Magyarországon viszont biztatóbbnak látszottak az esélyek. Károlyt mind több legitimista politikus kereste fel, s támogatót vélt Horthyban is, aki magát „őfelsége leghűségesebb katonájának" nevezte.

10 Azt is tudatta a királlyal, hogy visszatérését a trónra minden módon elősegíti.

11 A visszatérésnek még megvoltak a jogi alapjai, mivel a Habsburg-ház detronizálását sem az 1918. november 16-án megalakult független Magyar Népköztársaság, sem a Magyar Tanácsköztársaság, sem a hivatalnok kormányok nem mondták ki. A nemzetgyűlés az 1920. évi I. törvénycikkben deklarálta, hogy Magyarország törvényes államformája a királyság, s amíg a király külföldön tartózkodik, az államot a kormányzó irányítja. Az idő múltával azonban változott az admirális álláspontja. Az aktív élete mintegy három és fél évtizedét császári és királyi szolgálatban eltöltő hadfira

12 a hazai függetlenségi és szabad királyválasztói felfogások erősen hatottak,

13 ugyanakkor komolyan tartott a megcsonkított Magyarországot körülvevő ellenséges államok katonai fellépésétől. A tények ismeretében ma már valószínűsíthető, hogy Franciaország visszatartotta volna kisantant-beli szövetségeseit a háborús kalandtól, mert ezek erőit Szovjet-Oroszország elszigetelésére szánta. Horthy kormányzó azonban erről mit sem tudhatott, mint ahogy arról sem, hogy az ismét kormányra került Briand francia miniszterelnök - nem hivatalos úton Károlyt a visszatérésre buzdította.

14 Még a kisantant legfőbb patrónusa, Berthelot is kacérkodott az elején Károly törekvéseinek támogatásával.

15 A több irányból jövő ösztönzések arra késztették Károlyt, hogy elfogadja magyar legitimista híveinek - a vezérkar főnökeit és aktív minisztereket is beleértve! - ajánlatát, s visszatérjen Magyarországra. Erre első alkalommal 1921 húsvétján került sor. Károly március 24-én indult el Pranginsból, s 26-án érkezett Szombathelyre gróf Mikes János püspök palotájába. Útjáról - amelyet inkognitóban tett meg Ausztrián keresztül, a párizsi expressen - több információ maradt meg, amelyek közül a legvalószínűbb a saját elbeszélésére való családi körű hivatkozás. Eszerint barátja, Erdódy Tamás maga ment a király elébe, s együtt érkeztek a gróf bécsi lakására. Az utat Magyarországig kocsival tették meg. A volt monarcha Szombathelyen riadt, kapkodó hívei mellett gróf Teleki Pál miniszterelnökkel és Vass József vallás- és közoktatási miniszterrel is találkozott. Teleki vállalta, hogy az uralkodó előtt a fővárosba siet, hogy előkészítse Horthyt a király fogadására. 3. ábra. Emléksorok a magyar királyi pártól a koronázás napján Abb. 3. Gedenkzeilen des ungarischen Königpaars am Tage ihrer Krönung 559