A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

V. Fodor Zsuzsa: IV. Károly visszatérési kísérletei

V. FODOR ZSUZSA IV. KÁROLY KIRÁLY VISSZATÉRÉSI KÍSÉRLETEI A tróntól a svájci száműzetésig Az agg uralkodó, Ferenc József 1916. november 21-én bekövetkezett halálával új fejezet kezdődött az Osztrák-Magyar Monarchia, s vele egész Magyarország történetében. Ekkor lépett a trónra a szarajevói merénylettel a hatalom várományosává lett Károly, a császár unokaöccsének fia, akit 1916. december 30án Budán magyar királlyá koronáztak. Károly Ferenc József a szász hercegkisasszony Mária Josepha és a „szép Ottó"-ként ismert Habsburg főherceg házasságából született 1887. augusztus 17-én az alsóausztriai Persenbeug községben. Nagyapja, Károly Lajos főherceg Ferenc József második testvére volt, aki 1889 végén a Monarchia trónörököse lett, amikor a császár egyetlen fia, Rudolf Mayerlingben önkéntes halállal távozott az életből. Károly Lajost is korán ragadta magához a halál, így a trónöröklés joga legidősebb fiára, Ferenc Ferdinándra szállt át. Az ő sorsát viszont merénylő golyója pecsételte meg Szarajevóban 1914. június 28-án. Az új uralkodó, mint I. Károly Ausztria császára és IV. Károly Magyarország királya, trónját Bécsben és Budapesten egyaránt békeprogrammal foglalta el. Trónralépési manifesztumában hangsúllyal emelte ki: „Mindent elkövetek, hogy a háború szörnyűségei és áldozatai minél előbb megszűnjenek és népeim számára visszaszerezzem a béke rettenetesen hiányzó áldásait. ' '' Károlynak nemcsak joga, de egyenesen kötelessége volt minden lehetőt megtenni, hogy népeit kivezesse a háború borzalmaiból. Egyre mélyebben átérezte, hogy országa erői fogytán vannak és az antant felé lépéseket téve megpróbált kiutat találni a háborúból a kettős monarchia számára. A hatásosabb diplomáciai tárgyalások lehetőségét a belga szolgálatban álló sógorának, Bourbon Sixtus pármai hercegnek a személyében találta meg. Károly rövid uralkodása alatt három más vonalon is próbálkozott a békekötés érdekében, de a békéhez a Sixtus akcióval jutott a legközelebb. Hogy ez az akció is kudarcot vallott, annak számos oka volt. Az 1917. május 9-én kelt „második Sixtus-levél"-re az antant már nem küldött választ és Ribot francia miniszterelnök is energikusan ellenezte az Ausztria-Magyarországgal kötendő különbéke gondolatát.

2 A béke megteremtését megnehezítette és végül lehetetlenné tette a váltakozó hadiszerencse, mivel a katonai vezetés mindkét oldalon bízott a győzelem megszerzésében. Végzetesen ártott az ügynek a Sixtus-affér kirobbanása, s az ezt követő lélektani hadviselés, amely sem Károlyt, sem feleségét, Zitát nem kímélte. Zitára egyenesen ráfogták, hogy áruló az „olasz nő' ' legendájának elterjesztésével.

3 1918 szeptemberében összeomlott a front a balkáni és az olasz szakaszon. A szövetségesek elismerték a Monarchia nemzetiségeinek önállóságra való jogát. Miután mind katonai, mind diplomáciai szempontból az összes remény elveszett, Károly október 16-án szignálta és hivatalosan kihirdetette a birodalom federatív átalakítását.

4 A manifesztum azonban elkésett, a fejlődés már előrébb járt. Október utolsó napjaira gyakorlatilag megszűnt létezni az Osztrák-Magyar Monarchia, miután 28-án a cseh és morva tartományok, 29-én Horvátország képviselői bejelentették elszakadásukat, majd 30-án Ausztria és Magyarország is proklamálta önállóságát. A november 3-i páduai fegyverszüneti egyezményt már csak a papíron létező osztrák-magyar hadsereg nevében kötötték meg.

5 Az osztrák néptömegek november első napjaiban mind erőteljesebbn követelték a Monarchia tényleges felszámolását. November 11-én a császárt egy osztrák koalíciós küldöttség kereste fel, amelynek tagjai világosan kifejezték, hogy Károlynak le kell mondani. Az aláírt okmány csupán az uralkodói funkciók gyakorlásáról való lemondását tartalmazta, míg uralkodói mivoltától nem lehetett megfosztani. Még aznap este Schönbrunnból az eckartsaui kastélyba költözött az uralkodópár és családja. November 12-én az ideiglenesen összehívott nemzetgyűlés egyhangúlag a köztársaság mellett döntött,

6 s elfogadta azt a törvényt, amely Német-Ausztria állam- és kormány formáját tartalmazta. November 13-án Eckartsauban Wlassics Gyula báró, a főrendiház elnöke, Eszterházy Miklós herceg, Széchenyi és Dessewffy Emil gróf azt java557