A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

V. Fodor Zsuzsa: IV. Károly visszatérési kísérletei

V. FODOR ZSUZSA IV. KÁROLY KIRÁLY VISSZATÉRÉSI KÍSÉRLETEI A tróntól a svájci száműzetésig Az agg uralkodó, Ferenc József 1916. november 21-én bekövetkezett halálával új fejezet kezdődött az Osztrák-Magyar Monarchia, s vele egész Magyaror­szág történetében. Ekkor lépett a trónra a szarajevói merénylettel a hatalom várományosává lett Károly, a császár unokaöccsének fia, akit 1916. december 30­án Budán magyar királlyá koronáztak. Károly Ferenc József a szász hercegkisasszony Mária Josepha és a „szép Ottó"-ként ismert Habs­burg főherceg házasságából született 1887. augusztus 17-én az alsóausztriai Persenbeug községben. Na­gyapja, Károly Lajos főherceg Ferenc József második testvére volt, aki 1889 végén a Monarchia trónörö­köse lett, amikor a császár egyetlen fia, Rudolf Mayerlingben önkéntes halállal távozott az életből. Károly Lajost is korán ragadta magához a halál, így a trónöröklés joga legidősebb fiára, Ferenc Ferdinándra szállt át. Az ő sorsát viszont merénylő golyója pecsé­telte meg Szarajevóban 1914. június 28-án. Az új uralkodó, mint I. Károly Ausztria császára és IV. Károly Magyarország királya, trónját Bécsben és Budapesten egyaránt békeprogrammal foglalta el. Trón­ralépési manifesztumában hangsúllyal emelte ki: „Min­dent elkövetek, hogy a háború szörnyűségei és áldozatai minél előbb megszűnjenek és népeim számára vissza­szerezzem a béke rettenetesen hiányzó áldásait. ' '' Károlynak nemcsak joga, de egyenesen köteles­sége volt minden lehetőt megtenni, hogy népeit kive­zesse a háború borzalmaiból. Egyre mélyebben át­érezte, hogy országa erői fogytán vannak és az antant felé lépéseket téve megpróbált kiutat találni a háború­ból a kettős monarchia számára. A hatásosabb diplo­máciai tárgyalások lehetőségét a belga szolgálatban álló sógorának, Bourbon Sixtus pármai hercegnek a személyében találta meg. Károly rövid uralkodása alatt három más vonalon is próbálkozott a békekötés érdekében, de a békéhez a Sixtus akcióval jutott a legközelebb. Hogy ez az akció is kudarcot vallott, an­nak számos oka volt. Az 1917. május 9-én kelt „má­sodik Sixtus-levél"-re az antant már nem küldött vá­laszt és Ribot francia miniszterelnök is energikusan ellenezte az Ausztria-Magyarországgal kötendő kü­lönbéke gondolatát. 2 A béke megteremtését megnehezítette és végül le­hetetlenné tette a váltakozó hadiszerencse, mivel a katonai vezetés mindkét oldalon bízott a győzelem megszerzésében. Végzetesen ártott az ügynek a Sixtus-affér kirobba­nása, s az ezt követő lélektani hadviselés, amely sem Károlyt, sem feleségét, Zitát nem kímélte. Zitára egyenesen ráfogták, hogy áruló az „olasz nő' ' legen­dájának elterjesztésével. 3 1918 szeptemberében összeomlott a front a balkáni és az olasz szakaszon. A szövetségesek elismerték a Monarchia nemzetiségeinek önállóságra való jogát. Miután mind katonai, mind diplomáciai szempontból az összes remény elveszett, Károly október 16-án szignálta és hivatalosan kihirdetette a birodalom fede­ratív átalakítását. 4 A manifesztum azonban elkésett, a fejlődés már elő­rébb járt. Október utolsó napjaira gyakorlatilag meg­szűnt létezni az Osztrák-Magyar Monarchia, miután 28-án a cseh és morva tartományok, 29-én Horvátor­szág képviselői bejelentették elszakadásukat, majd 30-án Ausztria és Magyarország is proklamálta önál­lóságát. A november 3-i páduai fegyverszüneti egyez­ményt már csak a papíron létező osztrák-magyar had­sereg nevében kötötték meg. 5 Az osztrák néptömegek november első napjaiban mind erőteljesebbn követelték a Monarchia tényleges felszámolását. November 11-én a császárt egy osztrák koalíciós küldöttség kereste fel, amelynek tagjai vilá­gosan kifejezték, hogy Károlynak le kell mondani. Az aláírt okmány csupán az uralkodói funkciók gyakor­lásáról való lemondását tartalmazta, míg uralkodói mivoltától nem lehetett megfosztani. Még aznap este Schönbrunnból az eckartsaui kastélyba költözött az uralkodópár és családja. November 12-én az ideigle­nesen összehívott nemzetgyűlés egyhangúlag a köz­társaság mellett döntött, 6 s elfogadta azt a törvényt, amely Német-Ausztria állam- és kormány formáját tartalmazta. November 13-án Eckartsauban Wlassics Gyula báró, a főrendiház elnöke, Eszterházy Miklós herceg, Széchenyi és Dessewffy Emil gróf azt java­557

Next

/
Thumbnails
Contents