A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Mithay Sándor: Adatok a pápai gróf Esterházy Tamás uradalom történetéhez századunk első felében

béli ajándék összegére következtetni (94/39.). Meg kell említeni azt is, hogy nemcsak uradalombeliek kaphattak tûzifasegélyt, hanem például a devecseri községházán dolgozók is kaptak - nyilván barátságból - tűzifát. Éppenúgy évente megajándékozták a devecseri szegénységet is. Az évenként szokásban volt ingyenes karácsonyfa kiadást 1944-ben engedélyezték a szabadrendelkezésű és hitbizományi uradalomnak (109/34.). Minden évben karácsonyi ajándékban részesültek a pápai szegények. A római katolikus polgári fiúiskola rendszeresen részesült jutalomban. A karácsonyi jutalmazási felsorolásban a tisztek után következett Simonies György kastélygondnok és Molnár Mihály főkertész. Nagy mennyiségű hasáb tűzifát kaptak. 1939-ben Simonies halála után már csak Molnár Mihály kapott 6 űrméter hasáb tűzifát (92/39.). Külön jutalmat osztottak a kastélyszemélyzetnek. Az első világháború előtt még Pápateszéren és Devecserben is volt kastély. A nyugdíjakról 1939-től vannak adatok. Sajnos azonban a nyugdíjazás rendszere nem rekonstruálható. Németh Ferenc devecseri kertész nyugdíjazása 1928. január 1-vel kezdődött az uradalmi nyugdíjszabályzat értelmében. 27 évi szol1. A méltóságos gróf Esterházy Tamás úr Pápa-ugodi hitbizománya 1-3. kötet, valamint a devecseri gazdaság 4-10. kötet (1936). A Gazdák Biztosító Szövetkezeténél EKM. 67. 21. 114. A rajzokra és a leírásokra a hivatkozás [3. k. 81.] = 3. kötet 81. l-l 1-14. kötet a pápai hitbizomány három bérgazdaságát és egy gazdagságát, majorjait, pusztáit és malmait sorolja fel. 2. A galánthai és fraknói Esterházy Pál gróf által alapított Pápaugodi hitbizomány 1916. évi leltára, lelt. sz. 67.67.1. Sokszorosított példány, 1-1301 oldal. Hivatkozás: Leltár zárójelben az oldalszám, Gróf Esterházy Tamás úr pápai uradalma, Erdélyi Ferenc budapesti fényképész (1927) 1-23. a pápai várkastély és a belső: 24-27. a várkastély és parkja: 28-42. uradalmi épületek: 44-45. vadkerti kastély. Lelt. sz.: EKM 78.21.1. 3. Az uradalom rendelettárában: 29/1936, (a továbbiakban csak: 29/36.). 4. Az album állatfajtái: sertés, szarvasmarha, juh. 5. A várkastély berendezéséről: MITHAY S. Adatok a pápai vár épületegyüttesének rekonstrukciójához = VMMK 16. 1982. 203-222. 6. Leltár 194-341. 7. A rendelet száma: P 6475 és 6/1915. 8. 59.746 1 A 2 sz. 9. Veszprém megyei schematizmus, Veszprém 81-100. 10. gróf ESTERHÁZY L: Az Esterházy család és oldalágainak leírása. Budapest 1901. 266. gálát után évi 723 P IV. osztályú nyugdíjat kapott (20/27.). Saári Mihály uradalmi hajdú 1871. január 1tól szolgált. VI. osztályú nyugdíja 200 P, ezt valorizálva 232P (SZ. 10/32). Varga Józsefné csikós-cselédkanász özvegye a 469/1867.I.R. nyugdíj szabályzat szerint a felét kapja annak a nyugdíjjárandóságnak, amely elhunyt férjét illette volna. A férje 1901. január 1-én lépett a devecseri uradalom szolgálatába. A módosított alapszabályok C. pontja értelmében a VII. osztályú nyugdíj fejében 110 К illette volna meg. így az özvegyi nyugdíja, a 100%-os valorizálás 1:16 P-t átszámítva 63.80 P. „Ez az összeg 1934. január 1-től kezdődőleg negyedévi utólagos részletek nem életbenlétét hatóságilag igazoló záradékkal ellátott nyugta ellenében fog Önnek a devecseri uradalom pénztárából kifizettetni" (85/33.). Nyoma Károly devecseri lakost 1941. március 31-én nyugállományba helyezték és kegydíjat állapítottak meg részére. Ezt hatálytalanították. Július 1-től nyugdíja 81,20 P. 1919. január 1én lépett az uradalom szolgálatába. 22 év és 3 hónapot szolgált. Nyugdíja 70,- aranykorona. Ez az összeg felel meg P-beli összegnek (94/41.). Horváth Gyula erdőór 1901. április 1-én lépett szolgálatba, VI. osztályú nyugdíja 164 K, ez átszámítva 24 P (2031.) volt. 11. ESTERHÁZY op. cit. 164. 12. Pápai Közlöny XXV. évf. 27. sz. 1914. júl. 4. 13. ESTERHÁZY op. cit. 170. 14. EKM Adattár 77.85.6.; 79.5.10. 15. MTTHAY S.: Adatok a pápai Esterházy uradalom tisztikarának történetéhez (1927-1943) PáMé Ъ-Л. 1992.189-237. 16. Cselédlakás kimutatás 1943-ból. Cselédlakások négyzetméterben: Szék puszta 721 m , Pogánylak 771 m és a Becsepuszta 220 m . A bennük lakó cselédek száma sajnos ismeretlen. A Szabadrendelkezésű birtok rajzos kimutatásaiból a cselédházak nagysága négyzetméterekben is kimutatható lenne. Ezzel viszont nem lehet előrelépni. Ennél a gazdaságnál a legnagyobb majorok cselédházak száma alapján: Káptalanfaimajor, Pogánylak-major és Szék puszta. A pápai Esterházy Múzeumban az uradalomra vonatkozóan az alábbi írásbeli dokumentumok találhatók: Az uradalmi épületek lakóinak nyilvántartása 1940-ből (64.10.6.). Házbérletek 1940 (63.107.7.). Folyószámlakönyv 1942-ből (63.10.10.). Községi adókról (63.14.8.). Jegyzetek a devecseri gazdaságról (67.21.10.). Telekjegyzőkönyvi kivonatok és birtoklapok az 1930-as évekből (68.34.2.). A devecseri iratok főtelekkönyve az 1930-as évekből (68.34.4.). Birtokívek községenként az 1930-as évekből (68.44.5.), Devecseri birtokívek (67.15.14.). Haszonbérleti szerződések (79.19.1-2.). JEGYZETEK 555