A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Mithay Sándor: Adatok a pápai gróf Esterházy Tamás uradalom történetéhez századunk első felében

sainak és béreseinek minősítését, amelyet két példányban kellett róluk kiállítani. Politikai megbízhatóság, 1919-ben tanúsított magatartás és szolgálati megbízhatóság; ma is érdekes kérdések számunkra (13/40.). Ugyanebben az évben az orvosi tiszteletdíjakról és természetbeni juttatásaikról kimutatás készült Devecserben. Ebból kiderül, hogy az uradalom alkalmazásában Devecserben 48 család és 9 nőtlen ember élt. Szék-pusztán 8 család és 4 nőtlen személy élt. Pogánylakáson 5, Becsepusztán 7 család lakott. A hónapos munkások száma 50 (125/43.).

16 VI. Egyházak Fentebb már említettük, hogy az uradalomnak mennyi kegyúri kötelessége és kiadása is volt. A bakonysági, nyőgéri, nagygyimóti, csóti, bakonyszücsi, bébi, nórápi, kupi, fenyőfői, gannai, ugodi, nyárádi és pápai templomok és plébániák tartoztak a birtokhoz. A templomépületek és plébánia-házak karbantartására is gondot kellett fordítania (1046-1069.). Az uradalom természetbeni adományt is juttatott tizenhét plébániának. Természetbeni járandóságot kapott a vanyolai, a gannai, a nyárádi, a bakonyszücsi, a csóti, az ugodi és a pápai plébános. Tizenhét plébánosnak járt különböző juttatás. Azonkívül a szerzetesrendek évenként kaptak gabonajárandóságot; a pápai Szt. Ferenc-rendiek, a tatai kegyrendiek, a tóvárosi és móri Szt. Ferenc-rendiek. A tatai kórház, a tatai, a somhegyi és az iharkúti mester - mint az előbbiek - búzát és rozsot kapott. A somhegyi és iharkúti mester engedélyt kapott nyári marhatartásra. Készpénzzel támogatták a gannai plébánost, a mestert és az egyházfit. Külön gond volt a gannai Esterházy családi sírbolt és a patronátusi épületek fenntartása (790.). A devecseri templom javításához tűzifát adtak (432.), a pápai ferencesek orgonájára pénzadományt (17/29.), a tósokberendi harangokhoz hozzájárulást (53/30.) ígértek. A káptalanfai bérmálási ebédhez 10 nyúl és 40 liter boradománnyal járultak hozzá (61/32.). A plébániák grationálét kaptak. A pápai református templom építéséhez az egyház 900 P értékű épületfát kapott ajándékba. A kitermeltetést, a feldolgozás és a szállítás költségei az egyházközséget terhelték (60/30.). A pápateszéri templom kórusfeljárójához faanyagot adtak, de a faanyagot szintén az egyházközségnek kellett kitermelni és elszállíttatni. (14/38.). A homokbödögei evangélikus egyház tűzifát szállíthatott az erdőből (87/34.). A Pápai Irgalmas Nővérek minden évben nagy mennyiségű tűzifát, valamint éveken át karácsonyra a pápai szegények rózsefát, fózólisztet és burgonyát kaptak. Marton Győző pápai templomi karnagynak évente hasáb tűzifát adtak. VII. Egyéb uradalmi támogatások Meg kell említeni Hammuth pápai polgármester levelét, amelyben a hitbizomány birtokában levő Szt. Flórián és Nepomuki Szt. János szobrok állaga miatt panaszkodik. Kéri az uradalmat, hogy restaurálják azokat, és átmenetileg a várkastély udvarába, vagy az épület két szárnyának végében helyezzék el azokat (198/43.). 1930 és 1934-ben az adászteveli, nagygyimóti és pápateszéri első világháborús hősi halottak emlékművére is adományozott az uradalom. A II. világháború idején a várkastély földszintjén honvéd vöröskereszt üdülő és elbocsátó állomás kapott helyet. Karácsonyra ajándékként egy száz kilós borjút és száz liter somlai bort kaptak (118/42.). Ezt minden évben megismételte az uradalom. 1944-ben az ingyenes tejet nem vette át az üdülő vezetősége és helyette süldőket adott az uradalom (60/44.). Heti egyszeri ingyenes fürdőt ajánlottak fel, felügyelet mellett a katonáknak (74/44.). Ugyanebben az évben hetente egy lőtt szarvast küldtek az üdülőnek a Hangya kirendeltség útján. A hadiözvegyek és hadiárvák rendszeresen kapták járandóságukat. Az uradalom gondot viselt a bevonultak hozzátartozóira is. Az elhaltak után temetési segélyt utaltak ki. Kérvény alapján a pápai leventék és a református képzőtársaság minden évben egy-egy alkalomra tűzifát vihetett. 1927-1944-ig terjedő időben 51 nem tiszti személy került gyógykezelésre, 70 fő kapott segélyt, neveltetési és taníttatási segélyt 22 fő. A tűzkárosultakat mindig bőven segélyezték. 198 uradalmi ember kérésére tűzifát és építőanyagot, nem egy esetben bontási anyagot adtak. 1927-1945 között 118 fő kapott kegydíjat a rendelethez csatolt kimutatások szerint. 1939-ben bevezették a cselédség körében a nyugdíjat. 1939-ben először juttattak ajándékot az erdőőri személyzetnek és a cselédségnek. Ezt azonban minden részletében sajnos már nem lehet pontosan rekonstruálni. Barcza Antal hajdúnak egy határ ágfát utaltak ki a széki erdőről ingyenes adományként (103/39.). Ugyanebben az évben az intézóségek és erdőgondnokságok véleménye alapján a cselédség és az erdőőri személyzet részére Tamás gróf ajándékként adott: Járóházai gazdaságnak 119,60 P Vadkerti gazdaságnak 270,40 P Ugodi erdőgazdaságnak 23,40 P Fenyőfői erdőgazdaságnak 67,50 P Kupi erdőgazdaságnak 31,20 P Iharkúti erdőgazdaságnak 26,- P Központi kertészetnek 67,60 P összesen: 605,80 P Mivel az egyes gazdaságban dolgozók létszámát nem ismerjük, így nem tudunk az egy főre jutó pénz554