A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Mithay Sándor: Adatok a pápai gróf Esterházy Tamás uradalom történetéhez századunk első felében

egyik vadlelövési rendelete után Tamás gróf, aki a vadászatban alapos szakértő - ellenvéleményt fejtett ki újabb rendeleteiben. Leállíttatta a vaddisznók kiirtását, elrendelte a rendszeres kilövést az erdőségekben és mindezekről heti jelentést kért. Fuchs Antal fóvadászt személyesen tette felelőssé minden mulasztásért (17/34.). A szarvashús megváltási árát a számvevőség állapította meg az értékesülési egységárak alapján. A járandóság megváltása évenként december hó folyamán történt (23/34.). 1934-ben a vadkárok csökkentése érdekében Tamás gróf és az új zárgondnok, Esterházy János gróf úgy rendelkezett, hogy a bakonykoppányi, bakonyszücsi, a fenyőfői határ mentén, valamint a pápateszéri erdőn, a Vencel-szélen és a bakonyszücsi széleken kijáró őzeket és nyulakat lóhette a hat vadőr, egy napidíjas erdész, két fóerdóór és Löw Károly pagonyerdész (99/34.). A pusztamiseki határban kijáró nyulakat és őzeket Redl Ede alerdész és ifj. Szabó János erdőór lövesse (114/34.). A személyzet vadászebei és az uradalom vadászebeinek párosítását engedélyezték (62/35.). 1943-ban, az újabb rendelet szerint, december 1-től csak a vadászbérlő, az erdészeti személyzet és Jéhn Béla konyhafőnök jogosult vadászni. A saját vagy bérelt területeken vadászni tilos (180/43.). A devecseri ménest feloszlatták: ez két, öreg kancából, egy hároméves, négy kétéves, négy egyéves és négy idei csikóból állott. Az uradalmi igazgató úgy rendelkezett, hogy a „káptalanfai gazdasághoz egyegy öreg kanca takarmányos fogatnak osztandó be, egy pár pedig további rendelkezésig a devecseri gazdaságban második tiszti fogathoz. Az éves csikókból mindkét gazdaság egy-egy párat vett át és nevelt fel tiszti lovak pótlására. Az itt nem említett összes többi ménesbeli ló és csikó értékesítendő. A gazdaságokhoz beosztott anyakancákkal a szükséghez képest gazdasági csikónevelés folytatható" (33/29.). 1916-ban kimutatás készült sokféle utasítással a tenyészkancákról és csikókról (449.), valamint a ménes felszereléséről (450.), a pápai, vadkerti, gyimóti, járóházai és nórápi gazdaságban (450-^4-51.). 1939. október 17-én utasításban adják ki kocsinapló vezetést a tiszti fogat használatáról. Minden kocsihoz két napló tartozott. Azokat kéthetenként felváltva kellett a számvevőséghez felterjeszteni (76/39.). A második világháború idején a kincstár által igénybe vett vagy ezután igénybe veendő lovak és járművek ügyében az uradalom úgy rendelkezett, hogy a kerületvezető tiszt és az állatorvos jelenlétében történhetik az ügylet. Az igénybe vett lovak visszabocsátásakor hivatalos eljárás folytatandó le. Az állatorvosnak minden esetben rendelkezésre kell állnia. Visszaadáskor fontos az értékcsökkenés megállapítása. Mindenképpen szükséges jegyzőkönyv felvétele (147/40.). A gazdasági kerületekben táblázatokban előírták a lovak abrakolására való utasításokat is (100/40.). 17. ábra. Gróf Esterházy Pálnak, a hitbizomány alapítójának sírtáblája Abb 17. Grabtafel des Grafen Pál Esterházy, Gründers des Fideikomißes 18. ábra. Díszkapu Pápán, a várkastély előtt gróf Esterházy Pál esküvőjén (1908) Abb 18. Ehrenporte in Pápa vor dem Burgschloß zur Hochzeit des Grafen Pál Esterházy (1908) A juhászairól is havi jelentéseket írtak elő (23/29.). A devecseri és káptalanfai gazdaságban történt említés a juhászairól (23/29.). Az uradalomnak személyautója is volt. A gépkocsivezetőnek természetbeni járandóságai mellett pénzben évi 3043 P, téli és nyári cipő, valamint lakás 550