A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Mithay Sándor: Adatok a pápai gróf Esterházy Tamás uradalom történetéhez századunk első felében

Schweitzer major Pálházi puszta Dörzemény puszta 13. kötet Bérgazdaságok: Pusztagyimót, Alsó major Pusztagyimót, Felső major Pusztagyimót, Gyula major Nagygyimóti major 14. kötet Bérgazdaságok: Igal, Simaházi major Igal, ménes major Igal, Kalló-malom Járóházi gazdaság Járóházi major Csóti major A pápai gazdasághoz tartozó fenyőfői és huszárokelói épületekről nem maradtak fenn rajzok. Ki szeretnénk emelni még azt is, hogy a Diós majorban téglából készült elemi iskola is állt: egy tantermes és lakás is volt benne. A gyimóti bérgazdaságban, a Felső majorban, az iskola ugyanilyen elrendezésű. A pápateszéri majorban postahivatal helyezkedett el, lakással együtt. 1916-ból maradt egy - falvak szerinti kimutatás - a szántók ill. erdők nagyságáról az uradalom egész területén: 1916-ban a szántók területe: Pápai határ 149,550 kh Adásztevel 46,036 kh Ugod 709,079 kh Iharkút 103,671 kh Szűcs 828,968 kh Csót 261,017 kh P.kovácsi 105,306 kh Kisganna 8,613 kh Nagyganna 35,355 kh B.koppány 20,956 kh Kup 290,855 kh Nóráp 118,037 kh Borsosgyőr 179,915 kh Mihályháza 134,940 kh Nyárád 129,039 kh B.szentiván 1,759 kh P.teszér 203,020 kh H.bödöge 24,050 kh Vaszar 10,585 kh Szántók összesen: 2.751,558 kh 1916-ban az erdők területe (62) Ugod 5,757 kh Szűcs 4,135 kh Kup 2,043 kh Teszér 0,831 kh Fenyőfő 3,259 kh Iharkút 2,860 kh Somhegy 0,981 kh Erdők összesen : 19,859 kh Ez tehát a hitbizományi erdők területe. Devecserben a birtokhoz tartozott a várkastély (13-14. ábra), egy vendéglő, 12 bérház, 3 malom és a kertészet, valamint a téglaégető. A teljes birtokon 45 puszta illetőleg major volt. 1916-ben az uradalomban 6 kovács és bognár, 1 géplakatos és 1 kádár működött. 4 sertéshizlaló, 3 sertés fiaztató, a ménes és a csikók. Külön ki kell emelni az ökörhizlalót. A hitbizomány összterülete 34,426 kh volt. Belsőség és szántó 14,567 kh. Pápán téglagyár, Kupon és Borsosgyórött téglaégető, Devecserben téglagyár működött (12. ábra). Az uradalom területén 101 istálló, illetőleg akol volt. A pápai gazdaságban 13 helyen volt ménes, a devecseriben pedig 5 helyen. III. Az uradalomra vonatkozó adatok 1927-től 1927-ben az uradalomban a következő gazdasági egységek találhatók: devecsen, káptalanfai, igali, járóházai, nórápi valamint az ugodi és devecsen erdőgazdaságok. 1939-ben a járóházai és a vadkerti gazdaságon kívül felsorolták az ugodi, fenyőfői, a kupi és az iharkúti erdőgazdaságot, a pápai uradalom keretében. A devecsen gazdaság mellett a káptalanfai és a nemeshanyi gazdaság szerepelt, valamint a székesi erdőgazdaság. Az ugodi és a devecsen erdőhivatalon kívül felsorolták a kupi, ugodi, széki, iharkúti és káptalanfai erdőgondnokságot. 1928-ban adták bérbe a járóházai és a nórápi gazdaságot.

3 Ugyanebben az évben Szalay Dezső a vadkerti bérlő, a következő a járóházai bérlő Grósz László (30/29.) és Schlesinger és Társai, mint nórápi bérlők. (15/29.). A mezőgazdaságban többször említik a dinnyészetet, a fenyőfői, somhegyi és pápateszéri gyümölcsösöket és a faiskolákat. Pápán a kertészetben dísznövények voltak, itt üvegház is volt és szaporítóház.

4 Ki kell emelni a virágkertészetet is. Pápán az Assisi Szt. Ferenc u. 2. alatt raktár- és hűtőhelyiség volt; méretei: 14,25 x 7, 15 m. Fontos volt a nemeshanyi tógazdaság is. Az uradalomnak Pápán elárusító üzlete működött. Ipari vasút (Pápa-Franciavágás-Huszárokeló-Odvaskő-Gerence-puszta) járt több útvonalon a Bakonyban. Pápán „fürdőüzem" is működött. A Bakony erdőiből származó faanyagot a pápai és a devecsen fatelepen árusították. Kályhacsempét is készítettek Pápán, az uradalmi kertészet területén található üzemben. Az uradalom épületei közül kiemelkedett nagyságával és szépségével a pápai várkastély, a város főte545