A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Nagybákay Péter: Veszprém és a kézművesipari kutatások

területét érintő publikációkat, de ez utóbbiakat természetesen csak az adott lehetőségek határain belül. Itt kell megjegyeznünk, hogy a kiadó szervezetre való tekintettel a néprajzi jellegű szakirodalom bizonyos túlsúllyal jelentkezik a bibliográfiában, de ez a kézművesipar kiterjesztő értelmezését (specialisták, háziipar), valamint a magyarországi kézművesipar közismert elnépiesedését figyelembe véve indokoltnak is tekinthető. A forrásfeltáró és publikáló tevékenységek sorában negyediknek a Kézmüvesipar-történeti Műhely- és Szerszámkataszter következett, amelynek megvalósítását a Domonkos Ottó által a Céhkataszterben előzetesen közölt adatok alapján a munkabizottság folyamatosan szorgalmazta. Ennek igen nagy jelentősége és bonyolultsága külön - a nagyvázsonyihoz hasonló szintű - tanácskozást igényelt 1987-ben Körmenden.

109 Itt a házigazda Nagy Zoltán egyetlen mesterség, a kádárszakma szerszámkészletének és műhelyfelszerelésének, sőt technika-, társadalom- és gazdaság-történetének példamutató alapossággal való bemutatásával indította el az ún. műhely- és szerszámkataszter praktikus megvalósíthatósága feletti vitát, amely azután későbbi, többszöri szakmai vita és mérlegelés után az ún. megyénkénti „gyűjteménykatalógus" műfajú megoldás kiválasztását eredményezte. Ennek első próbakiadványa épp az 1992. évi VIII. Kézmüvesipar-történeti Szimpóziumra készült el nyomtatásban. Szerzője Nagy Zoltán. A Vas megyét felölelő gyűjteménykatalógus 80 oldal terjedelemben több mint 20 000 tárgyat és 53 szakmát ölel fel. Az országos kataszter a jelek szerint ebben a formában megyénként, fokozatosan reálisan megvalósíthatónak látszik. b) Belföldi országos szimpóziumok A forrásfeltárások és publikációik megvalósításával párhuzamosan - sőt azokkal gyakran szoros öszszefüggésben - a kézmüvesipar-történeti kutatások szervezettebbé tételét, ösztönzését, koordinálását, az információáramlás és tapasztalatcsere megkönnyítését szolgálták azok a fórumok, amelyeket a munkabizottság országos kézmüvesipar-történeti szimpóziumok formájában kb. általában 2 évenkénti rendszerességgel erre a célra megrendezett. Eddig 8, rendszerint 2 napos ilyen belföldi szimpózium megrendezésére került sor (7 Veszprémben, 1 Fertődön), egyenként 50-60 résztvevővel és 20-30 rövid előadással vagy referátummal. Az 7972. évi I. szimpózium természetesen elsősorban a kézmüvesipar-történeti kutatások tárgyának, főbb szempontjainak és határainak meghatározásával foglalkozott, vizsgálta a társadalom- és gazdaságtörténeti, technikatörténeti, valamint közízlést formáló művészettörténeti vonatkozásait.

110 Az 1973. évi II. szimpózium homlokterében a már elkészült, de még kiadatlan állapotban lévő céhkataszter bemutatása állt. Ugyanakkor már ennek felhasználásával készült referátumokra, valamint a katasztert kiegészítő mesterségnévszótár megvitatására is sor került, egyéb kutatási beszámolók mellett. Az 7976. évi III. szimpóziumon, Fertődön a már megjelent céhkataszter értékelése, az árszabáskataszter elkészítésének felvetése, végül a magyarországi szabad királyi városok, mezővárosok és falvak kézművesiparának sajátosságai alkották a fő témaköröket. Az 7950. évi IV. szimpózium 3 fő témakört ölelt fel: 1. Gazdaságtörténet - Kézművesipar-történet Céhtörténet. 2. Magyarországi árszabások. 3. Önálló kutatási beszámolók. Az 1984. évi V. szimpózium tematikája a magyarországi kézművesipar helyzetének vizsgálata volt a török hódoltság idején (XVI-XVII. század) és újjászerveződése a hódoltság után, valamint a fócéhek és céhfiliák kialakulása. Az 1988. évi VI. szimpózium a „Kézműves és a társadalom" főcím alatt a kézművesség vagyoni és társadalmi helyzetét elemezte. Az 1990. évi VII. szimpózium szakosított témája „Vállalkozó kézművesek, kisiparosok a századfordulón" főcím alatt a falusi ipar, az ipari szakoktatás és az állami ipartámogatás kérdéseit taglalta. Végül az 7992. évi VIII. szimpózium előadásai és referátumai az alábbi témák köré csoportosultak: a kézművesipari termékek forgalma és a hatóságok, illetve a kézművesipari műhely- és szerszámkataszter Vas megyei részének bemutatása és a műhely- és szerszámkataszter további kiépítésének megvitatása. A VII. és VIII. szimpóziumra már a határainkon kívüli magyar, vagy magyarul értő és beszélő kutatókat is meghívta a munkabizottság, így ezeken a Felvidékről, Szlovákiából, Kárpátaljáról, Ukrajnából és Erdélyből, Romániából is részt vett jó néhány elismert régebbi és ifjú kutató is. Legtöbbjük értékes előadással egészítette ki az amúgy is az egész Kárpátmedencére kiterjedő kézmüvesipar-történeti kutatások eddigi eredményeit. A szimpóziumok megrendezésénél egyre határozottabban merült fel az igény arra, hogy az lehetőleg egy-két pontosan körülhatárolt, előre meghatározott téma megtárgyalására összpontosítson. Ez a konkrét témára koncentráló törekvés kétségtelenül a tudományos színvonal fokozatos javulását és a megjelölt témakörben a kutatások eredményességét mozdítja elő. Ez a tendencia sem kívánta azonban kizárni annak a lehetőségét, hogy egyes kutatók egyes szakmákról, saját speciális kutatási területükről, vagy munkamódszerükről a szimpózium befejező szakaszában önálló beszámolóikat megtarthassák. c) Nemzetközi szimpóziumok A munkabizottság - figyelemmel a feltárt forrásanyag szoros összefonódására a szomszédos országo513