A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Nagybákay Péter: Veszprém és a kézművesipari kutatások

különböző okok miatt (pl. mert időközben elpusztultak, megsemmisültek) nem jöttek számításba. Ezek után történt meg Nagy László javaslatára, Bartocz József szakmai irányítása mellett, Eri István szervezésében a történelmi Veszprém megye kereken 140 céhszervezete összes feltalálható tárgyi és írásos céhemlékének számítógépes úton történő próba öszszeállítása és feldolgozása, amely azután a későbbi országos Céhkataszter néven közzétett és közismertté vált hatalmas forrás-korpusz mintájául szolgált. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság tehát folyamatosan foglalkozott a kézművesipar-történet szervezeti kereteit jelentő céhtörténeti anyag egyre intenzívebb begyűjtésével, számbavételével, leltározásával és publikálásával, előkészítve ezzel a talajt hasonló, országos szintű forrásfeltáró, kutató, feldolgozó és publikációs tevékenység megteremtéséhez. Időközben, 1971-ben megjelentette a belföldi és az egyre fokozódó külföldi idegenforgalmi érdeklődés kielégítésére Nagybákay Péter gazdagon illusztrált, rövid öszszefoglaló könyvecskéjét „Céhek és céhemlékek Veszprém megyében" címmel, részletes németnyelvű összefoglalással ellátva.

103 Itt kell megemlékeznünk azokról a kiállításokról is, amelyek céhtörténeti anyag bemutatását célozták és nemcsak a város és a megye közönsége részére, hanem az egyre fokozódó bel- és külföldi idegenforgalom igényének kielégítésére is: 1966 októberében nyílt meg a „Veszprém város céhtörténeti emlékei" című kiállítás a veszprémi Bakonyi Múzeumban, (1. ábra) 1967 júniusában a nagyvázsonyi Szabadtéri Néprajzi Múzeumban az ún. Schuhmacher-házban a nagyvázsonyi céhek emlékeit bemutató kiállítás a „céhszobában", (2. ábra) amelyhez egy kompletten berendezett működőképes takácsműhely is csatlakozott, később pedig a külön melléképületben egy teljes rézműves műhellyel egészült ki ez az együttes, mely utóbbit Égető Melinda etnográfus ismertetett a múzeumi évkönyben.

104 Még ugyanez év júliusában „Céhemlékek Veszprém megyéből" címmel reprezentatív kiállítás nyílt meg az igazgatóság tihanyi múzeumában. (3. ábra) Hosszabb szünet után az ún. életmód bemutató szempontok figyelembevételével került sor olyan iparos kiállítás megrendezésére, amely elsősorban a XX. századi, újabban kialakult kisipari szakmákra helyezte a fősúlyt (bérautós, fényképész stb.). Rendezője V. Fodor Zsuzsa volt. (4. ábra) Végül 1992-ben újból sorra került egy reprezentatív Veszprém megyei céhtörténeti kiállítás megnyitása, Törő László rendezésében. (5. ábra) A szakirodalom gazdagítása sem maradt el a Veszprém Megyei Múzeumi Közleményekben, mert Nagy Lászlónak a tobakokról írt kitűnő tanulmányán és Nagybákay Péternek a céhtárgyakat bemutató tanulmánysorozatán kívül megjelentek Bartocz József cikkei a veszprémi csutorásokról, a Veszprém megyei céhek egymásnak átadott céhszabályzatairól és a kéz1. ábra. Részlet a „Veszprém város céhtörténeti emlékei" с kiállításról. Veszprém, Bakonyi Múzeum 1966. október. Abb. 1. Teil der Ausstellung „Zunftgeschichtliche Denkmäler der Stadt Veszprém". Veszprém, Bakonyi Museum, Oktober 1966 2. ábra. Részlet „Nagyvázsonyi céhemlékek" с. kiállításról. Nagyvázsony, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1967. Abb. 2. Teil der Ausstellung „Zunftdenkmäler aus Nagyvázsony". Nagyvázsony, Ethnographisches Freilichtmuseum, 1967 művesipari struktúra Veszprém megyei kialakulásáról.

105 Ezen kívül Nagybákay Péter a Rába alsó folyásán működő molnárcéh bizony ságleveleiről,

106 Fodor Zsuzsa pedig - mint már előzőekben említettük - a veszprémi ipartestület első évtizedeinek történetéről és a veszprémi iparosság két világháború közti helyzetéről írt három hézagpótló értékes cikket.

107 510