A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Körmendy Kinga: Külsővat község történetére vonatkozó okleveles adatok a XV–XVI. századból

BÁLINT S.: Ünnepi kalendárium. II. Budapest 1977. 39-42.; HERVAY op.cit. 154.; OSZWALD F.: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művészettörténeti Értesítő 6. 1957. 242-243. 15. BÁLINT op.cit. 37. 16. A Wolfenbüttelben őrzött XIII. századi magyarországi vonatkozású Psalterium kalendáriumában júl. 13-hoz írt megjegyzés: „secundum Hungaros", azaz Margit júl. 13-i ünnepe a magyar szokás szerint. Ld. CSAPODI Cs.: ХШ. századi magyarországi Psalterium Wolfenbüttelben. Magyar Könyvszemle 91. 1975. 234. Már a Pray kódex (1192-1195) kalendáriumában is júl. 13-án szerepel Margit, ld. RADÓ P.: Libri liturgici bibliothecarum Hungáriáé et limitropharum regionum. Rev. et aucta et adlaboravit L. Mezey. Budapest 1973. 49. 17. A vüágegyház júl. 20-án ünnepli. Vö. KÖRMENDY K.: Egy 1432-ből származó imádságoskönyv magyar vonatkozásai. In Tanulmányok a középkori magyar könyvkultúráról. OSzK 1989.264. 18. Régi magyar költők tára. XVII. század 15/A-B. Katolikus egyházi énekek. Sajtó alá rend. Stoll Béla. Jegyz. Holl Béla. 478. 19. Bálint op. cit. 37. 20. ERDÉLYI Zs.: Hegyet hágék, lótót lépek. Archaikus népi imádságok. Budapest 1976. 162., Vö. HOLL В.: Hozzászólás Dobozyné Erdélyi Zsuzsanna „Archaikus és középkori elemek népi szövegekben" с előadásához. Ethnographia 82. 1971.373-374. 21. Külsóvat környékén: Noszlop (1332), Döbrönte (1388). BÁLINT op.cit. 41-42. Somlóvásárhely (1511 előtt). KOPPÁNY T.: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. 1967. 142. N. 150. 22. ВЕКЕ A.: A VIII. Ince pápához intézett kérelmek fennmaradt 121 kötetének magyar vonatkozású részeiről. Róma 18981899. MTAK Kézirattár Ms 4949/1. 17v. „Antonius Stephani acolith. rector paroch. ecclesiae S. Margarethae de Vot Jauriensis diocesis, supplicat pro promotione ad ordines se." Az adat eredeti jelzete: Cod. Supplicat. No 1112. X.A. IV. Inno. Vin. p. 124. 23. LUKCSICS P.: XV. századi pápák oklevelei. I. V. Márton pápa (1417-1431). Olaszországi magyar oklevéltár I. Budapest 1931.19-20. 24. Mivel a kérvényről csak Веке Antal kivonata áll rendelkezésünkre, további feltételezések feleslegesek. Sajnos a Vatikáni Levéltár szupplikációs köteteinek forráskiadói közül egyedül Lukcsics Pál közölte a pappá szentelési kérelmeket. A kéziratban maradt gyűjtések közül pedig az idézett Веке Antal. Fraknói Vilmos gyűjtése annyit jegyez fel, hogy több megyére vonatkozó szentelési kérelem. Pl. MOL R szekció. 57. 2. es. Tom. 1198/178-180. Ezzel pedig éppen a középkori falusi templomok és a lelkészek személye maradt ismeretlen. 25. KARÁCSONY J.: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Budapest 1985. Tudománytár. 86.; Vat 1507-ben a tapolcafői districtushoz tartozott és 16 forint tizedet fizetett, amit a győri püspök keszői várának szolgáltattak be. Ld. Conscriptio urbarii domus episcopatus Jauriensis cum possessionibus et redditibus. Budapest Egyetemi Könyvtár, Hevenesi gyűjtemény. Tom. VII. 342,351. 26. LUKCSICS op.cit. 20. Rectornak nevezték a kisebb plébániai (parochialis) egyház javadalmasát, papját, a falusi lelkészt. A plébános megjelölés a XV. században csak a nagyobb városokban működő papok megnevezése volt, akik a város egész tizedét megkapták. Ld. KARÁCSONY op.cit. 86. 27. A jelentős anyagi értéket is képviselő kódexekről elsősorban elzálogosítással kapcsolatban értesülünk. Pl. 1415-ben a mihályfalvai egyház misekönyvének a zálogösszeg lefizetése utáni visszaadásáról intézkedik a győri püspök helynöke. Ld. BEDY V.: A győri székeskáptalan története. Győregyházmegye múltjából П1. Győr 1938. 320. A falusi egyházakban lévő kódexek számbeliségére való hivatkozásnak értékét a jelen esetben az növeli, ha figyelembe vesszük, hogy Veszprém megyében a középkorban 183 egyházas hely volt. Ez legalább 360 db falun használt liturgikus kódexet jelent. Vö. KOPPÁNY op.cit. 149. N. 183. 28. Veszprém megye adóösszeírása Dl. 28340 f.5. 29. Veszprém megye helytörténeti lexikona op.cit. 236. A község Mohács előtti említését még 1507-ből ismerjük. Váátth, Vatth néven találjuk a győri püspök keszői várához beszolgáltatott tizedek összeírásában. Ld. 25. jegyzet. - Vö. PESTY op.cit. MTAK Kézirattár Ms 19. 30. HERMANN E.: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae. I. München 1973

2

.302. 31. KOPPÁNY opxit. 134. N. 87. ARCHIVALIEN AUS DEN 15-16. JAHRHUNDERTEN ZUR GESCHICHTE DES DORFES KULSOVAT Das Dorf Külsővat liegt am Ufer des Flusses Marcal im Komitat Veszprém. Der Aufsatz befasst sich mit den bisherigen unbearbeiteten Archivalien zur Geschichte und zur Namensform des Dorfes. Die erste Urkunde aus dem Jahr 1438 bezieht sich auf den Besitzer des Dorfes während des 15. Jahrhunderts, auf die Familie Wathi aus dem Nachbarkomitat Vas. Inder Steuerliste des Komitats Veszprém aus dem Jahr 1488 kommt das Dorf unter dem Namen Wath vor. Im Vatikanischen Archiv befindet sich eine Bittschrift des Rektors der Dorfkirche. In dieser Supplik ebenfalls aus dem Jahr 1488 dann der Dorfsname auch als Vod gelesen werden. In der Zehntenverrechnung des Bistums von Győr aus dem Jahr 1507 ist das Dorf unter dem Namen Watth erwähnt. Die heutige Wortform Vat also vom Familiennamen Wathi stammt. DR. KINGA KÖRMENDY H-1073 Budapest Dob u. 80. 397