A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Praznovszky Mihály–Geiszt Jakabné: Beszámoló a Veszprém megyei múzeumi szervezet 1987–1992 közötti tevékenységéről

e) Honismereti táborok A korábbi hagyományokra építve 1986, 1987 és 1988 nyarán is megrendeztük a Megyei Honismereti Tábort középiskolás résztvevőkkel Tapolcán. A programban elsősorban előadások szerepeltek, kiegészítve múzeumlátogatással, ásatások megtekintésével, kirándulással. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a tanulók természetföldrajzi, környezetvédelmi, helytörténeti, néprajzi és kultúrtörténeti ismeretei gyarapodjanak. Az itt szerzett élmények nem egyszer befolyásolták pályaválasztásukat is. Ugyanakkor elmondható és a tanulók visszajelzése is az utolsó évben ezt igazolta, hogy az aktív részvételre, a gyűjtő és feldolgozó alkotó munkára ez a program csak a legkiválóbbakat ösztönözte. Többségük inkább passzív résztvevő volt. Célszerűnek látszott tehát elmozdulni a szaktáborok felé. 1989. június 19-től július l-ig tartó időszakban általános iskolás korosztályú erdélyi menekült gyermekek részére szerveztünk felzárkóztató tábort Veszprémben. A tanulókat két csoportban (alsós, felsős) szaktanárok készítették fel a különböző tárgyakból. A tábor szakmai vezetője dr. Lackovits Emőke volt. 1990-91 nyarán a Táncsics Mihály Építőipari Szakközépiskola tanulói - dr. Palágyi Sylvia szervezésében - részt vettek a kemenesszentpéteri római kori ásatásokon. Meghirdettünk egy pályázatot a tanulók között a táborban szerzett élményeikről. Közülük ketten díjazásra javasolt közös pályamunkát írtak „Kemenesszentpéter-Dombi dűlői halomsír 1990" címmel. 1992. június 16-25-ig került sor Veszprémben a „Szakrális néprajzi gyűjtőtábor' ' szervezésére. Felhívásunkra a középiskolás résztvevők a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumból, a pápai Református Kollégiumból, a kolozsvári Református Gimnáziumból, a csíkszeredai Márton Áron Római Katolikus Gimnáziumból, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Római Katolikus Gimnáziumból és a budapesti Patrona Hungáriáé Római Katolikus Leánygimnáziumból érkeztek. A veszprémi, Veszprém-környéki gyűjtőmunka mellett igen gazdag szabadidős programot is szerveztünk. (Egésznapos kirándulás, színházlátogatás, stb.) A tanulók október 23-i határidőre önálló dolgozatban számoltak be végzett gyűjtőmunkájukról. E dolgozat eredményeinek függvényében kapnak meghívást 1993-ra. f) Falunapok A Néprajzi Osztály szervezte nagysikerű Nagyvázsonyi Nemzetiségi Néprajzi Nap, majd az ezt követő Szentgáli Néprajzi Nap volt az előzménye az 1989 óta évenként megrendezendő Falunapoknak, amelyeket részben intézményi, részben múzeumbaráti köri feladatként, de mindig a Múzeumbaráti Kör tagjainak aktív közreműködésével valósítottunk meg. A falunapok célja: előadásokkal, magángyűjtemények bemutatásával, falusétával egy-egy település történetét, népéletét bemutatni. A rendezvényeket folklór műsorral (a helyi és vendég együttesek bemutatkozásával) egészítettük ki. 79S9-ben Városlődön - a község kezdeményezésére egy helytörténeti eseménysorozat részeként -, majd Szentkirályszabadján, Öskün és Szentgálon rendeztük meg mindenkor a helyi önkormányzatokkal közösen. g) Múzeumbaráti Kör Az 1978 októberében alakult és 7979-ben bejegyzett Veszprém Megyei Múzeumok Baráti Köre az alapítástól máig eltelt időszakban az alapszabályban megfogalmazott feladatok szerint a tagság változatlan érdeklődése mellett működik. 7959-ben négy szakcsoport működött a Baráti Körben: néprajzi, településtörténeti, természettudományi és városvédő. (7 987-tol a természettudományi szakcsoport önálló egyesületként, mint a Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre működött tovább.) Szakcsoportvezetők: néprajz - dr. Lackovits Emőke néprajzkutató, településtörténet - Regénye Judit régész, városvédő - dr. Balassa László építészmérnök, műemléki szakmérnök. A városvédő szakcsoport tagjai számos, a város műemléki épületeire vonatkozó megfigyelést, javaslatot tettek. Több alkalommal rendeztünk műemléki sétákat, amelyek során a régi városrészek épületeit, azok értékeit ismertük meg. Alapító tagként beléptünk a Város és Község Védő Szépítő Egyesületek Szövetségébe. 1987-ben tagtársaink részéről felmerült az az igény, hogy állítsuk vissza Zala György szobrászművész Erzsébet királynét ábrázoló szobrát, amely 1901-től a II. világháborút követő évekig a volt főispáni ház (ma: Veszprém Megyei Munkaügyi Hivatal) előtt állt s a régi Veszprém egyik színfoltja volt. A veszprémi Városgazdálkodási Üzem segítségével a szobrot restauráltattuk, elveszett talapzatát - a Megyei Műemléki Albizottság anyagi támogatásával - újra faragtattuk, s 79S9-ben a múzeum mellett felállítottuk. Ma már egy későbbi áthelyezést követően, megközelítőleg az eredeti helyén áll. Nemes feladatra vállalkoztunk, amikor az 1941. évi veszprémi repülőtéri légikatasztrófa áldozatainak sírhelyeit kialakítottuk (azokat bokrok, fák fedték) és a sírok gondozását a Magyar Honvédség 83-54 sz. alakulatával megszerveztük. Mindez a város lakóinak, a hősök hozzátartozóinak és a veterán ejtőernyősöknek egyaránt kiváltotta háláját és elismerését. A Múzeumbaráti Kör legtevékenyebb szakcsoportja a néprajzi. A rangos pályamunkákról, amelyeknek születésében a szakcsoporthoz való tartozásnak nagy jelentősége van, már szóltunk, de igen jelentős az a tevékenység is, amit a tárgyi gyűjtésben végeznek a tagok. Munkájuk eredményeképpen jelentős tárgy38