A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Praznovszky Mihály–Geiszt Jakabné: Beszámoló a Veszprém megyei múzeumi szervezet 1987–1992 közötti tevékenységéről

e) Honismereti táborok A korábbi hagyományokra építve 1986, 1987 és 1988 nyarán is megrendeztük a Megyei Honismereti Tábort középiskolás résztvevőkkel Tapolcán. A prog­ramban elsősorban előadások szerepeltek, kiegészítve múzeumlátogatással, ásatások megtekintésével, kirán­dulással. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a tanu­lók természetföldrajzi, környezetvédelmi, helytörté­neti, néprajzi és kultúrtörténeti ismeretei gyarapodja­nak. Az itt szerzett élmények nem egyszer befolyá­solták pályaválasztásukat is. Ugyanakkor elmondható és a tanulók visszajelzése is az utolsó évben ezt iga­zolta, hogy az aktív részvételre, a gyűjtő és feldolgo­zó alkotó munkára ez a program csak a legkiválóbba­kat ösztönözte. Többségük inkább passzív résztvevő volt. Célszerűnek látszott tehát elmozdulni a szaktá­borok felé. 1989. június 19-től július l-ig tartó időszakban ál­talános iskolás korosztályú erdélyi menekült gyer­mekek részére szerveztünk felzárkóztató tábort Veszprémben. A tanulókat két csoportban (alsós, fel­sős) szaktanárok készítették fel a különböző tárgyak­ból. A tábor szakmai vezetője dr. Lackovits Emőke volt. 1990-91 nyarán a Táncsics Mihály Építőipari Szakközépiskola tanulói - dr. Palágyi Sylvia szerve­zésében - részt vettek a kemenesszentpéteri római kori ásatásokon. Meghirdettünk egy pályázatot a ta­nulók között a táborban szerzett élményeikről. Közü­lük ketten díjazásra javasolt közös pályamunkát írtak „Kemenesszentpéter-Dombi dűlői halomsír 1990" cím­mel. 1992. június 16-25-ig került sor Veszprémben a „Szakrális néprajzi gyűjtőtábor' ' szervezésére. Felhí­vásunkra a középiskolás résztvevők a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumból, a pápai Református Kollégiumból, a kolozsvári Református Gimnázium­ból, a csíkszeredai Márton Áron Római Katolikus Gimnáziumból, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Római Katolikus Gimnáziumból és a budapesti Patro­na Hungáriáé Római Katolikus Leánygimnáziumból érkeztek. A veszprémi, Veszprém-környéki gyűjtő­munka mellett igen gazdag szabadidős programot is szerveztünk. (Egésznapos kirándulás, színházlátoga­tás, stb.) A tanulók október 23-i határidőre önálló dolgozatban számoltak be végzett gyűjtőmunkájuk­ról. E dolgozat eredményeinek függvényében kapnak meghívást 1993-ra. f) Falunapok A Néprajzi Osztály szervezte nagysikerű Nagyvá­zsonyi Nemzetiségi Néprajzi Nap, majd az ezt követő Szentgáli Néprajzi Nap volt az előzménye az 1989 óta évenként megrendezendő Falunapoknak, amelye­ket részben intézményi, részben múzeumbaráti köri feladatként, de mindig a Múzeumbaráti Kör tagjainak aktív közreműködésével valósítottunk meg. A faluna­pok célja: előadásokkal, magángyűjtemények bemu­tatásával, falusétával egy-egy település történetét, né­péletét bemutatni. A rendezvényeket folklór műsorral (a helyi és vendég együttesek bemutatkozásával) egé­szítettük ki. 79S9-ben Városlődön - a község kezde­ményezésére egy helytörténeti eseménysorozat része­ként -, majd Szentkirályszabadján, Öskün és Szent­gálon rendeztük meg mindenkor a helyi önkormány­zatokkal közösen. g) Múzeumbaráti Kör Az 1978 októberében alakult és 7979-ben bejegy­zett Veszprém Megyei Múzeumok Baráti Köre az alapítástól máig eltelt időszakban az alapszabályban megfogalmazott feladatok szerint a tagság változatlan érdeklődése mellett működik. 7959-ben négy szak­csoport működött a Baráti Körben: néprajzi, telepü­léstörténeti, természettudományi és városvédő. (7 987-tol a természettudományi szakcsoport önálló egyesületként, mint a Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre működött tovább.) Szakcsoport­vezetők: néprajz - dr. Lackovits Emőke néprajzkuta­tó, településtörténet - Regénye Judit régész, városvé­dő - dr. Balassa László építészmérnök, műemléki szakmérnök. A városvédő szakcsoport tagjai számos, a város műemléki épületeire vonatkozó megfigyelést, javaslatot tettek. Több alkalommal rendeztünk mű­emléki sétákat, amelyek során a régi városrészek épü­leteit, azok értékeit ismertük meg. Alapító tagként be­léptünk a Város és Község Védő Szépítő Egyesületek Szövetségébe. 1987-ben tagtársaink részéről felmerült az az igény, hogy állítsuk vissza Zala György szob­rászművész Erzsébet királynét ábrázoló szobrát, amely 1901-től a II. világháborút követő évekig a volt főispáni ház (ma: Veszprém Megyei Munkaügyi Hi­vatal) előtt állt s a régi Veszprém egyik színfoltja volt. A veszprémi Városgazdálkodási Üzem segítsé­gével a szobrot restauráltattuk, elveszett talapzatát - a Megyei Műemléki Albizottság anyagi támogatásával - újra faragtattuk, s 79S9-ben a múzeum mellett felál­lítottuk. Ma már egy későbbi áthelyezést követően, megközelítőleg az eredeti helyén áll. Nemes feladatra vállalkoztunk, amikor az 1941. évi veszprémi repülőtéri légikatasztrófa áldozatainak sírhelyeit kialakítottuk (azokat bokrok, fák fedték) és a sírok gondozását a Magyar Honvédség 83-54 sz. alakulatával megszerveztük. Mindez a város lakói­nak, a hősök hozzátartozóinak és a veterán ejtőernyő­söknek egyaránt kiváltotta háláját és elismerését. A Múzeumbaráti Kör legtevékenyebb szakcsoport­ja a néprajzi. A rangos pályamunkákról, amelyeknek születésében a szakcsoporthoz való tartozásnak nagy jelentősége van, már szóltunk, de igen jelentős az a tevékenység is, amit a tárgyi gyűjtésben végeznek a tagok. Munkájuk eredményeképpen jelentős tárgy­38

Next

/
Thumbnails
Contents