A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Németh Péter: A városlődi karthauzi kolostor története és régészeti emlékanyaga I.

EGYHÁZTÖRT. EML. = Egyháztörténeti emlékek a magyar hitújítás korából. Budapest 1902-1912.1-V. FEJÉR = FEJÉR G.: Codex dipiomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér. Budapest 18291944.1-XI. GULDEN 1864. = GULDEN J.: A városlódi plébánia története. Magyar Sión 1864. HO = Hazai Okmánytár. Codex dipiomaticus patrius. Kiadják Nagy L, Paur L, Ráth K. és Véghely D. Győrött 1865-1873. I-V. KOROKNAY 1960. = B. KOROKNAY É.: A lövöldi karthauzi kolostor kötéseiről. Esztergom Évlapjai 1960.25-32. KUMOROVITZ 1987. = KUMOROVITZ L. В.: Budapest történetének okleveles emlékei. III. (1382-1439) Budapest 1987. LUKINICH 1941. = LUKINICH I.: A Podmanini Podmaniczkycsalád oklevéltára. Budapest 1941.

1—III. MÁTRAY 1850. = MÁTRAY G.: In Magyar Akadémiai Értesítő 1850.189-199. NÉMETH 1967. = NÉMETH P.: Adatok a felsőtárkányi karthauzi kolostor építéstörténetéhez. Agria 5.1967.73-85. PÁKAY 1942. = PÁKAY ZS.: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján. (15311696) Veszprém 1942. RÓMER 1869. = RÖMER F.: Árpád és móriczhidai Szent Jakabról címzett prépostság története. Pesten 1869: (Klny. a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek-bői) SÖRÖS 1903. = SÖRÖS P.: A bakonybéli apátság története. Budapest 1903.

1. (PRT. VIII.) SÖRÖS 1903.a = SÖRÖS P.: A pannonhalmi főapátság története. Budapest 1902-1906.1-IV. (PRTI-IV.) SÖRÖS-REZNER 1905. = SÖRÖS P.-REZNER T.: A pannonhalmi főapátság története. Budapest 1905. III. (PRT III.) SÖRÖS 1907. = SÖRÖS P.: Bakonybéli regeszták a XV. század második feléből. Történelmi Tár 1907. Veszpr.Reg. = KUMOROVITZ L. В.: Veszprémi regeszták (13011387) Budapest 1953. ZsO. = Zsigmondkori oklevéltár. Összeállította Mályusz E. Budapest 1951-1958.1-II. 1. Lexikon für Theologie und Kirche. Freiburg,

2 1960. V. 115761. Kartäuser címszava (SOMMER, H.), részben hibás alapítási és megszűnési adatokkal. Ld. még NÉMETH P.: 1967. 2. MÁTRAY 1850.189-199. 3. MÁTRAY 1850. 192. 4. RÓMER F.: A Bakony. Győr 1860. 176-177.; Minden bizonnyal e könyv hatására kezdte meg CZINÁR MÓR a karthauziakra vonatkozó oklevelek gyűjtését, kézirata Carthausiani Eremitae de Lövőid hodie Lööd in Com. Vesprim. B.K. 65Д./9/2. Ld. SZABÓ F.: A pannonhalmi Főapátsági Könyvtár kéziratkatalógusa. Budapest 1981. 37., 129. sz. 5. Rómer jegyzőkönyvek VI. 30-33. (Az OMF Kézirattárában). 6. IPOLYI A.: Régi magyar keresztkutak és Magyarország címerének monumentális használata. ArchKözl 2. 1861. 182185., és U.6., Magyar művészettörténelmi tanulmányai. Budapest 1873.466. 7. GERECZE P.: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Magyarország műemlékei. Budapest 1907. П. 1016.; GENTHON L: Magyarország művészeti emlékei. 1. Budapest 1959.408. 8. JANCSIK E.: Kirándulások hazánkban. I. füzet. Dunántúli tájrajzok. Buda 1863. 47-48. (Klny. a Magyar ember könyvtára III. k-ból.) 9. GULDEN 1864. 833-37., 935-^5. 10. RUPP J.: Magyarország helyrajzi története. Pest 1870.

1. 302-04. 11. DEDEK1899. 12. KANDRA K.: A karthauziak története Magyarországon. (Kézirat). Említve: Egri író papok. Összeáll. PUSKÁS M. Eger, 1980. 56. 13. Bauer József levele a Laczkó Dezső Múzeum Adattárában, Városlód címszó alatt. 14. DORNYAI В.: Bakony. Budapest 1927.349-51. 15. A városlódi karthauzi kolostor 1510 körüli, a nürnbergi National Museum-ban őrzött képét elsőként Rhé Gyula szerezte meg a veszprémi múzeum részére 1931-ben (Veszprémvármegyei Múzeum Szerzeményi Napló 1924-1936., 7670-es tételszám alatt.) A volt városlódi biró közlése szerint Rhé többször említette előtte, hogy a kolostor területén ásatásokat kíván végezni, sőt az 1931-ben Budapesten tartott nemzetközi régészeti konferencia egyes külföldi vendégeivel meg is tekintette Városlődöt. 16. FÜRNSTEIN J.: Aus der Pfarrgeschichte der Schwabendörfer. Katolisches Kirchenblatt 1940. n° 9-11. 17. Csemegi József levele a LDM Adattárában, Városlód címszó alatt. 18. KOROKNAY 1960. 19. Éri István és Németh Péter közös ásatási jelentése a LDM Adattárában. 20. Azóta e témában két cikk jelent meg: ZSIRAY L.: A lövöldi karthauzi kolostor. Műemlékvédelem 22. 1978. 19-23.; ill. ROTH, M.: Spessart (Monatschrift des Spessartbundes, 1981/12. 3-10., akik szakdolgozatomat is használták. Ez utóbbi egyik fejezetének közlése: NÉMETH P.: Egy elfelejtett Veszprém megyei vár: Hölgykő. Műemlékvédelem 10. 1966.142-144. 21. FEJÉR: IX/5. 241-244. 22. DEDEK 1899. 138. 23. TAPPERT: Der heilige Bruno. Luxemburg 1874. 410.; LEFEBVRE, F. A.: Saint Bruno et l'ordre des Chartreux. Paris 1883. IL 308.; Maisons de l'Ordre de Chartreux. Vue et Notices. Parkminister-Sussex 1919. IV. 154. Az egyetlen magyar forrás, a Névtelen Minorita, évszámot nem említ. SCHWANDTNER J. G.: Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genui. Vindobonae, 1746.

1. 196. 24. CAMILLI TUTINO: Prospectus históriáé ordinis Cartusiani. Viterbii, é.n. (1638 körül); CAROLUS IOSEPHUS MOROTIUS: Theatrum Chronologicum sacri Cartensis ordinis lectoris exhibens. Taurini, 1681. Appendix, 305.; BENDEDETTO TROMBI: Storia critico-cronologica diplomatica del Patriarca S. Brunone e del suo ordine Cartusiano. Napolii, 1777. VI. 241.; NICOLAI MOLD4: História Cartusiana. Тот. П. 1330-1463. Tomacii, 1904. 113.; ВОШС, CL.: Chronica ordinis Cartusiensis ab anno 1084 ad annum 1510. Parkmonasterif, 1922. Ш. 183. 25. LThK V. színes térképmelléklet: Die Karthäuser in Europa. 26. Veszp. Reg.: 403. reg. 27. OL. Esterházy lt. Repositorium 99, G. 79. Az adatot Tóth Sándor művészettörténész kollégámnak köszönhetem. 28. SÖRÖS 1903. 383., 104. oki. 29. HO. II. 127., 88. oki. 30. FEJÉR: IX/5,241-244. Eredetijét nem ismerjük, másolatát ld. Egyetemi Könyvtár, Hevenesi kézirawtok X. k. 169-171. Körmendy József szíves fordításában: „Saját magunk, a fenséges fejedelemasszonyok és úrnők, mindkét Erzsébet, édesanyám és feleségem, nemkülönben nagyon kedves gyermekeink üdvössége és boldogsága, és hajdan legkegyelmesebb fejedelmek és uralkodók Károly atyámnak és András jeruzsálemi és szicíliai királyoknak, nemkülönben István hercegnek igen kedves testvéreinknek". 31. MÁLYUSZ E.: Az egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest 1971. 255., ahol hasonló megállapításra jutott: „A királyt (t. i. I. Lajost) ugyanis elhatározásában éppen az a törekvés vezethette, hogy a kissé ellankadt magyar rendet (ti.i. a pálosokat) felrázza egy szigorúbb szabályokat követőnek az ország közepén kolostorhoz juttatásával." 32. Fordításomat, amelyben való segítségért Horváth János professzor úrnak ezúton is köszönetet mondok, azért is szükségesnek tartottam közölni, mert Dedek Cr. L. és nyomában mások, legutóbb B. Koroknay É. a Paradicsom Prépostja kifejezést a Szent Mihály völggyel összekeverve, „Paradicsomvölgy "-ről írnak. 379