A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Mezősiné Kozák Éva: Kővágóörs és evangélikus temploma

Az oltár és lépcsőfeljáró összeépítésére 1870-ben került sor. A szószékkosár elemeiből egy pad készült, amely a keresztelő medence mögött kapott helyet. Az oltár hátán lévő felirat jelzi, hogy rajta javításokat vé­geztek. Berky Gyula fehérre átfestette és a díszítőfe­lületeken bronzporozást alkalmazott, alatta azonban a régi szürke festés megtalálható. Az oltárkép az Utolsó vacsorát ábrázolja, 1870-ben Jakoby Károly festette. A kép Bárányné, Gombos Eleonóra megrendelésére készült. Az 1866-ból származó keresztelőmedence készíttetője is б és Bárány Pál helyi nemesek. A templom berendezési tárgyai közül még említést érdemel a nyugati karzaton elhelyezett orgona, amely 1833-ban készült, König Fülöp soproni orgonamester alkotása. A hangszer hét változatos, fordított manuá­lés, és szélládával működik. A kutatás nyomán a templom rejtett értékei feltá­rultak, és a mai műemléki elveknek megfelelően be­mutatást nyertek. (19. ábra) A templom építészeti összefüggéseinek értékelése A kutatás a középkori egyenes szentélyzáródású templom alaprajzát tisztázta. Korábbi épületmarad­ványt, leletanyagot nem találtunk. Alaprajza alapján a Balaton-felvidék jellegzetes, tömegesen elterjedt templomtípusai közé tartozik. Ezek nagyon egyszerű­ek, kevés részletformát tartalmaznak. Sajnos egyetlen faragvány sem került elő, amely egykor az épület kül­ső megjelenését emelhette. E templomtípus elterjedésével foglalkozik Gere­vich Tibor, aki meghonosodását Magyarországon a cisztercita rend megtelepedésével hozta kapcsolat­ba. 61 Levárdy Ferenc a pannonhalmi bencés apátsági templom feldolgozása nyomán megállapította, hogy annak egyenes szentélyzáródása XIII. század eleji, de az első templom altemplomos volt, és ennek egyenes zárását követték a XIII. századi építők. 62 Kozák Károly több tanulmányában foglalkozik e templomtípus hazai kialakulásával, elterjedésével. Úgy gondolja, hogy a XII. század második felétől számolhatunk az első egyenes szentélyzáródású szer­zetesi templomokkal és a XIII. század közepén terjedt el a falusi építészetben. 63 A vértesszentkereszti bencés korai, egyenes szen­télyzáródású templom bizonyosan még 1146 előtt épült. Az építkezés jellege, a leletanyag, a körülötte lévő temető elemzése nyomán építését a XII. század elejére helyeztük. A templom feldolgozásakor össze­gyűjtöttük azokat a templomokat, amelyeket a kuta­tók a magyar anyagban a XI-XII. századra datálnak. Arra a megállapításra jutottunk, hogy hazánkban a XI. században számolhatunk már e templomtípus megjelenésével. A bencések is építenek a félköríves szentélyzáródású templomaik mellett egyenes szen­tély zárással is templomokat. A XII. században mind 19. ábra. A helyreállított templom délkeletről Abb 19. Die wiederhergestellte Kirche von süd-östlicher Seite a két típus egyaránt megtalálható a falusi és a szerze­tesi építészetben. 64 A tihanyi altemplomban 65 és a pannonhalmi apát­sági templomban 66 is folyt kutatás, és megállapítást nyert, hogy mind a kettő eredetileg is egyenes szen­télyzáródással épült a XI. században. Abasár-Bolti tetőn egy Árpád-kori monostor egye­nes szentélyzáródású templomát tárta fel kutatója, ko­rát a XI. századra helyezte 67 . Környezetében több he­lyen is feltárt a kutatás szintén XI. századi falusi templomot pl. Gyöngyöspata-Várhegy, Abasár-Péter­mál. 68 A Balaton-felvidék falusi templomainak jellegze­tességeit ismerhettük meg a több évtizeden át folyó műemléki kutatások, és az azokat követő feldolgozá­sok nyomán. 69 Számszerűen is kimutathatóvá vált, hogy ezen a területen a falusi templomok zöme egye­nes szentélyzáródással épült. Egy korai példája a Szt. Péter tiszteletére szentelt felsódörgicsei kettős temp­lom északi tagja. Építését a Bogát Radvány nemzet­ség egyik ágához kötötte a kutató, és korát a XI. szá­zad végére tette. 70 Azt gondoljuk, hogy a Balaton-felvidéken a pan­nonhalmi és tihanyi bencés apátság szerepének követ­kezményeként (az utóbbi e területen több helyen bir­tokos is) e templomtípus nagyobb számban már a ko­rábbi időben megjelent. Az kétségtelen, hogy e ben­362

Next

/
Thumbnails
Contents