A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Mezősiné Kozák Éva: Kővágóörs és evangélikus temploma

Régi térképek Az Országos Levéltár térképanyagában, a Batthyányi gyűjteményben található két 1743-ból származó térkép.

52 (2-3. ábra) A térképeken a templom hangsúlyozottan szerepel. Az egyik ábrázoláson a következőket figyelhetjük meg. Ha a középkori tájolást, szokásos elrendezést vesszük figyelembe, a rajz készítője az északi irányból rajzolta meg a templomot. A nyugati homlokzatból sátortetővel fedett torony emelkedik ki. Az északi falán az első emeleti szinten egy egyszerű, a második emeleten feltehetően egy ikerablak helyezkedett el. A második szinten keleti irányba is nyílik még egy ablak. A hajón a három félköríves ablak könyöklője egyvonalban, de a további kettő kicsit magasabban egyvonalban jelenik meg. Ez jelzi a hajó és az egyenesen záródó szentély elkülönülését, ez a tetőmegoldásban is jelentkezik. A torony tetején, valamint a tetőzet gerincén hátul kereszt látható, sőt ez utóbbi mellett egy püspöki bot emelkedik ki. Körben a templomot lőréses kerítófal övezi, amelyet egy helyen fedett kapuépítmény tör át. Közepén félköríves kapu nyílik, amelynek két oldalán egy-egy nyílás látható. Nemcsak a templomot, de a települést is lőréses kerítésfal övezi, a szögleteken fedett bányával. A rajz bal felső sarkában Kisörs falu látható templomával. A másik térkép központjában a Batthyányi-címer áll díszes ábrázolásban, koronás oroszlán felett kicsinyeit etető pelikán. A kép jobb oldalán látszik a tihanyi apátság, bal oldalt pedig Kővágóörs. A települést a templommal együtt ugyanabból a nézetből vették fel, de a nyílásrendszer a déli homlokzatot idézi. A torony kiemelkedik a nyugati homlokzatból, de itt négy szintesnek ábrázolják. A szentély és a hajó itt egy fedélszék alatt látható, és utalás sincs a két épületrész különválasztására. A leghitelesebbnek tűnik a magasan elhelyezkedő négy félköríves, bélletes román kori ablak. Az ezek alatt megjelenő bejárat olyan, mint a már a másik térképen is látott kerítőfalon lévő kapuépítmény. A templom körül kerítőfalat nem tüntettek fel, a település lőréses falának egy szakaszát azonban ábrázolták. A térkép bal felső sarkában Kisörs falu látható templomával. Az Országos Levéltárban fennmaradt egy 1755-73 közötti időből származó térkép, amely az előző kettőnél sokkal hitelesebb. Mintegy illusztrálása az értékes írásos anyagnak. (4. ábra) A települést az 1755-ben lezajló protestáns és katolikus felekezet szétválása utáni időszakban mutatja be. A település központja a „Kóhát", a kiemelkedő pontján elhelyezkedő templommal („C"). Abban a nagy szerencsében van részünk, hogy a középkori templom alaprajzát láthatjuk, itt még nagyobb átalakítása nem történt meg. Egyenes szentélyzáródású templom, téglalap formájú hajóval, nyugati bejárattal. Torony nincs. A templomot körben ovális formában szaggatott vonal övezi, ezen az északi részen egy négyszögletes épületet jelöltek. A szaggatott vonal az egykori kerítőfalat jelzi, amely ekkor már erősen romos állapotban lehetett. A rajta jelzett építmény egy megerősített bejárat. Kisebb toronyépítmény is állhatott itt. A templomtól nyugat2. ábra. A település az 1743-ból származó térképen Abb 2. Die Siedlung auf der Landkarte aus dem Jahre 1743 353