A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Mezősiné Kozák Éva: Kővágóörs és evangélikus temploma

rincz Kóvágóeörs, Kiseörs, Fülöp, Uzsa és Detk nevű birtokokat a királyra hagyja, mert utódai nincsenek.

20 Itt egyértelműen szerepel a két falu jelezve a megkettőzést, amely már sokkal korábban megtörtént. Ebben az oklevélben értesülünk a király intézkedéséről is, amelyben a felsorolt falvak bíráit és lakóit felszólítja, hogy az új uruknak Himfi Benedek temesi főispán fiának Miklósnak engedelmeskedjenek.

21 A Himfiekról tudjuk, hogy a Balaton-parti Nemti helységet Kun László király 1279-ben elvette ebgondozóitól s Heim-Him nevű bakonyi vadászispánjának, a Döbrentei Himfiek őseinek adományozta.

22 Heim és utódai a Himfiek apáról-fiúra örökölték az erdőispánság ispáni tisztjét. Az 1380-ban kelt oklevélben a település nemesi névben szerepel Nagyörsi Pétert (Petri filii Ernoldy de Nogurs) említik nejével Margittal egy birtokügyletben, majd 1394-ben Boldogasszonyörs-i Dénes fia Antalról olvashatunk.

23 Az 1401-ben kelt és 1408-i átiratból ismert oklevélben Nagyörsi Dénes fia Balázs szerepel.

24 Tehát Boldogasszonyörs, másnéven Nagyörs későn szerepel az írásos feljegyzésekben, ez a régibb település neve. A pápai tizedjegyzék után a második adat, amely település egyházára utal. Az 1420-ból származó oklevélben Eörsi Ethieh György neve szerepel bírósági ügylet kapcsán.

25 Nemesi névben és elónévben 1428-ban található Nagyörs neve.

26 A falu a XVI-XVII. században A Balaton-felvidék tipikus végvidék a török korban, amely 1543 után már hadszíntérré vált. Bár a nagy hadjáratok elkerülték a vidéket, de portyázó állandó kisebb harcok helye lett. A háborúzások alatt elnéptelenedett, majd ezek szüneteiben ismét benépesült. Hosszabb időre a török nem tudta elfoglalni. Hegyesd, Tapolca, Csobánc, Szigliget, Sümeg, Tihany, Rezi, Tátika várai vagy nem kerültek ellenséges kézre, vagy csak rövid időre. Az első pusztítás a vidéket az 1529-ben lejátszódó török támadás idején érte, amikor a török lovascsapatok a Duna és Balaton között Bécs irányába felvonuló haderőket kísérve a Kálvölgybe is behatoltak. Az 1543. november 17-én a besztercebányai országgyűlésen I, Ferdinánd király az egyházi és világi nagybirtokosokra hárította a török támadások elleni védelem megszervezését. így a veszprémi püspökre hárult Veszprém és Tátika védelme, a tihanyi kolostor erődöt védte a Choron család, Nagyvázsonyi a Horváth család, a Kál völgyéhez közelfekvő Csobánc várát Gyulaffy László, stb. királyi parancsra.

27 A vidék török-kori történetére vonatkozóan különösen sok értékes adatot őriztek meg a rovásadó öszszeírások (dicalis conscriptiók), és a török feljegyzések, kincstári defterek. A végvidéki állapotok ellenére is kivetette a magyar királyság az állami adót a dicát. Az adózás alapja a XVI-XVII. században portánként történt egészen 1598-ig, majd ezt követően 1609-ig a „domus" a ház az adóalap, és 1609-1648 közötti időben ismét a régi porta szerint adóztak.

28 Az 1529-es portyázásokat követően 1531-ből maradt fenn dicalis conscriptio, itt Kóvágóörsön Vázsonyi Horváth Jeromosnak 1 adófizető és 12 szegény és puszta telke volt.

29 Az 1534., 1536. évi összeírások is hasonló adatokat tartalmaznak. Az 1542. év csendes, az ez évi összeírásban Boldogasszonyörs, Kisörssel és Sóstókállal együtt csak az egytelkes nemesi összeírásban szerepel.

30 Kisörssel itt találkozunk utoljára. 2 adózót említenek Szász Mihályt és Kis Pétert. Kisörs faluban 1 telkes nemesek laktak, később máshová költöztek, talán Kővágóörsre. Az egy telkes nemesi összeírásban szerepel 1542ben a környező falvak közül Szentbenedekkál, Kisfalud, Kerekikál, Mindszentkál. Az utóbbi három faluban egyházi nemeseknek püspöknek, káptalannak adózó nemesek szerepelnek. Az 1543-ban lezajlott támadás során fontos városok kerültek török kézre, Tata, Székesfehérvár, Esztergom, a Balaton délkeleti partja, stb. E vidéket is pusztítás érte, elnéptelenedés tapasztalható, pl. Kisörs falu is ekkor pusztult el, lakói elmenekültek. Az öszszeírásban a környező területen lévő Mindszentkál és Szentbenedekkál sem szerepelnek. A bakonybéli apátságnak egy telkét jegyzik Kóvágóörsön. Ferdinánd király 1545-ben békét kötött Mehmed budai beglerbéggel és így 1545-52 közötti időben a török betörések ritkulnak a Káli-medencében. Kóvágóörsön 1549-50-ben Bakics Péternek 1 telkét írták össze. Működő templomáról is értesülünk. A többi Kál-völgyi falut nem is említi az összeírás.

31 A Balaton-felvidék török-kori viszonyaira nagy hatással volt Veszprém eleste (1552. június 1.), amelyet Khadim-Ali budai beglerbég csapatai foglaltak el.

32 Az egyházmegye püspökei székhelyüket áthelyezték Sümeg várába, a káptalan Zalaegerszegre kényszerült. Az uralkodó, a püspökség és káptalan birtokainak nagy részét pedig a végvárak fenntartására rendelte. A Balaton mentén a védekezés fontos pontjává vált Nagyvázsony és Tihany. A dunántúli végvárrendszer a XVI. század derekán elsősorban Nádasdy Tamás irányításával épült ki. A magánvárak katonai értéke nem volt nagy, de a külső támadásokat lassították (Csobánc, Rezi, Tátika, Szigliget, stb.) Ezek fenntartása a tulajdonosokra hárult. Az adózás kétfelé történt 1552 után. A törökök a tapolcai és sümegi járásokból kialakítják saját közigazgatási területüket a sümegi és csobánci nahiét. A dicalis összeírásokba a következő adatok szerepelnek. Kővágóörs 1553-ban puszta, de 1554-ben újra 1 telek után fizetett adót, majd 1555-56-ban a Czobor családnak 3 és Bakics Péternek 1 adófizető telke volt, majd 1557-ben a Czobor családnak 12 1/2, 1 bírónak átengedett, 5 szegény, 2 zsellér, a nemeseknek 3 adófizető telke volt. Külön egy telket Tihany várá349