A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Mezősiné Kozák Éva: Kővágóörs és evangélikus temploma

MEZŐSINÉ KOZÁK ÉVA KŐVÁGÓÖRS ÉS EVANGÉLIKUS TEMPLOMA A Balaton-felvidék festői környezetében, a Kálimedence déli részén fekszik Kővágóörs község. Középkori eredetű, majd a XVIII-XIX. században átépített temploma a település központjában kiemelkedő sziklaszirtre épült fel. 1. ábra. A templom délnyugatról, a kutatás kezdetén Abb 1. Die Kirche von süd-westlicher Seite am Anfang der Forschungstätigkeit A templom kutatás előtti külső-belső megjelenésében az utolsó két évszázad átépítő munkálatait őrizte magán. (1. ábra) Az egyhajós, barokk teremtemplom, a keleti oldalán a hajóval megegyező szélességű lesarkított szentéllyel, a nyugati oldalon a hajóval megegyező szélességű toronnyal zárult. A falkutatás és a régészeti feltárás nyomán beigazolódott, hogy a templom átalakított formájában is sok középkori maradványt megőrzött. Magában rejti a falu egyhajós, egyenes szentélyzáródású román kori templomának jelentős maradványait. Kővágóörs és környéke az újkőkor óta bizonyítottan lakott terület. Nóvák Antal szőlőjéből, a Kamonya-hegy délkeleti oldaláról két újkőkori jellegű kőbalta került a keszthelyi Balatoni Múzeumba. A lelőhelyen, a felszínen néhány szórványos őskori cserepet is találtak.

1 A falu északnyugati szélén 1960-ban római épület maradványaiból, terrazzo burkolat darabja, IV. századi kisbronz, egy csonttű került be a keszthelyi Balatoni Múzeumba. Jámbor Lajos közlése szerint pedig a Kishegytető lejtőjén kőlapokkal bélelt római sír ke' rült elő, amelyben melléklet nélküli csontváz feküdt. A községi erdőben 1780-ban római kőkoporsó aljára leltek. A falu szélén Fortuna Redux istennőnek dedikált oltárkövet talált Kuzsinszky Bálint. A lelet alapján itt Mócsy András beneficiarius állomást feltételezett. A terepbejáráson, a lelőhelyen Felsőhát nevű határrészen viszont semmi nyomot nem tapasztaltak. A keszthelyi múzeumnak Bosnyák József 1938-ban római vaskaszát ajándékozott.

2 Rómer Flóris 1861-ben járt Ecsér pusztán, amely ekkor még Kővágóörshöz tartozott. (Ő írta le és rajzolta először a romot.) A középkori román kori romtemplom környékén 1962-ben végzett régészeti kutatáson a kutató őskori és római kori életre utaló leletanyagot tárt fel. A templomromból négy feliratos kő, köztük római oltár került elő.

3 A fent tárgyalt szórvány emlékek is utalnak arra, hogy Kővágóörs környezete a római korban is lakott terület volt. A falu neve két tagból tevődik össze, az előtag „Kővágó" utal a környéken folyó kőbányászatra, az utótag Örs helynévből, vagy személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapul szolgáló törzsnév, vagy személynév tövében az ó-török férj, férfi rejlik. Az országban jelentkeznek szétszórtan az Örs helynevek, amelyet a törzs nevéből alkottak.

4 Kővágóörs nevében szereplő „Örs", személynévből alkotott helynév. A Balaton-felvidék nyugati fe347