A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)
Tóth Sándor (Budapest): A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai II.
lamit, így alkalmas alapul szolgálnak valamelyes áttekintéshez. Egyrészt ezért döntöttem úgy, hogy a jubileumi évkönyvben számomra felajánlott terjedelmi keretet (amely kisebb, mint a harminc év előtti cikké) a székesegyházi kövek témájára fordítom. Másrészt azért, mert egyúttal szeretném első cikkemhez a legszükségesebb kiegészítéseket és korrekciókat hozzáfűzni. Hadd legyen szépen bekeretezve a közbülső üresség. Alaprajz a feltárt részletek összesítésével nincs. Az elrendezés szemléltetése végett közlöm azt, amelyet néhai Erdei Ferenc helyreállítási terv gyanánt rajzolt 1974-ben (1. ábra). 3a Ez lényegében a mai állapotot mutatja, az alépítmények nélkül. A toronypáros homlokzat mögött a templomtér fő részét öt támaszpár tagolja. E rész keleti szakaszában van a főszentély kezdete és a két mellékszentély. A szakaszok nem egyforma mélységűek: a három nyugati rövidebb, a két következő hosszabb, mint a mellékszentélyeké. A hosszabb szakaszpárhoz kétoldalt egy-egy kiugró épületrész járul. A főhajó ötödik szakaszából lépcső vezet a szentélybe és ez alá, az altemplomba. E két térhez jobbra és balra emeletes sekrestyeépítmény kapcsolódik a mellékszentélyhez tapadva és oldalra kiugorva. Két más tér pusztán alépítmény. Az egyik az altemplomhoz a lépcsők között csatlakozó helyiség, amely a negyedik pillérpár vonaláig ér. A másik kripta innen a tornyok felé, a nyugatról második hosszházszakasz egész szélessége, valamint a főhajó és az északi mellékhajó nagy része alatt, külső, északi bejárattal. Történetileg az épület állaga vegyes. Az altemplom és a szentély nagyrészt megtartotta gótikus alakját, de függelékeik barokk építményeknek bizonyultak. Máshol, a tornyokat, a kriptát és a lépcsők közti helyiséget kivéve, még barokk formák sem maradtak. A lépcsők, az altemplom nyugati szakaszának kialakításával együtt, a század elején keletkeztek. Ugyanakkor épült a nyugati hosszházrészben a négy oszlop és a keleti mellett a két kiugró építmény. Sok részt viszont középkori eredetűnek igazolt a kutatás. Ilyen a lépcsők közti helyiség nyugati fala. Jelentős középkori maradványokat őriznek a tornyok, a mellékhajók oldalfalai, a mellékszentélyek és fölöttük a főszentély már nem gótikus részének magas falai. A templomtér fő részében, ahol nem dolgozhattam, ennélfogva biztosan középkori eredetű a keleti pillérpár. A két következő pár talán szintén régi. A középkori elrendezésre az alaprajz egész ritmikája visszavezethető. Feltárásaimból e tekintetben a következők szűrhetők le. A mellék2. ábra. Ásatások a déli oldalon (a: a korai oldalépítmények falai), 1973 Abb 2. Ausgrabungen auf der Südseite (a: Mauer der frühen Seitenteile), 1973 3. ábra. A gádorfalak bontás közben, 1907 Abb 3. Obergaden während des Abbruchs, 1907 4. ábra. A főhajófalak középső zónája bontás közben, 1907 Abb 4. Mittlere Zone der Hauptschiffmauern während des Abbruchs, 1907 328