A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Éry Kinga: Kora avar kori népesség csontmaradványai Balatonfűzfő határából

Sodrott gyűrűk 14. sír. Bronz gyűrű; a 0,2 cm vastag huzalt kettőbe hajtva sodorták meg. 53. sír. Bronz gyűrű; a 0,2 cm vastag bronz huzal végeit visszahajtva sodorták meg. 163. sír. A fenti eljárással készült bronz gyűrű. A 101. sírban a váz jobb keze középső ujján egy ezüst S végű karika volt. Méretei: v.: 0,2, átm.: 2,7 cm. A bordázott S vég szélessége 0,5 cm. A 154. sírban sodrott gyűrűt utánzó bronz gyűrű került elő. Csatok A 45. férfi sírban a jobb medencecsont fölött tüskés pajzs alakú vascsat volt; a tüske rá van hajtva a csatra. Méretei: 3,5 cm x 3,8 cm. A 77. női sírban a váz harmadik háti csigolyáján egy öntött ovális tagolt, bronz csat volt, amelynek tüskéje hiányzott. Méretei: 2,5 x 2,5 cm. A medencén egy másik öntött tüskével ellátott bronz csatot találtunk. A csat alakja kerek, az alja lapos, a felső részét szőlőfürtök díszítik. Méretei: sz.: 0,5 cm, átm.: 2 cm. A 141. női sírban a medence fölött tüskével ellátott négyszögű vas csat volt. Méretei: 2,6 x 2,7 cm. Egyéb leletek A 172. férfi sírban a medence fölött egy U alakban meggörbített 2 cm széles vaslemezt találtunk. A 130. gyerek sírban a váz álla alatt egy vasból készült rozetta volt, körben kis gömbszerű nyúlványokkal, a két borda között pontsorral díszítve. Átm.: 1, illetve 3,4 cm. A sírok nagy részének metszetét nem lehetett megfigyelni, mert a sír ásásakor a gödröt a sziklás talajig lemélyítették, s az erózió a földréteget lekoptatta. A sírok mélysége 20-75 cm között volt. A csontvázak nagyrészt a humuszréteg alatt feküdtek. A gyermek sírokat nem ásták olyan mélyre, mint a felnőttekét. A csontvázaknál a fej csak két sírnál (75., 77.) volt mélyebben, mint a medence. A 21., 22., 23., 24., 25., 32., 34., 35., 38., 39., 40., 45., 48., 51., 53., 55., 59., 59a., 64., 66., 90., 93. sírnál a fej magasabb szinten volt, mint a test többi része; a szintkülönbség 10-20 cm között váltakozott. Ez a tény arra mutat, hogy a sírgödör alját nem ásták vízszintesen. Hét sírnál (14., 35., 81., 84., 104., 113., 164. sírok) koporsó, illetve cserfa-deszka maradványai kerültek elő. A 104. és a 113. síroknál a váz bal, illetve jobb oldalát a medencéig cserfa-deszka takarta. Koporsószeget nem találtunk, így azt kell feltételeznünk, hogy ezekben a sírokban a halottak nem koporsóba voltak eltemetve, hanem csak deszkákat helyeztek oldalt és azzal is takarták be őket. A 174. gyermeksírnál a csontváz fejénél élére állított lapos kövek voltak. Megfigyeléseink szerint a sírgödör téglalap alakú volt, lekerekített sarkokkal. A csontvázak iránya általában Ny-K. Ettől az iránytól eltérnek a következő sírok: DNy-ÉK irányt mutat 15 női (2., 13., 17., 27., 53., 71., 81., 93., 104., 129., 139., 154., 155., 157., 173.), 15 férfi (18., 32., 33., 52., 72., 75., 91., 95., 98., 123., 136., 143., 146., 158., 162.) és 13 gyermeksír (1., 3., 62., 65., 70., 88., 96., 99., 110., 147., 148., 182., 184.), ÉNy-DK tájolású volt 4 női (61., 71., 81., 128.), 2 férfi (67., 72.), 3 gyermeksír (50., 65., 76.). A halottakat hanyatt, kinyújtott karral temették el. Eltérő esetek a következők: jobb kéz a medencére 1 férfi (160.) és 4 női (2., 157., 166., 173.) sírnál. A bal kéz a medencére behajlítva 2 férfi (18., 84.) sírnál. Mindkét kéz a medencén 1 férfi (75.), 2 női (113., 165.) sírnál. A 162. sír férfi vázánál a kezeket a mellkason összekulcsolták. A 159. sír női vázánál a jobb kéz könyökben behajlítva a mellkason volt. Kettős temetkezést, (gyerek 133.), férfi és női (134. sír) csak egy esetben figyeltünk meg. A temető sírjainál megfigyelt temetkezési szokások azonosak az Erdély nyugati részében,

3 valamint a Magyarországon

4 feltárt X-XI. századi kora középkori temetők temetkezési szokásaival. A sírok egy részénél a sírgödör aljánál megfigyelt szintkülönbségek a zalavári XI. századi temetőnél is megvoltak.

5 A „koporsós" temetkezés a XI. században már elég gyakori, a gellértegyházai temető sírjainak egyharmada ezt a szokást követi.

6 A zabolai temetőben a „koporsós" sírok száma, a koporsó nélküliekéhez viszonyítva, csekély. A koporsók és inkább aljnélküli fakeretek lehettek. A cserfa-deszkákat valószínűen ácsolták, erre utal a deszkák 5 cm-es vastagsága. Ilyen temetkezés ismeretes több magyarországi kora középkori temetőből. A gyermeksíroknak lapos kövekkel való körülrakása is erre a temetkezési szokásra vezethető vissza. Részleges temetkezésről csak egy esetben beszélhetünk, a 109. sírnál; ennél hiányzott a koponya. A többi hiányos csontvázat (a 19., 22., 30a., 103., 131., 32. sírok) mind bolygatott sírokban találtuk. Ami a sírok tájolását illeti, a Ny-K iránytól való eltérést a temetkezés időpontjával hozhatjuk összefüggésbe. Más tényezőt, (kor, nem, gazdasági-társadalmi helyzet) nem látunk indokoltnak.

7 Az eltérés a kinyújtott karral való eltemetési szokástól néhány esetben mindkét nemnél megfigyelhető. Az imára kulcsolt kéz (162. sír) a honfoglalás kori temetőkben is előfordul, s nem köthető a keresztény temetkezési szokáshoz. A halott mellett csak egyetlen egy esetben (21. sír) találtunk állati ételmellékletet: egy szarvasmarhacsontot a jobb kéz mellett. Ezt a szokást a petőfalvi hasonló korú temető 2. sírjánál is megfigyeltük.

9 Mindkét sírban férfi volt eltemetve. A temető szántóterület volt, s az eke a sírok egy részét az idők folyamán felszínre hozta. A domb olda286