A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Éry Kinga: Kora avar kori népesség csontmaradványai Balatonfűzfő határából

SZÉKELY ZOLTÁN A ZABOLAI (ZAB ALA - ROMANIA) KORA-KÖZÉPKORI TEMETŐ A Zabola és Tamásfalva között húzódó síkságból kiemelkedik egy ovális domb, amelyet a nép „Tatárhalom"-nak nevez. A domb neve ahhoz a néphagyományhoz fűződik, amely szerint az 1658-as tatár betörés alkalmával a székelyek Zabolán a tatárokat csatában megverték, és az elesetteket e dombon temették el. Ezzel magyarázzák a szántás alkalmával felszínre kerülő sírmaradványokat.

1 A szakirodalom erről a helyről régészeti leleteket egészen az utóbbi évekig nem tartott nyilván.

2 E sorok írója a negyvenes évek /. ábra. Zabola-Tatárdomb Abb. 1. Zabola, Tatárdomb-Mongolenhügel elején a dombot megvizsgálta s a felszínen összegyűjtött cseréptöredékek alapján bronzkori település létezését állapította meg. A 70-es évek végén Ion Hagiu zabolai tanító a Tatárhalmon gödröket ásott és ezekben őskori edények töredékét találta. A leletek szükségessé tették a hely rendszeres régészeti feltárását. A Zabolát és Tamásfalvát összekötő út mentén fekvő Tatárhalom észak-dél irányban elnyúló úgynevezett „tanú-hegy" (1-2. ábra). A krétakori homokkőből álló dombot kékes-szürkés pala és 30-60 cm vastag földréteg borítja. Az északi és déli oldal lankás, a keleti és nyugati meredek. A domb teteje keskeny, lapos fennsík. Az ásatásokat 1969. július 17. és 25., valamint 1970. július 15. és augusztus 20. között végeztük. A domb északi oldalán húzott kutató árkok a domb tetején egykor létezett kora bronzkori település védősáncát vágták át. A védősáncból a kora bronzkori településnek az idő folyamán lecsúszott maradványai kerültek elő. A védősáncra merőlegesen, északdél irányban húzott árokban, a dombetető szélén középkori sírokra bukkantunk. 1969-ben nyolc sírt találtunk, 1970-ben viszont az egész temetőt feltártuk. (3. ábra). A következőkben csak a kora középkori temetőt ismertetjük. A sírok leírása A rövidítések magyarázata: M = mélység, H = hosszúság, F = férfi, N = nő, Gy = gyermek. A sírok iránya K-Ny; a karok helyzete mindig nyújtott. Az eltéréseket feltüntettem. A pénzek meghatározását CNH = Réthy László, Corpus Nummorum Hungáriáé, I. 1899., ME = Unger Emil, Magyar Eremhatározó I. füzet, 1960. érmészeti munkák alapján végeztem. 1. sír. M = 35 cm, DNy 250° - ÉK 70°, Gy, H = 120 cm, kora 8 év. Melléklet nélkül. 2. sír. M = 35 cm, DNy 240° - ÉK 60°, N, H = 140 cm, kora 54-65 körül. A jobb alsó karja a medencére behajlítva. Az állkapocs jobb oldalán egy S végű bronz hajkarika. 3. sír. M = 20 cm, DNy 250 ° - EK 70°, Gy, kora 1 év körül. Elporladt váz, melléklet nélkül. 4. sír. M = 33 cm, Ny-K, F, H = 165 cm, kora 5155 év körül. Melléklet nélkül. 5. sír. M = 37 cm, Ny-K, F, H = 180 cm. Melléklet nélkül. 6. sír. M = 33 cm, Ny-K, Gy, kora 1 év körül, csak a koponyából maradtak meg darabok. Melléklet nélkül. 7. sír. M = 30 cm, Ny-K, Gy, kora 1,5 év körül, elporladt csontváz, csak a koponyából maradtak meg darabok. Melléklet nélkül. 8. sír. M= 37 cm, Ny-K, F, H. = 175 cm, kora 2329 év; az alsó állkapocs fordítva volt. A két alsó lábszár között ezüst gyűrű (6. ábra 1.). 277