A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

S. Perémi Ágota: A Tüskevár-Sásréti dűlői avar sírok

a) Szeged-Fehértó B.temetó 78. sír bővebb leírás nélkül közölt anyagában egy kisebb, törött fém(?) da­rab íjcsont töredékével, nyíltegez csonttal, vas és bronz csattal, valamint egy fémlemezzel együtt került elő. 18 b) Győr-Téglavető dűlői temető 484. sír. A bolyga­tott sírból egy díszítetlen kisebb csontlemez töredék került elő. A leírásból úgy tűnik, hogy talán a bal combcsont fejénél volt. Ugyanitt tűzkő, ólomdarab és más vastárgyak is voltak, valamint szintén a sírból került elő egy íjcsont is. 19 c) Üllő 130. sír, amelyet Erdélyi I. is említ. 20 A kb. 7,4 cm-es csontból készült, törött darab a bal meden­cecsont alatt került elő vastörmelékkel együtt. A sír­ban keskenykarú íjcsontok, nyíl és lemezes övgarni­túra is volt. 21 d) Csökmói lelet, amelyet Erdélyi I. és Kovrig I. is említ. 22 Az eredeti közleményben még csontkorcso­lyaként szerepel. 23 így írja le Hampel J. is, de hozzá­teszi, hogy kétségesnek tartja a kengyelekhez, edény­hez stb. való tartozását. 24 Erdélyi I. mint egy sírhoz tartozókat tárgyalja. 25 Sajnos ennek a darabnak sem méreteit, sem publikált ábrázolását én nem ismerem. Erdélyi I. adataira hivatkozva párhuzamként kell elfo­gadnunk. 26 e) Várpalota-Unió-homokbánya 12. sír, amelyet Kovrig I. is említ párhuzamként. 27 A csontból készült, középen enyhén ívelő lemez a bal medencelapáton került elő tűzszerszámok társaságában. A sírban pré­selt veretek, keskenykarú íjcsontok, nyílhegyek stb. voltak. 28 f) Jászapáti-Nagyállás út 110. sír. 29 Ebben a sírban két csont tarsolyzár is volt: az egyik a jól ismert há­romtagú, a másik a tüskevári sírokból is ismert típus­hoz hasonló. Sajnos ez utóbbi méreteit nem tudjuk. Ugyancsak nem lehet megállapítani a sírleírásból, hogy a két zár közül melyik, hol került elő. Az egyik a bal alkar felső oldalán fenőkő, csiholó mellett volt. 30 Formailag és minden bizonnyal rendeltetését illető­en is igen közel áll a fent tárgyalt darabokhoz a csont­lemezek másik típusa is, mégpedig amelyeknek egyik oldala ívesen kiképzett. Ilyen került elő Dormánd-Ha­nyipusztán szórványként. Rekonstruált hossza 10 cm. Ez a VII. század második felére, a századfordulóra keltezett B. temetőrészből került elő. Közlője szerint „feltehetőleg tarsoly vagy íjtegez zárószerkezetéhez tartozott." 31 Hasonló, díszített felületű darab került elő a kör­nyei temető 17. sírjából is, többek között tűzszerszá­mok társaságában, a jobb combcsontnál. A közle­mény említi, hogy kora avar sírokból ismertek a ha­sonló darabok, gyakran bronzból is készültek és tegez zárószerkezetéhez tartozhattak. 32 A sírban íj csontle­mezei nem voltak. H. Tóth Elvira cikkében e két fent leírt darabot szintén tarsolyzárnak határozta meg. 33 Ezekhez hasonló darab került elő a Jászapáti-Na­gyállás úti 1. sírból is. Sajnos sem mérete, sem pontos elókerülési helye nem derül ki az előzetes közle­ményből. Tálalója tarsolyzárként említi. 34 . Már régebben ismert a szakirodalomban a Homok­mégy-Halom 141. sírjából előkerült példány. Ezt a feltáró a jobb combcsontnál kés, karika, italos tömlő stb. mellett találta. 35 Formailag a fenti lemezekkel mutat rokonságot, bár a kutatás László Gyula nyomán ezt szíjhasító késtámaszként említi. 36 Elképzelhető, hogy a homokmégyi darab ebben az esetben másod­lagos funkciót töltött be. 37 Úgy tűnik tehát, hogy egy­egy darab rendeltetését vagy keltezését csak az adott sír egyéb leletei alapján lehet megítélni, amely a fenti részletesebb leírásokat is indokolja. Gyűjtésünk, amely elsősorban a csontból készült lemezekre terjedt ki, nem tekinthető teljes körűnek. Az eddig ismert 19 lelethez hasonló minden bizony­nyal még szép számban megtalálható az avar kor sír­jaiban. Az összegyűjtött adatok alátámasztják H. Tóth E. következtetéseit. A 19 esetből hétben volt, általá­ban keskenykarú íjvégcsontlemez, de ezekben az ese­tekben a lemezek környékén szinte minden sírban megtaláljuk a tarsolyokban hordott túzszerszámokat is, esetenként kiegészítve más, tarsolyban tartott tárggyal. Némi bizonytalanság inkább a tárgytípus keltezé­sében mutatkozik. így a halimbai 469. sírban talált le­mezt, amelyet H. Tóth is említ, 38 a feltáró, Török Gyula, szintén tarsolyzárnak határozott meg, de a sír többi lelete és elsősorban a kétrétegű temetkezés alapján ezt a sírt a IX. századra keltezi. 39 Részben ha­sonló a helyzet a Kiskőrös-Városalatti temető 17. sír esetében is. Itt a törött lemez egy vas késsel együtt a jobb kézcsontoknál került elő, a sír végében pedig egy sárga kerámia volt. 40 így véleményem szerint nem szorulnak különösebb magyarázatra a késő avar környezetben előkerült abonyi 178. sírjának és a re­gölyi 108. sírjának leletei sem, akárcsak a váchartyáni 51. sír szélesebb íj végcsontokkal együtt napvilágra került darabja sem. 41 Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy a fent tárgyalt csontlemezekkel díszített tarsolyok di­vatja a késő avar korig megmaradt, megjelenése a VII. század végére tehető. A fém tarsolyzárak, ame­lyekből számszerűleg egyelőre kevesebbet találni a szakirodalomban, elsősorban a korai avar korban gyakoribb. Visszatérve a tüskevári csontlemezekhez, elképzel­hetőnek tartjuk, hogy az 1. sír tarsolyának tartalma az újkori bolygatás következtében semmisült meg, a 4. sír tarsolyában pedig tűzszerszámok és esetleg tö­rött(?) végű nyílcsúcs lehetett. Ezzel, a tarsolyzárakkal kapcsolatos kitérővel a tüskevári darabok rendeltetésének meghatározására, valamint az íjvégcsontokkal együtt, a tüskevári sírok minél pontosabb datálására törekedtünk. Ezek alapján úgy véljük, hogy a Sásréti-dűlőben előkerült sírok a VII. század végére keltezhetók. 248

Next

/
Thumbnails
Contents