A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

S. Perémi Ágota: A Tüskevár-Sásréti dűlői avar sírok

a) Szeged-Fehértó B.temetó 78. sír bővebb leírás nélkül közölt anyagában egy kisebb, törött fém(?) darab íjcsont töredékével, nyíltegez csonttal, vas és bronz csattal, valamint egy fémlemezzel együtt került elő.

18 b) Győr-Téglavető dűlői temető 484. sír. A bolygatott sírból egy díszítetlen kisebb csontlemez töredék került elő. A leírásból úgy tűnik, hogy talán a bal combcsont fejénél volt. Ugyanitt tűzkő, ólomdarab és más vastárgyak is voltak, valamint szintén a sírból került elő egy íjcsont is.

19 c) Üllő 130. sír, amelyet Erdélyi I. is említ.

20 A kb. 7,4 cm-es csontból készült, törött darab a bal medencecsont alatt került elő vastörmelékkel együtt. A sírban keskenykarú íjcsontok, nyíl és lemezes övgarnitúra is volt.

21 d) Csökmói lelet, amelyet Erdélyi I. és Kovrig I. is említ.

22 Az eredeti közleményben még csontkorcsolyaként szerepel.

23 így írja le Hampel J. is, de hozzáteszi, hogy kétségesnek tartja a kengyelekhez, edényhez stb. való tartozását.

24 Erdélyi I. mint egy sírhoz tartozókat tárgyalja.

25 Sajnos ennek a darabnak sem méreteit, sem publikált ábrázolását én nem ismerem. Erdélyi I. adataira hivatkozva párhuzamként kell elfogadnunk.

26 e) Várpalota-Unió-homokbánya 12. sír, amelyet Kovrig I. is említ párhuzamként.

27 A csontból készült, középen enyhén ívelő lemez a bal medencelapáton került elő tűzszerszámok társaságában. A sírban préselt veretek, keskenykarú íjcsontok, nyílhegyek stb. voltak.

28 f) Jászapáti-Nagyállás út 110. sír.

29 Ebben a sírban két csont tarsolyzár is volt: az egyik a jól ismert háromtagú, a másik a tüskevári sírokból is ismert típushoz hasonló. Sajnos ez utóbbi méreteit nem tudjuk. Ugyancsak nem lehet megállapítani a sírleírásból, hogy a két zár közül melyik, hol került elő. Az egyik a bal alkar felső oldalán fenőkő, csiholó mellett volt.

30 Formailag és minden bizonnyal rendeltetését illetően is igen közel áll a fent tárgyalt darabokhoz a csontlemezek másik típusa is, mégpedig amelyeknek egyik oldala ívesen kiképzett. Ilyen került elő Dormánd-Hanyipusztán szórványként. Rekonstruált hossza 10 cm. Ez a VII. század második felére, a századfordulóra keltezett B. temetőrészből került elő. Közlője szerint „feltehetőleg tarsoly vagy íjtegez zárószerkezetéhez tartozott."

31 Hasonló, díszített felületű darab került elő a környei temető 17. sírjából is, többek között tűzszerszámok társaságában, a jobb combcsontnál. A közlemény említi, hogy kora avar sírokból ismertek a hasonló darabok, gyakran bronzból is készültek és tegez zárószerkezetéhez tartozhattak.

32 A sírban íj csontlemezei nem voltak. H. Tóth Elvira cikkében e két fent leírt darabot szintén tarsolyzárnak határozta meg.

33 Ezekhez hasonló darab került elő a Jászapáti-Nagyállás úti 1. sírból is. Sajnos sem mérete, sem pontos elókerülési helye nem derül ki az előzetes közleményből. Tálalója tarsolyzárként említi.

34 . Már régebben ismert a szakirodalomban a Homokmégy-Halom 141. sírjából előkerült példány. Ezt a feltáró a jobb combcsontnál kés, karika, italos tömlő stb. mellett találta.

35 Formailag a fenti lemezekkel mutat rokonságot, bár a kutatás László Gyula nyomán ezt szíjhasító késtámaszként említi.

36 Elképzelhető, hogy a homokmégyi darab ebben az esetben másodlagos funkciót töltött be.

37 Úgy tűnik tehát, hogy egyegy darab rendeltetését vagy keltezését csak az adott sír egyéb leletei alapján lehet megítélni, amely a fenti részletesebb leírásokat is indokolja. Gyűjtésünk, amely elsősorban a csontból készült lemezekre terjedt ki, nem tekinthető teljes körűnek. Az eddig ismert 19 lelethez hasonló minden bizonynyal még szép számban megtalálható az avar kor sírjaiban. Az összegyűjtött adatok alátámasztják H. Tóth E. következtetéseit. A 19 esetből hétben volt, általában keskenykarú íjvégcsontlemez, de ezekben az esetekben a lemezek környékén szinte minden sírban megtaláljuk a tarsolyokban hordott túzszerszámokat is, esetenként kiegészítve más, tarsolyban tartott tárggyal. Némi bizonytalanság inkább a tárgytípus keltezésében mutatkozik. így a halimbai 469. sírban talált lemezt, amelyet H. Tóth is említ,

38 a feltáró, Török Gyula, szintén tarsolyzárnak határozott meg, de a sír többi lelete és elsősorban a kétrétegű temetkezés alapján ezt a sírt a IX. századra keltezi.

39 Részben hasonló a helyzet a Kiskőrös-Városalatti temető 17. sír esetében is. Itt a törött lemez egy vas késsel együtt a jobb kézcsontoknál került elő, a sír végében pedig egy sárga kerámia volt.

40 így véleményem szerint nem szorulnak különösebb magyarázatra a késő avar környezetben előkerült abonyi 178. sírjának és a regölyi 108. sírjának leletei sem, akárcsak a váchartyáni 51. sír szélesebb íj végcsontokkal együtt napvilágra került darabja sem.

41 Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy a fent tárgyalt csontlemezekkel díszített tarsolyok divatja a késő avar korig megmaradt, megjelenése a VII. század végére tehető. A fém tarsolyzárak, amelyekből számszerűleg egyelőre kevesebbet találni a szakirodalomban, elsősorban a korai avar korban gyakoribb. Visszatérve a tüskevári csontlemezekhez, elképzelhetőnek tartjuk, hogy az 1. sír tarsolyának tartalma az újkori bolygatás következtében semmisült meg, a 4. sír tarsolyában pedig tűzszerszámok és esetleg törött(?) végű nyílcsúcs lehetett. Ezzel, a tarsolyzárakkal kapcsolatos kitérővel a tüskevári darabok rendeltetésének meghatározására, valamint az íjvégcsontokkal együtt, a tüskevári sírok minél pontosabb datálására törekedtünk. Ezek alapján úgy véljük, hogy a Sásréti-dűlőben előkerült sírok a VII. század végére keltezhetók. 248