A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Hajnóczi Gyula: Baláca jövője. Gondolatok egy újabb épületrekonstrukció terve kapcsán

HAJNÓCZI GYULA В ALACA JOVOJE GONDOLATOK EGY ÚJABB ÉPÜLETREKONSTRUKCIÓ TERVE KAPCSÁN Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának a keretében működő Régészeti Műemlékhelyek elnevezésű szakmai bizottsága - amely neves régészeink és műemlékvédelmi szakembereink sorát tömöríti - ez évben megélénkülő tevékenységbe kezdett. A szakmai munkacsoport megalakulását valójában azoknak a nyugat-európai emlékegyütteseknek a megismerése és tanulmányozása ihlette, amelyek Archeológiai Parkok néven váltak fogalommá, mint pl. a németországi Xanten, Kempten, az ausztriai Carnuntum stb. Közös ismertetőjük a múlt megelevenítésének olyan kísérlete, hogy azt minél színesebben és sokrétűbben élhessék át, élhessék meg a látogatók. Ilyen pedig sok-sok ezrével akad, hiszen ezek a „régészeti kertek" nagy vonzerőt képviselnek, nemcsak a tanulni vágyó fiatalság, hanem a kultúrigényes polgárok számára is, akik szívesen zarándokolnak e műemlékhelyekre, hiszen az ő - erkölcsi és anyagi - támogatásuk is hozzájárult megvalósulásukhoz. Az Archeológiai Parkok „varázsa" a szemléletes tanítószándékukban rejlik, amit nemcsak azzal értek el, hogy egyes helyeken - ahol a régészeti adatok kellő számmal rendelkezésre álltak - bátor épületkiegészítéseket, sőt teljes rekonstrukciókat - az ún. 1 : 1 maketteket - emeltek a megmaradt falak fölé, hanem azzal is, hogy a hajdani római életvitel számos szokását, cselekményét is életszerűen élményeztetik a falak között. így a régészeti parkok a tudományos eredmények mintegy kiegészítőivé váltak, a köznevelés hathatós eszközeivé, a turisztika igényes, sűrűn látogatott célpontjaivá lettek. Mindezekhez az is kellett, hogy a pihenést, a felfrissülést szolgáló létesítményekkel egészítsék ki az együttest, az ott-tartózkodás kellemessé tétele érdekében. Nem túlzás, és nem is afféle műemlékvédelmi-fejlődéstörténeti hamisítás, amikor azt állítjuk, hogy hazánk e téren kibontakoztatott kísérletei, sok vonatkozásban megelőzték a nyugati eredményeket. Nem rendelkeztünk ugyan annyi pénzzel, mint ők, de a didaktikai-pedagógiai szempont érvényesítésével olyan rommező-rekonstrukciók születtek - sokszor a hivatalos műemlékvédelmi szervek tiltakozása ellenére, később: kényszeredett tudomásulvételével - amelyeket bátran lehetett Archeológiai Parkoknak nevezni, azelőtt, hogy ez a fogalom kialakult ill. altalanosodott volna a külföldi szakmai köztudatban. Hiszen Savaria, Aquicum, Gorsium, Baláca ténylegesen, Fenékpuszta, Intercisa, Zalalövő, Kóvágószóllós stb. pedig mint lehetőség, csorbán ugyan, de kielégítették azokat a feltételeket, amelyek az efféle helyekkel kapcsolatban felmerülhettek. Úgyhogy az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága keretében történt kezdeményezés nem valamiféle nyugat-majmolás jegyében fogant, hanem egyszerűen a célból „jött össze", hogy bizonyos irányvonalakat mutasson afelé, hogy ezek az emlékegyüttesek valóban régészeti parkok legyenek. A szakmai bizottság eleddig alig jutott túl bizonyos elvi-elméleti eszmecseréken a régészek és az építészek között. A közelmúltban azonban a római Accademia d'Ungheria vezetőségében bekövetkezett személyi változások következményeként, az akadémia 1994 januárjában - rendezvénysorozat elsejeként Pannónia kultúrájának bemutatását tervezi az Örök Városban, és a szervezés megkezdésére szakmai bizottságot kért fel. Ez a terv érthetőleg serkentően hatott a munkára és máris körvonalazódott a bevezető rendezvény témája: a római kori Pannónia anyagi kultúrájának ingatlan jellegű hagyatéka - települések, épületegyüttesek, kiemelkedő értékű egyedi objektumok - amelyeket helyreállítottak, amelyek tehát látható élményforrásai a hajdani műveltség eredményeinek, kitekintve a további bemutatási lehetőségekre. Azoknak a téri-térbeni kereteknek a megmutatása, amelyekben az élet bonyolódott, a civilizáció, a kultúra virágzott. A tudományos ülésszak a hajdani Pannónia teljes területével foglalkozik, így osztrák, horvát, szlovén és szlovák kollégák is részt vesznek azon. Az előadásokat kamarakiállítás egészíti ki, ami az Accademián kerül bemutatásra, rajzos dokumentációkkal, színes fényképekkel és makettekkel. A kamarakiállításhoz „komplex pannóniai vezető" készül olasz nyelven, de a bizottság magyar nyelvű változat megjelentetését is szorgalmazza, azért, hogy - a világkiállításra készülvén - legyen nagyvonalú áttekintés a már elért eredményekről és arról is, hogy mit le229