A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

K. Palágyi Sylvia: Római kori téglaégető kemencék Veszprém megyében

« 30. ábra. A Rainau-Buchból származó téglaégető kemence rekonstrukciós rajza D. Planck nyomán Abb. 30. Rekonstruktionszeichnung des aus Rainau-Buch stammenden Ziegelofens nach D. Planck A tüzelőtér oldalcsatornáinak száma 5 (Balatonfüred, Szőlosi utca; Gyulafirátót, Pogánytelek; Csopak) ill. 7 (Balatonfüred, Fürdő utca). A folyosók szélessége 12-40 cm között váltakozott. Az osztófalak szélessége pedig 12-^0 cm közötti. Az osztófalak mérete megegyezett az aquincumi gyakorlattal.

28 Az oldalfolyosók száma viszont a fenti falakkal osztott belső tér nagyságától függött. Az osztófalaknak nemcsak a láng és a hő terelésében volt szerepük, hanem ezekre támaszkodtak a rostélyszerkezet téglái. A rostély agyagfelületét a Balatonfüred, Fürdő utcában két sorban egymásra fektetett téglákra kenték. A téglák sarkait, mint a balatonfüredi Baricska dűlőben is,

29 a rostélylyukak számára levágták és lekerekítették. Edényégető kemencék rostélytégláinál is találkozunk ezzel a formával.

30 Aquincumban sem hiányoznak azok a negyed- vagy félkörívesen levágott szélű téglák, amelyek egymás fölötti két sorban alkották a rostély tartó szerkezetet.

31 A rostély tapasztásának vastagságát is befolyásolhatta a tapasztas alatti téglasorok száma és vastagsága. A Balatonfüred, Fürdő utcai kemencénél a két sor feletti háromrétegű tapasztas csak 1,5 cm, míg a Szőlosi utcában, ahol a rostélytéglák lazábban voltak elhelyezve, 5-6 cm-es rostélytapasztásra volt szükség. A nagyon töredékesen megmaradt tartótéglák rendszere Csopakon (20., 23. ábra) a Balatonfüred, Szőlosi utcai kemence megoldására emlékeztet (2., 9. ábra), bár Csopakon egy második, fűrészfogas szélű téglákból álló sorra is gondolhatunk. (25. ábra) A Balatonfüred, Szőlosi utcai kemence rostélytartó szerkezete cikcakkformát kirajzoló, osztófalakra támaszkodó, különböző méretű, alul letört „füles" téglákból állt, amelyek közeit agyagékekkel töltötték ki. „Füles" vagy „T" formájú befüggesztett téglákból álló szerkezettel a németországi Steinheim a.d. Murrban is találkozhatunk.

32 E téglatípus a papföldi ásatásokon boltozatoknál szokott előkerülni.

33 A cikcakkos megoldásból adódóan a Balatonfüred, Szőlosi utcai kemence rostélyának nyílásai kettős sorokban helyezkednek el. (2. ábra) Valószínűleg ugyanilyen lehetett a gyulafirátóti kemence (5/b. ábra) rostélyának kiosztása is. Itt azonban a kettős sorok valamivel közelebb kerültek egymáshoz. A rostély-lyukakat szabálytalan kör, vagy ovális formára kenték ki. Átmérőjük 4-12 cm között váltakozott. 31. ábra. A Villesse-i téglaégető kemence rekonstrukciós rajza M. Buora nyomán Abb. 31. Rekonstruktionszeichnung des Ziegelofens in Villesse nach. M. Buora A Veszprém megyei kemencék keltezéséhez nem rendelkezünk túl sok adattal. A középső tüzelőfolyosós szerkezetű kemencék, minden bizonnyal, sokáig éltek. A csopaki kemencéhez hasonló tüzelőtér megosztást az aquincumi korai fazekaskemencék környezetéből ismerjük. E megoldás továbbélésének végső szakaszához nincsenek sajnos támpontok.

34 A dömösi kemence is működött már a II. század második felében.

35 §rrgtrçfcr. 32. ábra. Egy XVI. századi téglaégető kemence ábrázolása Jóst Amman: Das Ständebuch. Frf/M. 1568 alapján Abb. 32. Darstellung eines Ziegelofens aus dem 16-ten Jahrhundert nach Jost Amman: Das Ständebuch. Frankfurt/M. 1568 225