A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

B. Bónis Éva: Császárkori telep Balatonaligán

4. ábra. Balatonaliga. 1. A II. munkahely gödre. 2. A VIII. munkahelyen római téglákkal körülvett tüzelőhely Abb. 4. Balatonaliga. 1. Grube auf dem Arbeitsplatz IL, 2. Feuerplatz umgeben mit römischen Ziegeln auf dem Arbeitsplatz VIII. tei peremes téglák - bélyeg nélkül -, egy emberi me­dencecsont, egyenes peremű tál töredéke és többféle állatcsont. A III. számú munkahelytől É-ra a kubiku­sok a felszínen valószínűleg egy már korábban feldúlt sírból származó bronzérmet és egy ólomplomba töre­déket találtak. Ettől a munkahelytől ÉNy-ra, egy má­sik bolygatott sír maradványaiból egy peremes tégla­töredék és egy vas kés került elő. IV. számú munkahely. Téglatöredékek után indulva É-D tájolású, 2x2 m-es felületet nyitottunk. Tégla­töredékek, cserepek és állati csontok jelezték, hogy feldúlt telepnyommal állunk szemben. Emberi csont már nem került elő. V. számú munkahely. Az előbbi munkahelyhez ha­sonlóan alig hozott eredményt az V. számú munkahe­lyen nyitott 3,5 x 2 m-es felület. Közepén és sarkában paticsrögök kerültek felszínre, ezenkívül vakolatdara­bok, egy pecsételt edénytöredék (12. ábra 4.), csere­pek és egy nagy vas szög. VI. számú munkahely. A 3 x 2 m-es kis felületen a felszíni rétegben kis kőpengét (radiolarit) találtunk. Agyag tűzikutya töredéke jelezte, hogy itt valaha tűz­hely volt. 130 cm mélyen már semmilyen lelet nem mutatkozott, a kutatást itt abba hagytuk. VII. számú munkahely (5. és 6. ábra). A VII. számú munkahelyet szakaszosan bővítettük A-F felületig, követve a leletekkel teli gödörszerű jelenségeket. így fokozatosan feltárásra került az 1. és a 2. számú két nagy gödör, valamint az 1. számú gödörből EK felé futó földdel teli árok (6. ábra). Ez utóbbi alján elvált egy paticsokkal teli kemence, amely azonban késő bronzkori volt, a benne talált cserepek tanúsága sze­rint. A leletek alapján császárkori lakóhelyhez tartoz­hatott a római cserepekkel teli 1. sz. gödör, amelynek mérete 3 x 4,40 m volt (5. ábra 4.). ENy-i részén vö­rös paticsos tűzhelynyomok voltak, közte fekete égés­maradványokkal (faszén). A gödör Ny-i, Balaton fe­lőli részén, a gödrön kívül 12-18 cm-es átmérőjű cö­veklyukakat tártunk fel (5. ábra 4.). A 2. számú gödröt is feltártuk. Az agyagba vájt gö­dör mélysége a felszíntől 110 cm volt. Déli felén me­netelesen emelkedik a gödör alja a széle felé, annak mintegy kijáratát képezve. Az 1. számú gödör valaha lakógödör is lehetett, amelyet, amikor már nem hasz­nálták, betöltötték cseréppel és csontokkal. Leletek az 1. számú gödörből: A gödör betöltésé­ben több, mint 150 cserép volt. Bőszájú üvegedény­hez tartozó világoskék peremtöredék, három pattin­tott kőeszköz (radiolarit), két háromlábú táltöredék, 15 fedőtöredék, 10 „pátkai fazék" és fedője, szürke befelé és kifelé hajló peremű táltöredékek, szürke nagy edények töredékei, vörös „Faltenbecherek" da­rabjai és egy sárgás barna túlégett, selejt fazéktöre­dék, amely egy közeli fazekaskemence terméke lehe­tett. A VII. A-C felület alatti mély árok feltárásából (5. ábra 2.) két terra sigillata töredék került elő (10. ábra 1. és 3.), ezenkívül 2 „pátkai" fazéktöredék, vörösre festett korsók, vörös Faltenbecher töredékek, szürke hombárok töredékei. A VII F. felületben 70 cm alatt egy tégla kis töredéke, kihajló peremű szürke tálak töredékei, vörösre festett, hullámdíszes és fogasdíszes edények, „pátkai" fazék és alj töredékek, kihajló pe­remű szürke tálak töredékei, vörösre festett, hullám­159

Next

/
Thumbnails
Contents