A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

B. Bónis Éva: Császárkori telep Balatonaligán

В. BONIS ÉVA CSÁSZÁRKORI TELEP BALATONALIGÁN Az 1951-es leletmentés (április 13-29.) A hivatalosan Balatonfőkajárhoz, de a Balaton partján lévő részével Balatonvilágoshoz tartozó Aliga fürdő már régen ismert a régészeti szakirodalomban.

1 A vasútállomás és a meredek partszakasz közötti legelő (1. ábra) földjét a parti szegély feltöltésére használták. A parthoz levezető út az ún. „Romlás" oldalában régebben urnasírokat találtak, amelyek valószínűleg bronzkoriak voltak. A legközelebbi római lelőhelyeket is Balatonfőkajár határában találjuk. Kuzsinszky Laczkóra hivatkozva a „Sólápa" dűlőben római épületmaradványokat állapított meg, ahonnan a vörös homokkő Diana relief is származik. A Kesellóhegyen pedig a topográfia római telepet feltételez.

2 Balatonaligán az állomás és a magaspart közötti területen előkerült és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban bekerült különböző leletek sorsát e kötetben Müller Róbert foglalta össze. A hivatalosan elrendelt mentőásatás kezdetekor (1951. ápr. 13.) már két hete folyt az újabb földkitermelés a területen. A magasabban fekvő részeken egyenletes méretű, téglalap alakú halmok vannak, amelyeket a Balaton felőli oldalon sánc vesz körül. A helybeli hagyomány szerint 1849ben itt sátortábor állott. A halmok méreteiknél fogva (4, 4,5 x 6, 6,5 m) alkalmasak lehettek sátor alapnak. A szélek felé lejtósödő halmok között árokrendszer fut. A halmok átvágásánál semmilyen lelet nem mutatkozott, s nem volt kapcsolatuk a római kori leletekkel. A mentőásatás jellegének megfelelően elsősorban arra szorítkoztunk, hogy a felásott területen mutatkozó objektumokat mentsük meg és tárjuk fel. A valaha itt volt későrómai temető és az azt megelőző telep maradványait a többszörös földmunkálatok már tönkretették. Az alábbiakban szabályos alaprajz, vagy sír hiányában a mentés folyamát ún. munkahelyeken mutatjuk be. (2. ábra) /. számú munkahely. A kővel körülvett, égett felületen a felszíntől 50 cm-re cserepekkel vegyes égett padló vált el. Ezen egy agyagfalhoz tapadó, kővel körülrakott tűzhelyet tártunk fel. A padlórészlet alatt semmilyen kultúrnyom nem volt felfedezhető. Leletek: tégladarabok, szürke keltás jellegű kavicscsal kevert durva cserepek, vörös márványozással festett cserepek, állati csontok. //. számú munkahely. (3. ábra, 4. ábra 1.) A felület D-i részén feketén elvált egy hulladékgödör körvonala. A 150 cm-ig feltárt gödör egy kisebb gödörben folytatódott (3. ábra). Ennek a Ny-i részét sárga agyagréteg választotta el az alatta lévő fekete földtől. A kisebb gödör 140 x 180 cm átmérőjű volt. Az ezen a munkahelyen megtalált sárga padló alatt 60 cm-re egy korábbi periódushoz tartozó gerendalyuk vált el. Méretei: 36 x 18 cm, fenekén kissé csúcsosodik. A gerendalyukkal egy szintben egy 17 x 25 cm-es mély cöveklyukat találtunk. A méhkas alakú gödör alsó részén a felszíntől 2 m1. ábra. Balatonaliga. Az 1951. évi leletmentés helye Abb. 1. Balatonaliga. Ort der Funderettung im Jahre 1951 157