A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Gabler Dénes: A Balatontól északra lévő terület római kori településtörténetének néhány kérdése

róna 1977. Napoli 1979.75-81.; PERCIVAL, J.: The Roman Villa 1976.; MÜLLER-WILLE, M.-OLDENSTEIN, J.: Die ländliche Besiedlung des Umlandes von Mainz in spätrömi­scher und frühmittellterlicher Zeit. BRGK 62. 1981. 262. MILES, D. (ed.): The Romano-British Countryside. Studi­es in rural settlement and economy. B. A. R. 102. Oxford 1982. 2. ALFÖLDI A.: Pannónia rómaiságának kialakulása és törté­neti keretei. Századok 70. 1936. 37.; MÓCSY, A.: Die Be­völkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen. Budapest 1959. 40; SASEL, J.: Caesernii. Ziva antika 10. 1960. 201-221; ALFÖLDY, G.: Revidierte Inschriften aus der Gegend des Plattensees. Specimina nova 1990. (1992) 86; egy a területen kivételszámba menő kelta nevet Zala­szentgrótról ld. uo. 91. 3. BILKEI I.: A Canius kereskedőcsalád Pannoniában (The Ca­nius merchant family in Pannónia). Zalai gyűjtemény 16. 1980-1981.9-10. 4. MÓCSY op. cit. 40. A III. sz.-i feliratokat Id. RIU 2. 333, 340, 365, 368-369. Vö. ALFÖLDY op. cit. 85. 5. A Poetovio-aquincumi útvonalhoz ld. RADNÓTI A.: A zala­hosszúfalusi ezüstlelet. (Der Silberfund von Zalahosszúfalu). FolArch 3-4. 1941. 116; MÓCSY op. cit. 41^12; MÓCSY, A.: Eine Gruppe von Marmorstelen in Westpannonien. Zbor­nik Narodnog Muzeja Beograd 8. 1975. 166; GABLER D.: Pannónia megszállásának néhány kérdése a terra sigillaták tükrében (Die Besitznahme Pannoniens im Spiegel der Sigil­laten). ArchÉrt 106.1979.211. 6. RADNÓTI A.: A pannóniai városok élete a korai feudaliz­musban. MTA II. Oszt. Közleményei 1955, 492; MÓCSY, A.: Pannónia. PWRE suppl. IX. 1962. 673; BALLÁ L.: Ke­reskedelmi tőke és a földbirtok kapcsolata Savariában. An­tikTan 9. 1962. 85; MÓCSY A.: Földbirtok in: Pannónia ré­gészeti kézikönyve (szerk. Mócsy A.-Fitz J.) Budapest 1990. 126-127. 7. NAGY M.: Pannónia autonom területi közösségei és felső vezetőrétegük. Kand.diss. tézisei. Budapest 1989. 3. 8. SWOBODA, E.: Carnuntum. Seine Geschichte und seine Denkmäler Graz-Köln 1958, 15. 191.-további irodalommal - M. V. GROLLER: RLiÖ 5. 1904. 7.; MÓCSY, A.: PWRE suppl. XI. 1968. 1271-1272. 9. Tüskevár környékére lokalizálja MÓCSY, A. in RIU 2., 13. és 15. A környék római kori lelőhelyeit és leleteit ld. MRT 3. Karte 3. Somlóvásárhelyhez ld. MRT 3. Nr. 52., 12. és 14.; A beneficiarius állomásokhoz ld. RIU 361. (Tüskevár), RIU 364. (Somlóvásárhely). 10. A korábbi összefoglaló publikációk - a munkák jellegéből adódóan - a topográfiai kutatások eredményeire még nem építettek - B. THOMAS E.: Die römische Villen in Pannoni­én. Budapest 1964. 46-123.; BIRÓ, M.: Roman Villas in Pannónia. ActaArchHung 26. 1974. 23.; HAJNÓCZY Gy.: Pannónia villaépítészete. Építés-Építészettudomány 7. 1975. 3-61.; LÁNYI V.: Villák és vidéki kóépületek in: Pannónia régészeti kézikönyve, (szerk. Mócsy Á.-Fitz J.) Budapest 1990. 222-234., 359-360. - A villa-meghatározás sok eset­ben szubjektív; a sümegi épületet pl. útállomásnak határozta meg Mócsy A. és nem mezőgazdasági birtokközpontnak mind a korábbi publikációk - ld. MÓCSY A. in: Pannónia régészeti kézikönyve. Budapest 1990. 231-232., 55. ábra. A terepbejárási adatok alapján sokszor nehéz eldönteni, hogy az adott objektumok villához vagy egyéb római településhez tartozhattak-e. A kérdéshez ld. BAYER, H.: Die ländliche Besiedlung Rheinhessens und seiner Randgebiete in römis­cher zeit. Mainzer Zeitschr. 62. 1967. 132. Nincs kizárva ugyanis, hogy ott ahol kőépület maradványai nem kerültek elő, csak kerámiatöredékek vagy tegulák - ott esetleg korai római villa faépítményeivel számolhatunk. Ugyanakkor a kő­épület sem jelent mindig villagazdaságot. A felszíni kutatá­sok módszertanához, amelyeknek célja a településrendszer rekonstruálása ld. Archeological Survey in Britain and Abro­ad (ed. Macready, S.-Thompson, F. M.) London 1985. Al­kalmazásának kitűnő példája - LLOYD, J.-BARKER, G.: Rural settlements in Roman Molise. Problems of archaeolo­gical survey. Papers in Italian Archaeology (ed. ANDREWS, D.-OSBORNE, J.-WHITEHOUSE, D.) III. BAR int. ser. 125. Oxford 1982. 289-304. - A lelőhelyek sűrűségéhez a Balaton-felvidék egyes területein - ld. MRT 2. 40-43. (Bala­tonfüred - 5-6., 8-9., 19., 22. lelőhelyek), 84-87. (Dörgicse -2-3., 5., 10., 12. lelőhelyek). 11. A későrómai erődített telepek és a császári birtokok össze­függéseihez ld. MÓCSY, A.: Pannónia and Upper Moesia. A History of the Middle Danube Provinces of the Roman Em­pire. London-Boston 1974. 303.; MÓCSY A. in: Pannónia régészeti kézikönyve. Budapest 1990. 362. 12. A koracsászárkori veterántelepekhez ld. KUZSINSZKY В.: A Balaton környék archaeológiája. Budapest 1920. 75.; MRT 1. 183. (Zalavár); SÁGI, К.: Das römische Gräberfeld von Keszthely-Dobogó. Budapest 1981. 89-93.; a temető I. szá­zadi sigillatáit ld. B. VÁGÓ, E.: Die oberitalisch-padanische Auflagensigillata in Transdanubien. A korai feliratok; RIU 292. (Zalavár), 294. (Keszthely-Újmajor), 308. (Zalaszentg­rót), 313. (Hegyesd), 316. (Balatonhenye), 325., 327-330. (Kékkút), 399. (Révfülöp), 340. (Zánka) 351. (Csopak), 354? (Vörösberény). Rí. V. 2. 345. (Nagyvászony). 13. MÓCSY, A.: Pannónia. PWRE suppl. IX. 1962. 673.; MÓCSY, A. in: Pannónia régészeti kézikönyve. Budapest 1990. 127. Másként NAGY M. op. cit. 14. MRT 2. 46. 15. MRT 2. 40. 16. RHÉ G.: A baláczai ásatások eredményei. Veszprém 1912. 31-104.; RHÉ Gy.: Újabb ásatások eredményei Baláczán. A Veszprém Megyei Múzeum és Könyvtár 1927-1928. évi je­lentése 48-59.; MRT 2. 340.; KISS, Á.: Mosaic Pavements of the Roman Villa at Baláca. ActaArchHung 11. 1959. 159­236.; BIRÓNÉ SEY K.-PALÁGY S.: A balácai éremlelet. CommArchHung 3. 1983. 63-78.; PALÁGYI S.: A balácai kutatások története 1904-1976. VMMK 17. 1984. 1985. 27­50.; PALÁGYI S.: Über römischen Villen in Pannonién. Das Altertum 31. 1985. 158-163.; PALÁGYI S.: A balácai villa­gazdaság alaprajza az újabb megfigyelések tükrében. Balácai Közlemények 1. 1989. 12-31. PALÁGYI, S.: Vorbericht über die Erforschung der römischen Villa von Baláca. Cam. Jb. 1991.93-95. 17. KANOZSAY M.-SZENTLÉLEKY T.: A kádártai ásatás. Régészeti Dolgozatok 2. 1960. 67-73.; MRT 2. Ill; THO­MAS op. cit. 51-52. 18. RHÉ Gy.: Ős- és ókori nyomok Veszprém környékén. Buda­pest 1905.; THOMAS op. cit. 46., 48^9.; HAJNÓCZY op. cit. 34-38. 19. THOMAS op. cit. Abb. 56.; MRT 2. 188. 20. SZENTLÉLEKY T.: Az örvényesi bronzmécses. VMMK 4. 1965. 103-107.; MRT 2. 154. 21. THOMAS op. cit. 123.; MRT 2. 194. 22. KISS Á.: A tüskevári római telep 1962-1963. évi feltárása VMMK 6. 1967. 54-57.; MRT 3. 242. 23. NAGY L.: Pannónia sacra. Budapest 1938. 114-148.; NAGY L.: Keresztény római emlékek Magyarország terüle­téről. ArchÉrt 45. 1931. 29-42.; SÁGI K.: Ókeresztény bazi­likának vélt villa rustica hitelesítő ásatása Kékkúton. VMMK 11.1972.121-137. 24. THOMAS op. cit. 25., 27. 25. MRT 1. 172. 26. KUZSINSZKY В.: A Balaton környék archaeológiája. Bu­dapest 1920. 111.; THOMAS op. cit. 111.; MRT 1.131. 27. THOMAS op. cit. 33.; MRT 1. 172. 28. ÁDÁM I.: Sümeghi földalatti épületmaradványok. ArchÉrt 2. 1882. 22.; THOMAS op. cit. 116-118. 29. PALÁGYI S.: A balácai villagazdaság alaprajza az újabb megfigyelések tükrében. Balácai Közlemények 1. 1989. 12­13. 153

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents