A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Gabler Dénes: A Balatontól északra lévő terület római kori településtörténetének néhány kérdése

GABLER DÉNES A BALATONTOL ÉSZAKRA LEVŐ TERÜLET RÓMAI KORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE Az alábbiakban két jelentős forráscsoport eredményeinek összevetésére teszünk kísérletet; a feliratos emlékanyag és a településtörténet adataiból próbálunk meg következtetéseket levonni, hogy egy nagyobb területi egység római kori gazdaságtörténetének, birtokviszonyainak néhány jellemző vonását megrajzolhassuk. Az adott territórium esetében az ókor-történész látszólag kedvező helyzetben van, hiszen az epigráfiai emlékanyag - mintegy 79 felirat a RIU 2. kötetének 1976. évi megjelentetése óta hiánytalanul a kutatók rendelkezésére áll, és a római kori települések rendszere is hézagmentesen vizsgálható a Magyarország Régészeti Topográfiája vállalkozás keretében végzett intenzív kutatások eredményeként: a kérdések tehát több mint 300 római kori lelőhely adatai alapján vethetők fel. A Balaton-felvidék korábban is az egyik legjobban kutatott terület volt, így az ott feltárt villák építészeti-építészettörténeti célú elemzésére már több szerző tett kísérletet. A kutató mégis nehéz helyzetben van, ha történeti következtetéseket kockáztat meg, mivel a fejlődés fő állomásainak megrajzolásához nélkülöhetetlen időrendi fogódzópontot alig talál. A villák mellett az egyéb falusi jellegű telepek kutatása elmaradt, így a két településforma morfológiai, funkcionális összehasonlítására aligha van lehetőség. A feltárt villák jó része régebbi, stratigráfiailag nem értékelhető ásatások révén ismert, de még az újabb feltárások eredményei is jórészt közöletlenek, így építéstörténeti kérdéseik megnyugtató tisztázása még várat magára. A kétféle forráscsoport összevetéséből már az első pillanatban kitűnik egy olyan alapvető ellentmondás, amely nemcsak Pannoniára, hanem a nyugati tartományokra is általában jellemző. A jelentős számú I. századi felirat alapján feltételezhető veterándeductioval ill. italikus betelepülőkkel kapcsolatba hozható fundusok birtokközpontjai jóformán ismeretlenek; a 300 település közül alig kettő-három keltezhető az I. századra, többségük ennek is inkább a végére, utolsó negyedére. Nem tudjuk, hogy az őslakosságnak melyik csoportja élt ezen a területen, mivel a bennszülöttek különböző rétegeit itt is korán háttérbe szorították, így a feliratos emlékanyag alapján ez a réteg voltaképpen nem fogható meg. A feliratok tanúvallomása szerint észak-itáliai telepesek, elsősorban veteránok szerezhettek birtokot a Balaton-felvidéken, de forrásaink arra is utalnak, hogy több aquileiai család - feltehetően kereskedők - is megtelepedett ezen a környéken

2 így Keszthely közelében az Opponii, a Caesernii, vagy a Balaton észak-nyugati vidékein a Kanii (Kékkút, Zánka, Balatonhenye). A Canius família fontos szerepet játszhatott Belsó-Pannonia kereskedelmi életében.

3 A

II. századi feliratok állítói részben a korábbi betelepülők leszármazottai, részben pedig romanizált bennszülöttek. Katonai személyeket III. századi feliratok is említenek.

4 Korai veterántelepek, mint amilyen a Keszthely-dobogói temető leletei alapján tételezhető fel - elsősorban a stratégiai és kereskedelmi szempontból egyaránt létfontosságú Poetovio-Aquincum útvonal mentén lehettek, ahol már korán megjelenik az itáliai importáru. Korai veterándeductioval hozták kapcsolatba a villák közül a Gyulafirátót-pogánytelki épületegyüttest, míg a balácait italikus család birtokközpontjának vélték.

5 Mócsy A. szerint a Balaton-felvidéken már az I. század végén vagy a II. század elején kialakulhatott a nagybirtokrendszer, amire elsősorban a római kori helynévadás egy sajátos csoportja alapján következtetett, mégpedig az -iana, -ianis képzős melléknevekből származó helynevek (Mogentiana, Bassiana stb.) elterjedése alapján. Feltételezése szerint a gentiliciumokból vagy cognomenekből képzett nevek a villa (villae) jelzői, vagyis a helynevek a villa első tulajdonosára utalnak.

6 A nyugati provinciák helyneveinek összehasonlító vizsgálata alapján Nagy M. kétségbevonja, hogy a gentiliciumokból vagy cognomenekből képzett -iana, -ianis végű helynevek a villa főnévhez kapcsolódó melléknevek lennének.

7 A villa tulajdonosa inkább birtokos szerkezetből ismerhető meg - pl. villa Gai.

8 A nagybirtok korai kialakulását a helynevek önmagukban nem bizonyítják, különösen akkor, ha még az is vitatható, hogy a helynevek egyáltalán villákra vonatkoztathatók-e? A Balaton-felvidék territoriális hovatartozása bizonytalan; legvalószínűbb, hogy az eddig még nem teljes biztonsággal Somlóvásárhely vagy Tüskevár 149