A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Gabler Dénes: A Balatontól északra lévő terület római kori településtörténetének néhány kérdése

GABLER DÉNES A BALATONTOL ÉSZAKRA LEVŐ TERÜLET RÓMAI KORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE Az alábbiakban két jelentős forráscsoport eredmé­nyeinek összevetésére teszünk kísérletet; a feliratos emlékanyag és a településtörténet adataiból próbá­lunk meg következtetéseket levonni, hogy egy na­gyobb területi egység római kori gazdaságtörténeté­nek, birtokviszonyainak néhány jellemző vonását megrajzolhassuk. Az adott territórium esetében az ókor-történész látszólag kedvező helyzetben van, hi­szen az epigráfiai emlékanyag - mintegy 79 felirat ­a RIU 2. kötetének 1976. évi megjelentetése óta hi­ánytalanul a kutatók rendelkezésére áll, és a római kori települések rendszere is hézagmentesen vizsgál­ható a Magyarország Régészeti Topográfiája vállal­kozás keretében végzett intenzív kutatások eredmé­nyeként: a kérdések tehát több mint 300 római kori lelőhely adatai alapján vethetők fel. A Balaton-felvi­dék korábban is az egyik legjobban kutatott terület volt, így az ott feltárt villák építészeti-építészettörté­neti célú elemzésére már több szerző tett kísérletet. A kutató mégis nehéz helyzetben van, ha történeti következtetéseket kockáztat meg, mivel a fejlődés fő állomásainak megrajzolásához nélkülöhetetlen idő­rendi fogódzópontot alig talál. A villák mellett az egyéb falusi jellegű telepek kutatása elmaradt, így a két településforma morfológiai, funkcionális összeha­sonlítására aligha van lehetőség. A feltárt villák jó ré­sze régebbi, stratigráfiailag nem értékelhető ásatások révén ismert, de még az újabb feltárások eredményei is jórészt közöletlenek, így építéstörténeti kérdéseik megnyugtató tisztázása még várat magára. A kétféle forráscsoport összevetéséből már az első pillanatban kitűnik egy olyan alapvető ellentmondás, amely nem­csak Pannoniára, hanem a nyugati tartományokra is általában jellemző. A jelentős számú I. századi felirat alapján feltételezhető veterándeductioval ill. italikus betelepülőkkel kapcsolatba hozható fundusok birtok­központjai jóformán ismeretlenek; a 300 település kö­zül alig kettő-három keltezhető az I. századra, többsé­gük ennek is inkább a végére, utolsó negyedére. Nem tudjuk, hogy az őslakosságnak melyik cso­portja élt ezen a területen, mivel a bennszülöttek kü­lönböző rétegeit itt is korán háttérbe szorították, így a feliratos emlékanyag alapján ez a réteg voltaképpen nem fogható meg. A feliratok tanúvallomása szerint észak-itáliai telepesek, elsősorban veteránok szerez­hettek birtokot a Balaton-felvidéken, de forrásaink ar­ra is utalnak, hogy több aquileiai család - feltehetően kereskedők - is megtelepedett ezen a környéken 2 ­így Keszthely közelében az Opponii, a Caesernii, vagy a Balaton észak-nyugati vidékein a Kanii (Kék­kút, Zánka, Balatonhenye). A Canius família fontos szerepet játszhatott Belsó-Pannonia kereskedelmi éle­tében. 3 A II. századi feliratok állítói részben a korábbi betelepülők leszármazottai, részben pedig romanizált bennszülöttek. Katonai személyeket III. századi fel­iratok is említenek. 4 Korai veterántelepek, mint ami­lyen a Keszthely-dobogói temető leletei alapján téte­lezhető fel - elsősorban a stratégiai és kereskedelmi szempontból egyaránt létfontosságú Poetovio-Aquin­cum útvonal mentén lehettek, ahol már korán megje­lenik az itáliai importáru. Korai veterándeductioval hozták kapcsolatba a villák közül a Gyulafirátót-po­gánytelki épületegyüttest, míg a balácait italikus csa­lád birtokközpontjának vélték. 5 Mócsy A. szerint a Balaton-felvidéken már az I. század végén vagy a II. század elején kialakulhatott a nagybirtokrendszer, amire elsősorban a római kori helynévadás egy sajátos csoportja alapján következte­tett, mégpedig az -iana, -ianis képzős melléknevekből származó helynevek (Mogentiana, Bassiana stb.) el­terjedése alapján. Feltételezése szerint a gentiliciu­mokból vagy cognomenekből képzett nevek a villa (villae) jelzői, vagyis a helynevek a villa első tulajdo­nosára utalnak. 6 A nyugati provinciák helyneveinek összehasonlító vizsgálata alapján Nagy M. kétségbe­vonja, hogy a gentiliciumokból vagy cognomenekből képzett -iana, -ianis végű helynevek a villa főnévhez kapcsolódó melléknevek lennének. 7 A villa tulajdono­sa inkább birtokos szerkezetből ismerhető meg - pl. villa Gai. 8 A nagybirtok korai kialakulását a helyne­vek önmagukban nem bizonyítják, különösen akkor, ha még az is vitatható, hogy a helynevek egyáltalán villákra vonatkoztathatók-e? A Balaton-felvidék territoriális hovatartozása bi­zonytalan; legvalószínűbb, hogy az eddig még nem teljes biztonsággal Somlóvásárhely vagy Tüskevár 149

Next

/
Thumbnails
Contents