A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mészáros Gyula: „Tükörből” idéztünk ördögöt. (Kisdörgicse hiedelemvilága)

Adjál nekem vasfogat, Adok neked csontfogat!" „Ekkor a fogat a szögletbe dobja . . ." GÖNCZI Ferenc: Göcsej. Kaposvár, 1914. 226. A fog „A gyermek kiesett fogát a kemence hátára vagy katlanba dobják ezen háromszoros mondással: „Cica, cicic egir, aggy nekem vasfogat, ién neked adok csontfogat" GÖNCZI Ferenc: A somogyi gyermek. Kaposvár, 1937.151. „Egér egér adok neked csontfogat, adj nekem vasfogat!" KOVÁCS Endre: I. m. 1334. „A gyerek első kihullott fogát a kuckóba kó' dobni, és ezt mondani: „Egér, egér, adj énnekem vas fogat, én meg adok csontfogat." GÖNCZI Ferenc: Göcsej. Kaposvár, 1914. 291. „A szemről az árpát olyan egyén távolíthatja el, aki azt az illető személy szemén még nem látta. Fogjon háromszor kést s ugyanannyiszor mondja: ,,Vigyázz árpa, learatlak!" (Nagylengyel) BERZE NAGY János: I. m. e) Varázslók, varázslatok. 259. „Ha valakinek árpa van a szemén, ... az aratás utánzójának a következőket kell mondani s kezével feje felett háromszor hátralódítani a két karját: „Árpát aratok." Ezt háromszor. Negyedszer pedig ezt: „Ha mégegyszer ett érlek, learatlak." (Sámod, 1934.) BALASSA Iván-ORTUTA

Y Gyula: Magyar Néprajz. Budapest, 1979-1980. 651. „Szinte alig van olyan betegség, melyhez valamilyen ráolvasás ne kapcsolódott volna. Ha valakinek árpa nőtt a szemén, akkor azt ilyen mondással riasztották el: „Szaladj árpa, learatlak, kicsépellek, megőröllek, megsütlek, megeszlek! " DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 182. „Gyakori formula, hogy a betegség okozóját . . . megfenyegetik ... A fenyegetés jó példája az országosan ismert ráolvasás, amelynek segítségével a szemen keletkezett árpát próbálják gyógyítani. A varázsigéhez többnyire cselekmény is járul, amely a sarlóval való vágást, kaszálást imitálja." BERZE NAGY János: I. m. e) Varázslók, varázslatok. 259. 24. „Első fecske láttára azt mondogatják, hogy: „Fecskét látok, Szeplőt hányok" és hátrafelé dobnak két kezükkel." (Sámod, 1934.) GÖNCZI Ferenc: Somogyi Gyermek. Kaposvár, 1937. 211. „. . . Fecskét látok, szeplőt hányok" azután kezükkel gombolyítást mutatva: „Fonalat gombolyítok." BAKOS József: I. m. 21. ,A gyermeki játszás kezdetei." „Az állatvilágra: madarakra, bogarakra." 27. „Fecskét látok Szeplőt hányok Pü, pü, pü. . ." (Ógyalla) KOVÁCS Endre: I. m. 201. Közvetett gyógyítás. Ráolvasás. 1611. Szeplő. „Tavasszá, ha elősző láttunk föcskét, akkó szaladtunk a kútra mosakonni és kiabátuk: Fecskét látok, szeplőt hányok Fecskét látok, szeplőt hányok Sejmet gombojittok." BAKOS József: I. m. с) A 6-8 éves gyermekek közösségben, együtt vagy külön-külön mozgással járó játékai" (Elsősorban tavaszi időszakban). 1. „A szemerkélő esőben le-fel szaladgálnak az udvaron és oldalt kinyújtott kézzel forognak sebesen, s közben éneklik: ,,a) Ess eső ess, Hónap délig ess, Zab szaporodjék, Búza bokrosodjék, Az én hajam olyan legyen Mint a csikó farka Még annál is hosszabb, Mint a Duna hossza. (Karva) 6. V. ö. a regős-ének e részével : „Belé pöndörgesse Mint a cica farkát Még annál is jobban Mint a róka farkát." „Kultikus, esőt kérő ősi szertartás versmaradványai ezek a gyermekmondókák." DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 199. ,A régi idővarázsoló igék egy része gyermekmondókaként maradt ránk: ,J£ss eső ess, Holnap délig ess, Búza bokrosodjon, Zab szaporodjon!" 82. KOVÁCS Endre: I. m. ,Akciók. Serkentés." 167. „Egészség, szépség biztosítása." 1310. ,,A gyerek álljon ki az essőre, hogy nagyra nyőjjön!" GÖNCZI Ferenc: Göcsej. Kaposvár, 1914. 142. ,,b) A gyermek nevelése" „Hogy a gyerek jobban nőjjön, hajadon fejével esőre viszik." (Csertamellék, Hetes) 83. Magyarországi boszorkányperek 1529-1768. I. 450. „Nyitra megye" 181. „(Az uradalmi prefectus parancsára a czetényi elöljáróság vizsgálatot tart a helységben)" „PRIMÁSI L. Missili

s gyűjtemény. X.Nr. 196." „Anno 1654. die 3. Junii Mi czeteni Birak es esküitek ugy mint . . ." (stb.) 452. 4. „22 Tanú Nagy Dauidne Eörzsebet Aszón 39 eztendős megh esküt hiti után azt vallya egykor megh mikor Czetent lakot Babi Janosne mentem vele Tardoskedre es azt szemvei láttam hogi egy Darab sot és egy szelet kenieret az Tardoskedj határban az hangia fészekben tet es hogi haza jüttünk ismegh ki vette mind a so mind penigh a kenieret a hangia fiszekből es kérdettem tőle mire való azt mondotta hogi a teheninek el vettik az teiet, s azt javalottak hogy azt adhiam meg enni az Tehenemnek es megh iün az hazna, de ez a Babi Janosne most Tardoskeden lakik." 84. GÖNCZI Ferenc: I. m. 307. „A beteg cserépbe vizel, abban főzi meg a tojást, amit a cseréppel együtt hangyatöltésbe visz. A hangyák a tojást megeszik. Ez alatt az illető baja elmúlik." (Kissziget) 85. GÖNCZI Ferenc: I. m. A Hold a göcseji gyermekszótárban is „Istenkalácso" néven szerepel. (186-187 „Az égitestek.") 86. KÁLMÁNY Lajos: Mythologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban. A Hold nyelvhagyományainkban. Budapest, 1887. 16. „Érdekesek a hold foltjainak személyesítései vagy magyarázatai. Egyik személy büntetésül van a holdban, a másik jutalmul." 87. KOVÁCS Endre: I. m. 2172. „Az állapotos ne nézzen a Holdba, mer akkó holdkóros lessz a gyereke." 88. BERZE NAGY János: I. m. 14. ,Az ég és a levegőég" ,,e) Szél, zivatar, szivárvány." 12. „Aki rámutat a szivárványra, annak elszárad az ujja." KOVÁCS Endre: I. m. 97. 643. „. . . Ujja ne mutogass szivárványra, mer lerohad az ujjad." 89. KÁLMÁNY Lajos: I. m, 9. ,A holdat raolvasoinkban istennek tudjuk, kitől függ az egészség, és betegség, és így hozzá fordulunk egészségadásért, hozzá a betegség elvételért ..." 13. „Szömőrcsőről való." „Uj Hód: uj Kiráj Házasiti a fiját Hínak lakodalomba, De én nem mék, Elküldöm a fijamat: Mujon el a szömőcsőm!" (Klárafa va) KOVÁCS Endre: I. m. 201. „Közvetett gyógyítás," 203. 1594. „Szemölcs" „Mikó együtt az újhold, kimentem az ég alá, főnéztem 631