A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mészáros Gyula: „Tükörből” idéztünk ördögöt. (Kisdörgicse hiedelemvilága)

dudogó főtt aszalt gyümölcs linia elagyusztál megver ellentét elsiet ludvérc ganyé trágya; itt: trágyadomb ményétasszony ganyélé trágyáié péntő gubbog gubbaszt pétérke gyei jel, naptári jegy piharc halálmadár kuvik pihe hárintás kanyarintás pipitér herbaié gyógytea ragadós betegség hérokk mumus, gyermekijesztő regöllő himpér málna rékli istenátkozta tüske vadrózsa bokor vesszeje rospic istenharagja villámcsapás sepeli istenkalácsa Hold istentehene gyászcincér kajneszes lármás szemőcsék kádéncia rigmus, pár soros versike Szengöllér kellés kelés: furunkulus Szent Mihály lova kódis 1. beteg, sánta tarés kígyó 2. koldus tüszel kódisembér kéregető koldus körmicől karmol urabácsi kutusz mumus, gyermekijesztő lángálló lángos üszibogár léndző lénző : ingujj végén szegély Itt: a szoknya korca vas-szar üresen hagyott, be nem ültetett, egyenes erdei sáv, lénia lidérc menyét, hölgy menyét pendely katicabogár piac pehely kamilla ragályos betegség regős elöl-gombolós női blúz rosseb, rossz seb: káromló szó sopánkodó, siránkozó: sepelgő (sepeleg: siránkozik. Lásd: Ómagyar Mária-siralom) szemölcs Szent Gellért hordozható ravatal tarajos kígyó tűzhely, a kemenceszáj elé épített falipolc urambátyám (a szolgalegény szólította így gazdáját) őszi bogár vas salak JEGYZETEK Rövidítések - Abkürzungen I. m. = Idézett mű Ethn. = Ethnographia Arch. Ért. - Archaeologiaí Értesítő MTA = Magyar Tudományos Akadémia OL = Országos Levéltár 1. Erdei, Leshegy, Fénye, Becce, Agyaglik: Dörgicse környéki, jó bort termő' szőlőhegyek. 2. GÖNCZI Ferenc: Göcsej. Kaposvár, 1914. 195. d) Villámlás, mennydörgés. 198. ,,Nem tanácsos küszöbön állani, mert a villám odacsap (Csertamellék)" 3. GÖNCZI Ferenc: I. m. 196. „A villámlást Isten tüzének, Isten haragja nyilvánításának tekintették s tekintik ma is." 4. GÖNCZI Ferenc: I. m. 199. ,, . . . A mennykő a nép hite szerint, tehát valóságos kő, mely rendesen véső, kalapács, kaszakő, szekerce, fejsze s három - v. négyszögletesen ékalakú." 5. GÖNCZI Ferenc: Lm. 203. ,, . . . A lecsapott mennykő a földbe fúródik. A legtöbb helyen azt hiszik, hogy 7 ölre fut le s csak 7 év múlva kerül föl ..." 6. GÖNCZI Ferenc: I. m. 205. „A mennykövet különösen orvosláshoz használják ... Ha a tehén tőgye vagy a ló csöcse, különösen fiadzáskor „becsomusodik", mennykővel kenik, húzogatják meg." 9. RÓHEIM Géza: A halálmadár. (A bűvös tükör. Válogatás Róheim Géza tanulmányaiból. Budapest, 1984.) 93. ,A halált jósló bagoly hitét először a törökséggel való érintkezés korszakában ismerhette meg a magyarság, de ez a hit teljesen egyező volt a mai Magyarország területén talált indogermán népek hitével. Ez segítette elterjedését, biztosította fennmaradását." SZENDREY Ákos: A magyar néphit kutatása. Budapest, 1948. (Klny. a Magyar Népkutatás Kézikönyvéből). 16. „RÓHEIM Géza: ... A halálmadárról értekezve megállapítja, hogy a magyarság már a magyartörök érintkezés korában megismerhette a halált jósló bagoly fogalmát." KOVÁCS Endre: Doroszló hiedelemvilága. 1981. 1024. „A kuvikot a legtöbb adatközlő halálmadárnak tartja . . ." GÖNCZI Ferenc: I. m. 214 e) Hiedelmek a különböző állatokról. ,A néphit azt hiszi, hogy a menyétnek fullánkja van ... Az állatot meg is szopja. Ez okból különösen tartottak tőle." DÖMÖTÖR Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Budapest, 1981. 110. Más mitikus állatok és növények. ,, . . . A magyar néphitben a boszorkány és a szépasszony is megjelenhetett menyét formájában." DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 102. Gyermekijesztők. ,Tizek olyan mitikus lények, akikben a felnőttek nem hisznek, csak a gyermekeknek emlegetik őket . . ." „Általában nem többek egy névnél, s gyakran a gyermeki fantáziára bízzák, hogy találják ki, milyen is lehet az említett mumus." 626