A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mészáros Gyula: „Tükörből” idéztünk ördögöt. (Kisdörgicse hiedelemvilága)

alakban vágódott be a kéményen és mikor leért, füstfelhővé vált. Egy szerencsétlen lány mellére rárakódott. Éjfél lejárt, akkor eltűnt. Hívtak hozzá 7-8 községből orvost. Azt mondták neki, hogy meg van rontva. Végül elsorvadt és meghalt. Tüzesember, ludvérc volt. Igaz történet." (Levélbeli közlés, 1958. III. 7.) Dömötör Tekla megjegyzi, hogy a lidérc ilyen esetben ördögszerető is. A Pálffy Kálmánné által leírt monda lidérce-ludvérce áll a legközelebb ahhoz az általános magyar népi elképzeléshez, melyet Dömötör Tekla így összegez: „A lidérc szó legáltalánosabb magyar jelentése : megfoghatatlan imbolygó fény, mocsári láng."

15 3 Kísértet, jótétlélek Ahogy országszerte élő hiedelem volt, a kisdörgicseiek is a hazajáró lelket tartották „késértet"-nek, „jótétlélek"-nek. Gönczi Ferenc gyűjtése szerint: ,,A kísértet bűnös lélek . . . Aki kísértetet lát, azt kell mondania: minden lélek az urat dicséri s a kísértet eltűnik."

154 Kisdörgicsén szintén így szól a kísértetek elleni varázsige: „Minden jótétlélek az Urat dicséri!" Dörgicsei hiedelem szerint kísértetekkel leginkább éjjel, temetőben lehet találkozni: „Édesapám a temetőbe 1. ábra: Kisdörgicse hiedelemvilágának helye a magyar nyelvterület hiedelemkörében Abb. 1. Abergläubische Sitten aus Kisdörgicse in der Welt des Aberglaubens ungarischer Sprachgebiete. I. Őrség II. Göcsej, Hetes III. Somogy IV. Baranya V. Békéscsaba és környéke VI. Berettyóújfalu és körny. VII. Hortobágy és vidéke VIII. Bodrogköz és vidéke IX. Palócföld X. Ipoly-mente XI. Bakony őrzött marhákat. Korán, éfél után hajtott ki, mer vásárra akartunk mennyi. Aztán aszongya, hogy éccer csak, égy nagy fehérség röpködött a tehén fölött. Először, mikor hegyibe vágott, akkor eetünt. Akkor mégin visszagyütt, mëgin hegyibe vágott. Asztán amikor harmaccor is visszagyütt, megijedtt, hamar elhajtott haza édesapám. Jótétlélek vót." (Szűcs Lászlóné Bencze Ilona, 1958. II. 21.) Barna Gábor Hortobágy vidéki gyűjtése: „a halott lelkét nevezik hazajáró léleknek, kísértetnek . . ."

15S Megnyomás álomban „A megnyomó az esetek többségében a boszorkány ... de lehet természetfeletti lény: lidérc, szépasszony, tüzes ember, kísértet is" — írja többek között Dömötör Tekla.

1 s 6 Kisdörgicsén édesanyám szokta mesélni: „Egyszer éjjel édesapám elkezdett kiabálni: „Jaj nekem! Jaj nekem!" Szalad a felriasztott család: „Mibaj, édesapánk?!" „Ez a rossebés Szívási Szidi meg ráüt a mellemre!" Ilyenkor ártatlanok is keveredhettek boszorkányság gyanújába, mint ahogy nagyapám is gyanakodva nézett nyomásos álma óta saját unokatestvérére: a megnyomásban egyébként teljesen ártatlan Szüvási Szidónia felsődörgicsei asszonyra. 615