A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mészáros Gyula: „Tükörből” idéztünk ördögöt. (Kisdörgicse hiedelemvilága)

nem marad meg." (t. i. az új otthonában). (Németh Sándorné 34 éves, 1958. III. 8. Levélbeli közlése.) A születendő gyermekre vonatkozó jóslások Még szorosabbá vált a babonás hiedelmek védőgyűrűje a fiatal terhes anya: az „állapotos asszony" körül. Fiú lesz-e, vagy leány? (,gyerek, vagy lány?") „Azt szokták mondani, hogy fia születik annak az asszonynak, akinek nagyon csúcsos a hasa." (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) „Az a terhes asszony, amelyik a savanyót kivánja, annak fia születik." (Németh Sándorné 1958. III. 8. Levélbeli közlés) „Azt mondják, hogy ha az asszony széles hátul, lánya lesz. Ha fia lesz, akkor csúcsos a hasa elől."

24 (Szentes Lajosné Mészáros Karolin 65 éves, 1958. II. 21.) „A lánynak előbb mégérik a körme, mint a gyereknek, azért egy-két héttel előbb megszületik." (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) „Na aztán meg azt szokták mondani, — te is láttál már olyan gyümölcsöt — hogy kettő össze van nőve, szilva, vagy alma, azt lánynak, asszonynak nem jó megenni, mert annak, aki megeszi, ikérgyeréke születik."

25 (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) „A terhes asszonynak leterítetlen asztalról nem szabad enni, mert akkor a kisbaba feje kopasz lesz. Ha kukoricát lop, akkor pedig nagy haja lesz a kicsinek."

26 (Németh Sándorné, 1958. III. 8. Levélbeli közlés) „Ha állapotos asszony valakire rácsodálkozott, arra formázott a gyereke."

27 (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) Nyavalyatörős kisgyermek ,,Az is mondás volt, hogy amikor baromfit ölnek, aztán még akkor is él, ugrál, amikor leforrázzák, aztán a lány, vagy menyecske, olyan forrázza, akinek gyereke lehet, annak nyavalyatörős lèsz a gyereke."

28 (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) Anyajegy: „gyei" 1958. évi kisdörgicsei babonagyűjtésem idején is még mint élő hiedelemmel találkoztam az anyajegy keletkezésének népi magyarázatával: „Ha a terhes asszony valamitül megijed, a köténye kötőjét köll hirtelen megfogni, mer ha valamelyik testrészihez nyúl, ott anyajegy keletkezik." (Németh Sándorné, 1958. III. 8. Levélbeni közlés) „Állapotos asszony ha tüztül, állatiul, vagy ilyesmitül megijed „félidőig", nehogy az arcáhó kaptyon, hogy a „gyei" ott legyen a gyerekin." (Szücsné Bencze Ilona, 1958. II. 21.) „Az állapotos asszony ha valamitől megijed, aztán valahová odakap, akár a nyakára, akár a térdire, vagy valahová, gyei lesz a gyerek testin. De ha eszibe jut, hogy mi van a szive alatt, akkor nincs baj." „Édesanyám hisz ebben?" „Hiszek benne fiam, mert még az orvos is elhiszi. Nahát élő példa, hogy amikor volt a bombázás, a vázsonyi Bertalan Gyuláné állapotos volt éppen, aztán nagy robbanás volt, látta a robbanást is még a tüzet, aztán valahogyan odakapott az orrához. Aztán nagy, duzzadt, lángvörös orra lett a gyerëkinek. A múltkorokba az ember volt itt nálunk a gyerekkel, aztán megkérdeztem, hogy mi lőte az orrát, akkor mondta el az apja, hogy mi történt vele. De olyan csúnya ám szegény gyerek, hogy rossz volt ránézni. Ha valami ilyet meglát az állapotos asszony, mielőtt nyúlna valahová, dugja hirtelen a két hüvelykujját elöl a „szoknyaléndzőbe"

30

, vagy a kötény kötőhöz, akkor nem árt az ijedelem az újszülöttnek, amíg az anyjánál van. Hát ezt tartják. A felsődörgicsei Kovács tanítónak meg egész egy himpér volt a füle alatt az arcán, mert az anyja nagyon megkívánta a himpért, mikor állapotos volt vele.

3 ! Nézte, de nem kínálták. A nép ezt tudja, azért ha valakihez állapotos asszony megy, mingyár kínálják avval, ami ennivaló éppen elöl van, aztán azt szokták mondani: „Tessék, végyen, nehogy méglássék a fiafejin!"

32 Akárhol, vagy „piharcon" meglát valamit az állapotos asszony, aztán megkívánja, ha akármilyen szegény is, nincs neki pénze, köll neki adni akár gyümölcsből, akár virágból ingyen. Amikor mégy valakihez ilyen állapotos asszony, aztán az ablakon előre észreveszik, akkor amit éppen esznek az asztalnál, eldugják elüle, hogy ne kölljön neki adni, akkor a gyerek azt, amit az anyja elől eldugtak, sohase eszi meg." (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) „Üszöggyerek"

33 A gyermek születésével kapcsolatban a legszorongatóbb, a legnehezebb időszak a kicsi világrajövetelének nagy eseménye. „Mer ki tudhassa előre, hogy — néaggyisten — nyomorék, vagy éppen „ÜSZÖGGYEREK" lesz" - ijesztgették egymást, meg a leendő anyát. Mi az üszöggyerek? Elmondja Mészárosné Rumi Karolin, úgy, ahogyan az ő leány- és fiatalasszony korában elképzelték, hitték: „Abban az időben hallottam, mikor lány voltam, hogy valakinek üszöggyereke született. Az üszöggyerek olyan, hogy mikor kibújik, szőrös, aztán mindjárt fut a falon mindenfelé.

3 Végin vissza akar menni az anyjába. Azt az anyát, akinek ilyen gyereke született, azon nyomban bevitték a másik szobába, hogy az üszöggyerek rá né találjon, azt még a bábaasszony ütötte agyon ollóval." Uszöggyerekről mások is tudtak a faluban: „Fősődörgicsén a Sótonyinénak lett üszöggyereke. Szőrös vót. A kis gyerek kibujt a vánkosbul aztán mászott a falon." (Tabi Lajosné 74 éves, Kisdörgicse, 1958. II. 21.) „Amikor az üszöggyerek megvan, mászik a falon. Azt agyon kő ütnyi." (özv. Bencze 599