A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Veress D. Csaba: Harcok a balatoni védelmi vonalban (1944. december–1945. március)

udvarán akasztottak fel nyilvánosan. Három szökevény katonát Ajkán lőttek agyon, s január 18-án a 20. magyar gyalogoshadosztály parancsnokságának tábori bírósága a tapolcai községháza udvarán lövette agyon a katonaszökevény Antal Mihály honvédet (37 éves, Lesenceistvánd.) Január 30-án 09 órakor a keszthelyi Andrássy téren nyilvánosan agyonlőtték Frank Miklós (31 éves, gépészmérnök, Keszthely) zsidó vallású szökött munkaszolgálatost.

21 A Dunántúl ÉK-i negyedében lezajlott német „Konrad-I", majd „Konrad-II" fedőnevű ellentámadások időszakában a balatoni védővonalban viszonylagos nyugalom volt. A kölcsönös tüzérségi tűzharc is csak időleges volt. Január 6-án délután a Balatonalmádi körzetében felvonuló német 959/8. mozsárágyús üteg 21 cm-es lövegei hatalmas detonációk közepette lőtték a déli part szovjet állásait. „Január 7-én — írta Ágh Zoltán főhadnagy naplójában - délelőtt 11 órakor a 25/1. zászlóalj egy részét Alsóörsről Balatonfüredre vezénylik. Csopakon a zászlóalj parancsnokságon összegyűlt a 25. gyalogezred I., II. és III. zászlóaljának összes leadandó embere: 11 tisztes 180 fő legénység. Indulás gyalog a hóesésben Balatonfüredre. A tisztek a Grand Hotelben, a legénység az elemi iskolában szállásolva. A hadosztály (t. i. a 25. magyar gyalogoshadosztály, Sz.) parancsnokságon jelentették be, hogy az embereket a 20. gyalogoshadosztálynak, Tapolcára adják át Január 8: A 25. gyalogoshadosztály keretében megalakult Balaton-zászlóalj is embereket vett át a csoporttól (tiszteket elsősorban.) A maradék a páncélvonattal Tapolcára indult 17 órakor. Hozzánk jött még 30 tiszt és 80 fő legénység. Közben óvatosan jöttünk (t. i. a páncélvonattal), mert az oroszok helyenként belőtték a vasutat, s minden vonatot megaknáztak. Egy baka egy kézigránátot kidobott, azt hitték, hogy orosz belövés. Megérkezés 20 órára Tapolcára. Az elszállásolás nehezen ment, zsúfolt a város. Január 9-én: fél 9-kor a hadosztály parancsnokságon megtudtuk, hogy Ujdörögdpusztára megy az alakulat. Menet, fél 12-re megérkezés, itt alakult meg a 20. gyalogoshadosztály kiképzőzászlóalja (pk.: Fekete Pál százados.) A munkásszázad parancsnoka Ágh Zoltán főhadnagy. Igen sok a tiszt, alvás szalmán. Január 10: délelőtt megalakult a munkásszázad törzse 21 tiszttel. Óriási létszám! Sokan vannak a győri menetszázadokból, főleg idősebbek. Január 13: hajnaltól az egész kiképzőzászlóalj a 9. gyalogoshadosztályhoz került. A hadosztályparancsnok Ujdörögdön járt. A század tiszti létszáma már 24 fő. Egész zászlóaljra való létszám."

22 Január 7-én a II. magyar hadtest parancsnoksága (Ajka) bizalmas tájékoztatót kapott a német „Dél" hadseregcsoporttól, illetve a 3. magyar hadseregtől, hogy a kudarcba fulladt két „Konrád" ellentámadás után rövidesen új német ellentámadás indul „Konrád-III" fedőnévvel Budapest felmentésére. Ehhez az ellentámadáshoz a balatoni védőállásban lévő 25. magyar gyalogoshadosztálynak is csatlakozni kell, s a Balaton teljes partvédelmét a 20. magyar gyalogoshadosztálynak kell átvenni. Ugyanakkor a 20. gyalogoshadosztálynak is fel kell készülnie egy vállalkozásra a Balaton jégmezőin át a déli parti szovjet állások ellen — a Balatonudvari és Akaii partvonalról — egy magyar és egy német zászlóalj bevetésével. A felkészülésre — a csónakok, jégszánok, pallók összegyűjtésére — 10—14 napot adtak. Január 10—15 között a balatoni védőállásban a helyzet változatlan volt. A 20. gyalogoshadosztály fő erejét továbbra is a 13. gyalogezred képezte (pk.: Hernády Károly alezredes, Gyulakeszi), az alábbi erőkkel: a 13/1. zászlóalj (pk.: Ambrus százados) a Badacsonytomaj—Révfülöp, a 13/11. zászlóalj (pk.: Seréndy István százados) a Nemesgulács, Szigliget, Balaton-öböl; a 13/111. zászlóalj pedig a Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Gyenesdiás, Keszthely K. terepszakaszon védett. A Kővágóörsön összpontosított 1 /III. zászlóalj a hadosztály gyalogsági-parancsnokának, Csoknyai Pál ezredesnek irányítása alatt állt. A zászlóaljat leventékből és idősebb korosztályokból szervezett „partőrséggel" egészítették ki. A csapatok tüzérségi támogatását a 8. tábori tüzérosztály látta el (pk.: nemesbonyhádi Perczel János alezredes.) Zánka K-i szélétől kezdődött a 25. magyar gyalogoshadosztály védelmi szektora (pkság.: Balatonfüred): Aszófőtől Balatonfüredig a 26. gyalogezred (pksága.: Aszófő), Balatonfüredtől Balatonkeneséig az Illey- és Andreisz-harccsoportok, valamint a Balatonzászlóalj. A védelmi rendszerben helyezkedett el a 204/7. fényszóróüteg 10 db légvédelmi fényszóróval, a 11/11. elektromos-akadály raj, valamint - Fűzfőn, Aszófőn és Tihanyban — az 59. utász-zászlóalj századai. A védőkörletben volt a német „Carl"-zászlóalj, amely nem a 3. magyar hadsereg II. magyar hadtestének, hanem a német „Kommandant des Plattensee "-nek (pk.: Hilmstedt kapitány) volt alárendelve. Január 12-én a II. magyar hadtest parancsnoksága (pk.: Kudriczy István altábornagy) Ajkáról Balatonfüredre települt. Egyidejűleg a csapatok nélkül maradt 9. tábori póthadosztály Tapolcán (december 28-tól) lévő parancsnoksága feloszlott. Parancsnoka, Fónagy János vk. ezredes átvette a 20. magyar gyalogoshadosztály vezetését Tömöry Jenő vezérőrnagytól, aki viszont az újonnan szervezett 6. sz. „Görgey" hadosztály megszervezésére és parancsnokságára kapott megbízatást. Még mielőtt sor került volna a 25. magyar gyalogoshadosztály elszállítására, január 16-án a német „Dél" hadseregcsoport parancsára a 20. magyar gyalogoshadosztálytól elvették a 13. gyalogezredet és a 8. tábori tüzérosztályt, valamint az 57/3. utász-századot, melyeket át kellett adni a 8. német hadseregnek Zólyom (Zvolen) védelmi körzetbe. A 13/111. zászlóalj és a 8. tábori tüzérosztály három ütege még a nap folyamán elindult Győrbe. Január 17-én elindították vasúti szállítással Sümegig a 13/1. zászlóaljat, 18-án pedig a 13/11. zászlóaljat és az 57/3. utász-századot, honnét gyalogmenetben folytatták útjukat 570