A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása. II. rész

kézirattára. = Történelmi Szemle. 1921. 118— 142. Ez alkalommal az angol utazó Veszprém­ben is járt és írt a városról. 2. Pürckenstein, Burckhard von: Auserlesener An­fang zu denen höchst-nützlichen Mathemati­schen Wissenschaften . . . Semt einen Anhang oder Beschreibung . . . ungarischen Städten, Vestungen und Schlössern . . . Augsburg, 1731. Veszprémről: 25, 147-148. 3. Bonbardus, M.—Trsztyanszky, I.: Topographia magni regni Hungáriáé . . . Viennae, 1750. A székesegyházról: 132—137. 4. Ursinus Velius, Casparus: De bello Pannonico libri decern. Studio et opera Adami Francisci Kollarii. Vindobonae, 1762. Veszprém Mohács utáni eseményeihez. 5. Ganoczy, Antonius: Dissertatio historico-critica de S. Ladislao Hungáriáé rege . . . Viennae Austriae, 1775. Szerinte, a veszprémi püspök­ség Géza alapítása. XIX. századból 1. Bredetzky, Sámuel: Beyträge zur Topographie des Königreichs Ungern. I-IV. Wien, 1803­1805. Veszprémről: II. 67-71. 2. Riedler, J. W.: Rückerinnerungen an österrei­chische Helden. Hormayr Archívum. Wien, 1811. dec. 11-13. N. 148-149. S. 621­624. A veszprémi regiment és huszárok szerep­léséről a napóleoni háborúkban. 3. Hübner, Johann: Reales Staats-, Zeitungs- und Conversations-Lexikon. I — II. Grätz, 1814. Veszprémről: II. 1676-1677. 4. Krönung der Könige und Königinnen von Un­garn. Hormayr Archívum. Wien, 1817. okt. 3. N. 118-119. S. 478-482. A veszprémi püspök királyné koronázási jogáról. 5. Beudant, F. S.: Voyage minéralogique en Hongrie, pendant 1 année 1818 . . . I-IV. Paris, 1822. A francia geológus magyarországi utazásai során 1818. október 30-án járt Veszp­rémben. A város és környékének leírását adja: II. 428-457. 6. Fessier, J. A.: Die Geschichten der Ungern und ihrer Landsassen. V. Leipzig, 1822. 815. Benne: Isvalies Péter mint külföldi, veszprémi püspök­sége ellen a magyar rendek 1503-ban. — Ua. VI. Leipzig, 1823. 757-759- Veszprém 1552­ben elfoglalása. 7. Stocz, Johann Leopold: Das Königreich Ungarn nach seiner Grosse, Bevölkerung und Landes­bestand, dessen phisischer Beschaffenheit, Kul­turverhältnisse und Handlung. Wien, 1823. Veszprémről: 193-194. 8. Thielen, Maximilian Friedrich: Alphabetisch­topographisches Postreise—Handbuch . . .Wien, 1827. Veszprémről: 321-324. 9. Hammer-Purgstall: Geschichte des Osmani­schen Reichs. III. Wien, 1829. 300-301. Veszp­rém 1552-ben. 10. Mailáth, Johann grafen: Geschichte der Magya­ren. IV. Wien, 1831. 99. Veszprém 1552-ben elfoglalása. 11. Schmidl, Adolf: Reisehandbuch durch das Kö­nigreichs Ungarn. Wien, 1835. Veszprémről: 457^58. 12. Bucholtz, F. В.: Geschichte der Regierung Fer­dinand des Ersten. 7. Band. Wien, 1836. 303-304. Veszprém 1552-ben. 13.. Eisner, J. G.: Ungarn, durchreiset, beurtheilt und beschreiben ... II. Leipzig, 1840. Veszp­rémről: 20-23. 14. Kohl, I. G.: Hundert Tage auf Reisen in den österreichischen Staaten. Viertel Theil. Reise in Ungarn. Dresden und Leipzig, 1842. Veszp­rémről: 426-432. 15. Pusztay, Alexander: Die Ungarn in ihrem Staats- und Nationalwesen von 889 bis 1842. I — II. Leipzig, 1843. A veszprémi királyné koronázás: I. 404-408. 16. Firnhaber, Friedrich: Beiträge zur Geschichte Ungerns unter der Regierung der Könige Wladislaus IL und Ludwig II. 1490-1526. Wien, 1849. Veszprém 1490-ben. 17. Die alten Wandgämelde in der Gisellacapelle zu Veszprim. = Mittheilungen der к. k. Central­Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale. I. Wien, 1856. N. 9. Sept. S. 184- 185. 18. Eitelberger v. Edelberg: Bericht über einen archäologischen Ausflug nach Ungarn in den Jahren 1854 und 1855. = Jahrbuch der к. k. Central-Commission zur Erforschung und Erhal­tung der Baudenkmale. Wien, 1856. 91-140. A veszprémi Gizella kápolnáról. 19. Egy XVII. századi török forrás szerint Veszp­rém 1605-ben megszállásáról. - Sz 1870. 303. 20. Briefe und Akten zur Geschichte des sechzehn­ten Jahrhunderts mit besonderer Rücksicht auf Bayerns Fürstenhaus IL August von Druffel: Beiträge zur Reichsgeschichte 1552. München, 1880. Veszprém 1552-ben. 21. Ollivier, Le P.: Veszprém. Paris, 1883. 22. Denifle, Heinrich: Die Entstehung der Univer­sitäten des Mittelalters bis 1400. Berlin, 1885. A veszprémi „főiskola": 413. oldalon. XX. századból 1. Verbeek v. d. Sande Albert: Magyarország egyik legrégibb városa. = Rotterdamsch Nieuwsblad. 1923. május 8. Holland újságíró cikke Veszp­rémről. 2. Ivánka Endre: Grichische Kirche und griechi­sches Mönchtum im mittelalterlichen Ungarn. = Orientalia Christiana Periodica. Róma, 1942. Vol. VIII. N. I—II. Pag. 183-184. A veszprém­völgyi zárdáról. (A harmadik, befejező rész a következő Évkönyvben jelenik meg)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents