A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása. II. rész

9/A. „EÖTVÖS KÁROLY IRODALMI ÉS HEL YTÖR TÉNETI MUNKAKÖZÖSSÉG" 19 57-BEN •A felszabadulás utáni helytörténeti munka összefogására vállalkozott 1957-ben a Megyei Könyvtár akkori igazgatója, Páldy Róbert. Rendelkezett minden adottsággal, amik helyzeti körülményeikkel is megteremthették volna az általa jól választott tudományos társulást létrehozni, az Eötvös Károly irodalmi és helytörténeti munkaközösség keretein bélül. Három évtizeddel Lukcsics Pál elgondolásait követően a második világháború dúlásait, pusztításait, sok-sok anyagi és szellemi érték megsemmisítését is mögöttünk hagyva; ismét egy helyi kezdeményezés a veszprémi helytörténeti kutatás újra teremtése és szervezése érdekében, ami — figyelembe véve az egyidejűleg megjelent új folyóirat, a „Veszprémi Szemlé"-t is —; elindítója lehetett volna az előzőleg, a második világháború előkészületi eseményeiben és a kezdeményezők halála miatt is megrekedt veszprémi helytörténetirodalmi munkának. A megindított szervezéssel egyidőben a nagy nyilvánosság részére a helyi sajtóban ismertette először elgondolását.

83 Bejelenti, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Veszprém megyei szervezetének keretében megalakult az „Eötvös Károly irodalmi és helytörténeti munkaközösség", mint „a Veszprém megyei helytörténeti kutatók és írók közös munkálkodásának szervezete"; továbbá azt is, hogy „a munkaközösséget azok a megyében élő írók és tudományos dolgozók alakították, akik a Bakony — Balaton vidékének kutatásában, az ismeretek terjesztésében már eddig is dolgoztak". Szándéka bevonni a munkaközösségbe ,,a megyén kívül élő azon írókat és kutatókat, akik a táj irodalma és helytörténeti kérdéseivel foglalkoznak, s segítségük a veszprémi táj életének feltárásához és ábrázolásához szükséges". Vezetőséget, a Megyei Művelődési Osztály, a Megyei Könyvtár, a Bakony Múzeum és az Idegenforgalmi Hivatal szakembereiből gondol kialakítani. Adminisztrációs központ a Megyei Könyvtár. A megindítandó helytörténeti munka főfeladatának tekinti ,,a tájismereti kutatás megyei tennivalóinak számbavételét, a kutatások támogatását, a tájismereti munka tervszerűvé tételét". • Tervbe vette továbbá „tájismereti és helytörténeti adatok felhasználásával népművelési célú ismeretterjesztő művek megírását és kiadását is", Eötvös Károly szellemében, aki azt annak idején a Bakonyról és a Balatonról írt könyveivel kezdte. Ezért is vette fel munkaközössége címébe a megye Veszprémben pihenő nagy írójának nevét. Az időközben elkészült működési szabályzat a sajtóban már ismertetett elvi kérdések végleges szervezeti formájaként adja az együttes: címét, felügyeleti szervét, a munkaközösség célját részletesen körülírva: mint a tájismereti kutatásnak a Bakony-Balaton vidéki adottságát, a tagok jogai és kötelességeit, a vezetőséget, az együttműködést más hasonló jellegű művelődési szervekkel, elsősorban a könyvtár, a múzeum és levéltárral, végül szól a kutatások támogatásáról, és a megteremtendő anyagi alapról. Az így létrejött munkaközösségnek 19 alapító, 4 meghívott és 7 felkért külső munkatársa volt a meginduláskor, 1957. március 10-én. A szervezés munkáját, a tervezett egyesület további kialakítását jól irányító Páldy Róbert a következőkben ismét újabb cikk keretében — „Művelődési tervek és gondok"

84 — veti fel, hogy a létrehozandó helytörténeti munkaközösség életképességének szinte a létalapja egy művelődési folyóirat. Kiadásának előkészítése és meg is valósítása, szerinte, a népfront feladata, annál is inkább, mert az új egyesület „a népfront művelődési mozgalmának keretében fejti ki működését". Úgy látja, „mihden feltétel megérett már arra, hogy végre folyóirata legyen Veszprémnek, melyben nemcsak egy újságcikknyi terjedelemben és aktualizálásban, hanem mélyebben, távlatban lehessen foglalkozni a megye gazdasági, társadalmi és művelődési életének fontos kérdéseivel". Nevet is ajánl: „Veszprémi Szemle néven lehetne indítani ezt a folyóiratot és munkatársai közé bevenni a szellemi élet legjobb helyi erőit", mert „ilyen folyóirat létesítését évek óta követelik a szakemberek, írók, művelődési munkások, de követelik az olvasók is". Egy évi, mindenre kiterjedő szervező munka után úgy érezhette Páldy Róbert, hogy talpra állt, létrejött az általa is megálmodott munkaközösség, mely hivatva lesz kellő színvonalon képviselni Veszprém megye helytörténeti munkásait, mert 1958-ban már a Veszprém megyei Könyvtárban kialakított tudományos munkáról számol be,

85 ahol az általa irányított „könyvtári tudományos munka" keretében indul meg a helytörténeti kutatás segítése és szervezése is, amikor „megállapodást létesített a könyvtár a múzeummal az együttműködésre", aminek elősegítésére „a tájismereti anyag visszamenőleges szerzeményezése és föltárása egyik fontos feladatává vált a könyvtárnak". Egyik első és legfontosabb követelményeként jelöli meg: minél előbb egy tájismereti bibliográfia összeállítását, valamint azt, hogy mivel ,,a megyeszékhely könyvtára és múzeuma nem egyedüli gyűjtője a megye területén a helyismereti anyagnak", megteremteni az együttműködést a megye és a megyén kívüli más tudományos intézményekkel. Hasonlóan szükségesnek tartja a kapcsolat kiépítését „a megyében és a megyén kívül élő helytörténeti kutatókkal, szakemberekkel", ami egyben természetes igény lesz „a helytörténeti munkaközösség létrehozására". Ennek megvalósítására - közli a továbbiakban -, „a könyvtár kezdeményezésére, a többi könyvtárak és múzeumok szakembereinek együttműködésével, a 548