A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

V. Fodor Zsuzsa: A veszprémi Ipartestület története (I. rész 1886–1890)

7. ábra. Bauer Károly elöljárósági tag, később az Ipartestület elnöke Abb. 7. Károly Bauer, Mitglied des Vorstands, später Vor­sitzender der Gewerbekorporation az elöljáróságnak. 27 A tanoncok, a tanonciskolák és a segédek ügyeinek rendszeres ellenőrzését válasz­tott megbízottak, vagy bizottság kiküldése útján kellett végezni. Az így készített jelentések az elöl­járósági ülések megtárgyalandó és szükség esetén kellő intézkedéseket hozó tárgyköreivé válhattak. 2 8 Erre a nagy körültekintést igénylő, sok elfoglalt­sággal járó munkára a közgyűlés Kurtz Rudolfot, Völgyi Lajost, Katona Sándort, Gémesi Dánielt, Pfeifer Miklóst, Valentin Antalt, Szabó Cseh Józse­fet, Benkő Istvánt, Pfilf Andort, Megyesi Józsefet, Fülöp Mihályt, Husvéth Jánost, Kováts Károlyt, Bauer Károlyt, Márton Gyulát, Rákhelyi Józsefet, Regényi Lajost, Szilágyi Mihályt, Banthauer Gás­párt, Fekete Károlyt, Lang Ferencet, Zsolnai Sándort, Mészáros Mihályt és Brenner Lőrincet választotta meg. Az alapszabályok 19. §-a értelmében a rendes évi közgyűlésen általános szótöbbséggel három számve­vőt kellett választani, akiknek a pénzkezelés és a számvitel feletti őrködés volt a kötelessége. Ebben és a vele kapcsolatos ügyvitelben hanyagságot és pontat­lanságot tapasztalva a bizottságnak jogában állt az elöljáróság, vagy ezen túlmenően az iparhatósági biztos felé intézkedést tenni annak érdekében, hogy az Ipartestületet anyagi kár ne érje. Erre kapott meg­bízást Berleg József, Rigó István és Kiss István. Ugyan az ügyészi és a jegyzői teendőket egy személyre bíz­hatták, ez a terület itt mégis kettévált, amikor az elnök indítványára dr. Óváry Ferenc lett az ügyész. Az ügyvitel szempontjából a legfontosabb tiszt­ségviselőket megválasztották, így az első közgyűlés azzal zárult, hogy Kovács Imre polgármesternek, mint ideiglenes elnöknek és Hegedűs Jánosnak, mint ideig­lenes jegyzőnek megköszönték az eddigi közreműkö­dést. Az első elöljárósági ülésre viszonylag gyorsan, egy hét múlva már sor került, mert mielőbb meg kellett választani az alelnököt, a jegyzőt és a pénztárost. 2 9 Titkos szavazás során 18 szavazati lap leadásával egyhangúlag Benkő István kapta meg az alelnöki megbízatást. Az ipartestületi ügyek iroda vezetése a három év­re megválasztott jegyzőnek a munkaköre volt. 30 A közgyűlés által 200 forintos évi fizetésben megál­lapított jegyzői állást Farkas Lajosra bízták a követ­kező egy évre. Ez a viszonylag magas összeg is érzé­kelteti, hogy a legmunkaigényesebb poszton már nem lehetett a közreműködést csupán egyéni aktivitás alapján elvárni. A közgyűléseken és az elöljárósági üléseken a jegyző teendője volt az ügyek előterjesz­tése, a határozatok jegyzőkönyvbe vétele, s az érdekeltek számára ebből kivonatot kellett készíte­ni. Gyakorlatilag a jegyző írta a tagok, a tanoncok és a segédek lajstromát, de az Ipartestület egész levele­zését is ő végezte. A testület vagyonának kezelésére pénztárosnak Súly Edét választották meg. A pénz bevétele és kiadá­sa miatt vagyoni felelősséget tartozott vállalni az alap­szabályok 18. §-a alapján. A 21. paragrafus a vagyon összetevőit alaptőkében és jövedelemben határozta meg. A testület alaptőkéje 8. ábra. id. Sárzó János hentes- és mészáros mester Abb. 8. b. János Sárzó Fleischhauermeister 524

Next

/
Thumbnails
Contents